A magyar kormány is vizsgálja a németországi kilenceurós bérlet intézményét – jelentette be Palkovics László a technológiai és ipari tárca vezetője a Volker Wissing közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős német szövetségi miniszterrel folytatott megbeszélése után. Palkovics bölcs döntésnek nevezte a kedvezményes bérlet bevezetését, amely a helyi közlekedési vállalatok járatai mellett a Deutsche Bahn vasúttársaság regionális járatain is érvényes, mivel nagyon sokan térnek át az autóhasználatról a közösségi közlekedésre. Mint mondta: hamarosan a magyar kormány is dönt az ügyben.
A kijelentés hátteréről megkérdeztük az érintett minisztériumot és Vitézy Dávid közlekedési államtitkárt is. A tárca nem is válaszolt, az államtitkár pedig szűkszavúan annyit közölt, hogy „vizsgálják a kérdést”. Az érintett cégek bizonytalanságát jelzi, hogy a MÁV és a Volánbusz nem is reagált megkeresésünkre, a Budapesti Közlekedési Központ pedig azzal hárította érdeklődésünket, hogy csak a sajtóból értesültek a kormány szándékáról, amelynek a részleteit a társaság nem ismeri.
„Fontos, hogy minél többen használják a közösségi közlekedést, különös tekintettel a környezeti terhelés csökkentésére. De a kilenc eurós bérlet azt jelenti, hogy a most is alacsony bevételünk tovább csökken. Ezt a bevételkiesést az államnak kellene pótolnia. Annak az államnak, amelynek hozzájárulása most is csak 6 százalékát teszi ki a közösségi közlekedés működtetési költségének” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki attól tart, hogy az állam a bérlet bevezetése után se adna többet, vagyis a javaslat csak a BKV csődje árán lenne megvalósítható. Ha pedig csődbe megy a közösségi közlekedés, akkor ki használja a 9 eurós bérletet?
Hasonlóan vélekedett Naszályi Gábor az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke is. Mint mondta, a német döntést megfelelő előkészítés és számítások előzték meg, amelyekből kiderült, hogy az olcsó jegy 2,5 milliárd eurós (995 milliárd forintos) kiadást jelent a német költségvetésnek, amit a magyarnál sokkal termetesebb büdzséből elő tudnak teremteni. Másrészt a 9 euró a teljes árú BKV bérletnek csaknem harmada, de ezt se kapná meg teljes egészében a főváros, hiszen a bevételen a MÁV-val, a Volánbusszal és a helyi közlekedési szolgáltatókkal is osztozni kellene. Az egyes vállalatokra jutó összeg így nagyon csekély lenne, a helyi közlekedést fenntartó önkormányzatok teljesen ellehetetlenülnének. Ráadásul ott nem találkozunk több millió kilométert futott, több évtizedes matuzsálemekkel a közúti személyszállításban. Naszályi szerint amíg hatósági áras a benzin, addig nem is ülnének át olyan sokan a közösségi járművekre. De ha mégis, akkor jelentős fejlesztések nélkül, a jelenlegi – sokszor kritizált – szolgáltatási színvonalat se lehetne fenntartani.
Még valószínűbb, hogy összeomlana az egész rendszer. A semmire pedig senki nem költene havonta, még 3500 forintot sem.
Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke máshogy látta. Mint emlékeztetett: „akkor sem omlott össze a rendszer, amikor a Horn-kormány bevezette a 65 év felettiek ingyenes utazását. De ezen kívül is nagyon sokféle kedvezmény létezik a diákoktól, az olimpiai bajnokokon át a pedagógusokig. Mindegyiket kompenzálja az állam” – vélekedett a szakszervezeti vezető. Majd hozzátette:
„Az uniós előírások szerint záros határidőn belül 30 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a teher- és személyforgalomban, erre kiváló megoldás lehetne a 9 eurós jegy. De az állandósuló dugók miatt is fontos lenne”.
A vasutas szakszervezeti vezető szerint az olcsó bérletről szóló kormánydöntés nagy népszerűségnek örvendene, főként a mostani infláció mellett. Úgy véli az új kedvezményes bérlet bevezetése gyorsan megoldható és semmiféle fennakadást nem okozna a közlekedési cégeknél. Abban viszont egyetért a másik érdekvédelmi vezetővel, hogy a cégek önállóan nem tudják kigazdálkodni az árkülönbözetet.
Az egységes, kedvezményes bérletet akár holnap bevezethetnék nálunk is, ha lenne rá politikai akarat – mondta korábban az ausztriai klímabérlet kapcsán egy kormányközeli közlekedési szakember. Az állami cégeket utasíthatnák erre, a főváros pedig a klímacélok érdekében vélhetőleg hajlana a kompromisszumra. Politikai ellenállással se kell számolni, hiszen az LMP éppen a német példára hivatkozva tett javaslatot az egységesen ötezer forintba kerülő bérletre, amely az országban minden tömegközlekedési eszközre érvényes lenne. Ez a párt szerint rövid távon alkalmas lenne az energiaválság kezelésére, hosszú távon segítené a zöld átállást.
A közlekedési szakember szerint a központi költségvetést terhelő költségek sem jelentenének átugorhatatlan akadályt,
ha stadionra jutott tavaly több mint 200 milliárd, vadászati kiállítás szervezésre 17 milliárd, akkor talán erre is akadna forrás.
Ausztriában az idén 150 millió eurót (csaknem 60 milliárd forint) adott erre a kormány. (Ausztriában a mindenre jó éves bérlet teljes ára 1095 euró, de a diákoknak, nyugdíjasoknak és családoknak olcsóbb.)
A munkához sem most kellene nekikezdeni, hiszen az egységes bérlet archetípusát még Demszky Gábor főpolgármesterségének idején vezették be. A három szolgáltató – a MÁV, a Volánbusz és a BKV – 2005 óta óta gyakorlatilag tarifaközösségként működik Budapesten. A technológiai kereteket a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. fejleszti 2013 óta, de az e-jegy sem feltétel, hiszen az osztrák klímabérlet a hazaihoz hasonlatosan papír (plasztik) bérlet.) A 9 eurós bérlet bevezetése ellen hat, hogy felpörgethetné az agglomerációs trendet, ami senkinek sem kívánatos, másrészt az árcsökkentő hatás egy része a munkáltatóknál csapódna le, mivel sok munkavállalónak térítik meg a közlekedési költségeit.
A német elégedettek
A 9 eurós bérlet hatásait vizsgáló OpinionTRAIN felmérése szerint Németországban a lehetőségről szinte mindenki hallott, a termék azok körében is népszerű, akik korábban szinte sosem használták a közösségei közlekedést. A bérletből első héten csak a Deutsche Bahn hat és fél millió darabot adott el. A közösségi közlekedést nem, vagy csak nagyon ritkán használók 77 százaléka számára az új termék jó indok arra, hogy kipróbálja a vasutat, vagy éppen a buszt. A vásárlók 91 százaléka kifejezetten vonzó ajánlatnak tartja a bérletet, amelyet főként munkába járáshoz és a mindennapos ügyek intézéséhez használ. Távolsági utazások aránya alig 7 százalék. Az új bérletesek 44 százaléka a régi tarifák mellett inkább autóba ült volna. Bár a zsúfoltság érezhetően nagyobb lett, de az ár-érték aránnyal a vásárlók 86 százaléka így is elégedett.
