Csak a sajtóból tudta meg a BKK az Orbán-kormány tervét, Palkovics László lengette be a „szuperbérlet” bevezetését

Sok előnye lenne az osztrák vagy német mintára bevezetendő, egész országra érvényes olcsó közlekedési bérletnek. A kérdés, hogy ki fizeti a végén a számlát.

A magyar kormány is vizsgálja a németországi kilenceurós bérlet intézményét – jelentette be Palkovics László a technológiai és ipari tárca vezetője a Volker Wissing közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős német szövetségi miniszterrel folytatott megbeszélése után. Palkovics bölcs döntésnek nevezte a kedvezményes bérlet bevezetését, amely a helyi közlekedési vállalatok járatai mellett a Deutsche Bahn vasúttársaság regionális járatain is érvényes, mivel nagyon sokan térnek át az autóhasználatról a közösségi közlekedésre. Mint mondta: hamarosan a magyar kormány is dönt az ügyben.

A kijelentés hátteréről megkérdeztük az érintett minisztériumot és Vitézy Dávid közlekedési államtitkárt is. A tárca nem is válaszolt, az államtitkár pedig szűkszavúan annyit közölt, hogy „vizsgálják a kérdést”. Az érintett cégek bizonytalanságát jelzi, hogy a MÁV és a Volánbusz nem is reagált megkeresésünkre, a Budapesti Közlekedési Központ pedig azzal hárította érdeklődésünket, hogy csak a sajtóból értesültek a kormány szándékáról, amelynek a részleteit a társaság nem ismeri.

„Fontos, hogy minél többen használják a közösségi közlekedést, különös tekintettel a környezeti terhelés csökkentésére. De a kilenc eurós bérlet azt jelenti, hogy a most is alacsony bevételünk tovább csökken. Ezt a bevételkiesést az államnak kellene pótolnia. Annak az államnak, amelynek hozzájárulása most is csak 6 százalékát teszi ki a közösségi közlekedés működtetési költségének” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki attól tart, hogy az állam a bérlet bevezetése után se adna többet, vagyis a javaslat csak a BKV csődje árán lenne megvalósítható. Ha pedig csődbe megy a közösségi közlekedés, akkor ki használja a 9 eurós bérletet?

Hasonlóan vélekedett Naszályi Gábor az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke is. Mint mondta, a német döntést megfelelő előkészítés és számítások előzték meg, amelyekből kiderült, hogy az olcsó jegy 2,5 milliárd eurós (995 milliárd forintos) kiadást jelent a német költségvetésnek, amit a magyarnál sokkal termetesebb büdzséből elő tudnak teremteni. Másrészt a 9 euró a teljes árú BKV bérletnek csaknem harmada, de ezt se kapná meg teljes egészében a főváros, hiszen a bevételen a MÁV-val, a Volánbusszal és a helyi közlekedési szolgáltatókkal is osztozni kellene. Az egyes vállalatokra jutó összeg így nagyon csekély lenne, a helyi közlekedést fenntartó önkormányzatok teljesen ellehetetlenülnének. Ráadásul ott nem találkozunk több millió kilométert futott, több évtizedes matuzsálemekkel a közúti személyszállításban. Naszályi szerint amíg hatósági áras a benzin, addig nem is ülnének át olyan sokan a közösségi járművekre. De ha mégis, akkor jelentős fejlesztések nélkül, a jelenlegi – sokszor kritizált – szolgáltatási színvonalat se lehetne fenntartani.

Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke máshogy látta. Mint emlékeztetett: „akkor sem omlott össze a rendszer, amikor a Horn-kormány bevezette a 65 év felettiek ingyenes utazását. De ezen kívül is nagyon sokféle kedvezmény létezik a diákoktól, az olimpiai bajnokokon át a pedagógusokig. Mindegyiket kompenzálja az állam” – vélekedett a szakszervezeti vezető. Majd hozzátette:

A vasutas szakszervezeti vezető szerint az olcsó bérletről szóló kormánydöntés nagy népszerűségnek örvendene, főként a mostani infláció mellett. Úgy véli az új kedvezményes bérlet bevezetése gyorsan megoldható és semmiféle fennakadást nem okozna a közlekedési cégeknél. Abban viszont egyetért a másik érdekvédelmi vezetővel, hogy a cégek önállóan nem tudják kigazdálkodni az árkülönbözetet.

Az egységes, kedvezményes bérletet akár holnap bevezethetnék nálunk is, ha lenne rá politikai akarat – mondta korábban az ausztriai klímabérlet kapcsán egy kormányközeli közlekedési szakember. Az állami cégeket utasíthatnák erre, a főváros pedig a klímacélok érdekében vélhetőleg hajlana a kompromisszumra. Politikai ellenállással se kell számolni, hiszen az LMP éppen a német példára hivatkozva tett javaslatot az egységesen ötezer forintba kerülő bérletre, amely az országban minden tömegközlekedési eszközre érvényes lenne. Ez a párt szerint rövid távon alkalmas lenne az energiaválság kezelésére, hosszú távon segítené a zöld átállást.

A közlekedési szakember szerint a központi költségvetést terhelő költségek sem jelentenének átugorhatatlan akadályt,

Ausztriában az idén 150 millió eurót (csaknem 60 milliárd forint) adott erre a kormány. (Ausztriában a mindenre jó éves bérlet teljes ára 1095 euró, de a diákoknak, nyugdíjasoknak és családoknak olcsóbb.)

A munkához sem most kellene nekikezdeni, hiszen az egységes bérlet archetípusát még Demszky Gábor főpolgármesterségének idején vezették be. A három szolgáltató – a MÁV, a Volánbusz és a BKV – 2005 óta óta gyakorlatilag tarifaközösségként működik Budapesten. A technológiai kereteket a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. fejleszti 2013 óta, de az e-jegy sem feltétel, hiszen az osztrák klímabérlet a hazaihoz hasonlatosan papír (plasztik) bérlet.) A 9 eurós bérlet bevezetése ellen hat, hogy felpörgethetné az agglomerációs trendet, ami senkinek sem kívánatos, másrészt az árcsökkentő hatás egy része a munkáltatóknál csapódna le, mivel sok munkavállalónak térítik meg a közlekedési költségeit.