Szinte elképzelhetetlen, hogy mit érezhet az az anya, aki tudtán és akaratán kívül egy HIV-fertőzött csecsemőnek ad életet. Félelem, bűntudat, lelkiismeretfurdalás, önmarcangolás és még ki tudja, hogy mit élhet át egy olyan HIV-vel élő nő, aki csak a szülés után pár hónappal szembesül HIV-státuszával.
Nem egyedi eset annak a tavaly született kisbabának a története, akinek öt hetesen kiütéses lett a bőre, elkezdett folyni az orra, majd 10 hónapig keringett az egészségügyi rendszerben, amíg valakinek eszébe nem jutott elvégezni egy HIV-tesztet. A kisbaba ekkor már válságos állapotba került, milliós volt a vírusszáma, meg voltak duzzadva a nyirokcsomói, májnagyobbodása lett, állandóan ment a hasa és majdnem meg is vakult.
Magyarországon szinte minden évben születnek HIV-fertőzött kisbabák. Ezeket a babákat látszólag egészségesen adják ki a kórházból, aztán hamar kiderül, hogy valami nagyon nincs rendben. Elkezdenek fogyni, légzési problémáik, hasmenésük, kiütéses és gombás fertőzéseik lesznek, és ha ezen a ponton nem jut eszébe valakinek, hogy elvégezzenek egy HIV-tesztet, akkor szinte biztos, hogy menthetetlen állapotba kerülnek.
Noha egy várandós nőnek rengeteg vizsgálaton kell átesnie, és arról is megkérdezik, hogy szed-e valamilyen gyógyszert, van-e krónikus betegsége, fogyaszt-e alkoholt, kábítószert, dohányzik-e, előfordult-e a családban valamilyen krónikus betegség, arra a kérdésre a kismama, hogy HIV-fertőzött-e, azt fogja válaszolni, hogy nem, mert nem végeznek ilyen jellegű szűrővizsgálatot az állami terhesgondozás során.
Ami más országokban és a magánegészségügyben rutin, az az állami rendszerben egyelőre várat magára, pedig szó szerint életbevágóan fontos lenne egy HIV-szűrővizsgálat az első trimeszterben, ugyanis ha ekkor megkezdődne a kismama HIV-terápiája, akkor az anya garantáltan egészséges gyermeknek adhatna életet. Kezelés nélkül az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint körülbelül 45 százalék annak az esélye, hogy a kisbaba fertőzött lesz. A csecsemők a terhesség alatt, a szülés során, majd a szoptatási időszakban fertőződhetnek meg az anyától.
Emberi életeket nem lehet pénzben kifejezni, jelen esetben azonban egy háromszáz forintos HIV-teszt áll szemben egy életfogytig tartó gyógyszeres kezelés és a rendszeres orvosi vizsgálatok költségeivel, vagyis egészég-közgazdasági szempontból bőven megérné a kismamák HIV-tesztelése.
,,Aki AIDS-es, azon úgy is látszik, ezért fölösleges szűrni a kismamákat" – nem ritkák az ilyen, és ehhez hasonló mondatok még szakmai körökben is, ha a kismamák HIV-szűrése kerül szóba. Ma még inkább a stigmák és az előítéletek dominálnak, mint az a tény, hogy a HIV nem válogat. Csak akkor merül fel a tesztelés, ha a várandós nőnek történetesen van egy félvér gyermeke, vagy volt színesbőrű barátja. Nem kell melegnek, biszexuálisnak, feketének vagy csövesnek lenni ahhoz, hogy megfertőződjön valaki. A fertőzéshez elég egyetlen szexuális együttlét, ráadásul a frissen fertőzöttek, akik még tudatában sem lehetnek fertőzöttségüknek, könnyebben fertőzhetnek meg másokat, ugyanis a HIV csak a fertőzést követő negyedik héttől mutatható ki –, ráadásul a frissen fertőzöttek vérében ellenanyag híján nagyon magas (millió/köbmilliliter) a vírusszám, ezért könnyebben fertőznek.
Cikkünk egy szomorú esettel kezdődött. A HIV-vel élő kisfiú és édesanyja a szerencsésebbek közzé tartoznak, és ma már jól vannak, mert hozzájutnak életmentő gyógyszereikhez, de vajon hány kisbaba és anyukája nem lehet ebben a helyzetben? Kinek a felelőssége az, ha egy AIDS-beteg kisbaba tizenegy hónapig szenved és válságos állapotba kerül, vagy meghal, mert senkinek sem jut eszébe, hogy elvégezzenek egy HIV-tesztet?
A járvány hazai megjelenése óta csaknem 5000 HIV-fertőzöttet szűrtek ki, alig félezren hunytak el AIDS okozta megbetegedések miatt, és évente csaknem 300 új fertőzött kerül az ellátórendszerbe – köztük egyre több heteroszexuális nő, anya –, úgy, hogy az elmúlt tíz évben harmadára csökkent a HIV-szűrések száma, noha a megfelelő terápiában lévő fertőzöttek nem fertőznek tovább. Ez azt jelenti, hogy a szűrésszámok arányában sokkal többen fertőződnek meg ma, mint eddig bármikor.
Egyébként azt a minisztériumi szaktanácsadó testületet, amelynek a feladata a járvány elleni küzdelem összehangolása lenne Magyarországon, már hat éve nem hívták össze, érvényes AIDS stratégiája 2010-óta nincs az országnak. A modern gyógyszeres megelőzőkezelést (PrEP) a rizikócsoportok számára pedig már régen elérhetővé lehetett volna tenni.
Beadvány a szakmai protokoll megváltoztatása érdekében
Azért, hogy többé ne fordulhassanak elő hasonló esetek, a Retropajzs Egyesület a HIV-vel élőkért a Babagenetika Egyesülettel közösen elkészített egy beadványt a szakmai protokoll megváltoztatása érdekében, hogy a hepatitis B és szifilisz szűrés mellett HIV-re is szűrjék le a kismamákat az első trimeszterben. Jelenleg a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium döntésére várnak.