;

Európai Unió;Oroszország;Ukrajna;Vlagyimir Putyin;rakétatámadás;orosz-ukrán háború;

Vlagyimir Putyin

- Vlagyimir Putyin nem ellenzi Ukrajna EU-tagságát, vegyi üzemet ért rakétatalálat Szeverodonyeckben

A Vlagyimir Putyin által indított háború 115. napjának legfontosabb eseményei.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát - erről a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon beszélt az orosz elnök. „Az EU nem katonai szervezet, katonapolitikai blokk, ellentétben a NATO-val, ezért mindig is azt mondtuk, semmi kifogásunk nincs ellene. Bármely ország szuverén döntése, hogy csatlakozik-e egy gazdasági egyesüléshez vagy sem, és az adott gazdasági egyesülésen múlik, hogy vegyen-e fel új államokat a tagjai közé vagy sem – mondta.

Az orosz elnök egyúttal kifejtette, hogy az ukrán gazdaság szerkezete nagyon nagy támogatásokat igényel, és ha Ukrajna nem védi meg a belső piacát, akkor végül félgyarmattá válik. Nem tartotta valószínűnek, hogy a szomszédos ország visszaállítja majd az elveszett repülőgépgyártását, hajógyártását, elektronikai iparát és más kritikus iparágait, mert az európai óriások nem fognak versenytársat teremteni maguk számára. Lehetségesnek nevezte, hogy Ukrajnában „valamiféle összeszerelő gyártás” megvalósítható. „Hogy ez mennyire lehetséges és célszerű az EU számára, azt maguk az Európai Unió országai határozzák meg. Hogy ez Ukrajna javára vagy kárára válik-e, az szintén az ő dolguk, az ukrán nép és az ukrán vezetés dolga” - fogalmazott Putyin.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6769 ember lépett be pénteken Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5836-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 346 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. Vonattal 298 ember, köztük 136 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre pénteken - tudatta az ORFK.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az ostromlott Mikolajiv városában járt. Telegramon közzétett videójának tanúsága szerint megtekintette a városban súlyosan megrongálódott lakóépületeket, regionális tisztségviselőkkel tartott megbeszélést, néhányaknak pedig állami kitüntetéseket osztott ki. Emellett tárgyaltak a gazdaság helyzetéről, a vízellátás helyreállításáról és a mezőgazdaság helyzetéről is - írja a BBC. Tisztviselők szerint a város rendszeres célpontja az orosz tüzérségi- és rakétatámadásoknak, az ukrán elnök egy nappal azután érkezett, hogy egy orosz csapásban két ember meghalt és további húsz megsebesült. Zelenszkij eztán Odesszába is ellátogatott, ahol egy egészségügyi intézményben orvosokkal, ápolókkal és sebesült ukrán katonákkal találkozott.

A Kreml-közeli RT eközben két elfogott amerikai önkéntes katonáról számolt be a Telegramon, egyikükről egy rövid videófelvételt is közzétettek. Ebben Alexander Drueke azt mondja, jól van, s reméli, hogy hazatérhet. „Meglátjuk” - fűzte hozzá a Russia Today, majd némi cinizmussal megjegyezték, hogy a két amerikai katona nemrég még Ukrajnát sem találta meg a térképen. Állítólag hamarosan interjút is közölnek velük.

Az oroszok által körbezárt szeverodonyecki Azot vegyi művet rakétatalálat érte, melynek nyomán sűrű, fekete füst szállt fel a levegőbe. A Reuters szerint Oroszország nagyszámú tartalékos katonát is küld a térségbe más területekről átvezényelve, hogy megszerezzék a teljes ellenőrzést a város felett. Szerhij Gaidai, a luhanszki régió kormányzója azzal számol, hogy valószínűleg a Oroszország az összes odavezényelhető tartalékosát beveti majd.

Zavargásokba torkolló tüntetések a választási eredmények hitelesítésére ellen, az ügyvezető kormányfő otthonát sújtó dróntámadás, politikai színezetű robbantások - már a tavaly októberi választás óta eltelt több mint nyolc hónapban sem éppen a béke és nyugalom jellemezte iraki közéletet. Az elkövetkezendő időszak azonban még veszélyesebbnek ígérkezik, miután a közel-keleti ország egyik legbefolyásosabb politikusa, Muktada asz-Szadr lényegében meghirdette a parlamentáris rendszer bojkottját.