Meglehetősen vontatottan halad a budavári bérlakások törvény által kötelezővé vált értékesítése. Az I. kerületi önkormányzat még egyetlen vételi ajánlatot sem küldött ki a bérlőknek, holott a tavaly november közepén hatályba lépett jogszabály szerint a vételi igény benyújtásától számított hat hónapon belül az önkormányzatnak ki kell küldenie a vételárat is tartalmazó ajánlatot. Ha nem teszik meg határidőre, vagy a megajánlott vételárat a bérlő nem fogadja el, akkor az állam mondhatja meg az árat. De egyelőre az állami szervezetek sem tudják, pontosan kinek a feladata lenne ez.
A Budavári Önkormányzat több alkalommal is megkereste ez ügyben a Fővárosi Kormányhivatalt, illetve az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-t, de továbbra is tisztázatlan, hogy kihez fordulhat a bérlő. Arra sincs válasz, hogy
a műemléképületben lévő lakások elidegenítéséhez szükséges hatósági jóváhagyást ki és mikor kéri meg. Az sem világos: a tulajdonjog változást miképpen vezetik át az ingatlan-nyilvántartáson.
A bérlakás megvásárlásáról ugyanis nem készül adásvételi szerződés, a bérlő egyoldalú nyilatkozatot tesz a vételár ismeretében, amelyet a szükséges önkormányzati dokumentumokkal együtt meg kell küldeni jóváhagyásra a kormányhivatalnak, amely, ha mindent rendben talál, határozatot hoz a tulajdonjog bejegyzéséről.
Az I. kerületi önkormányzat mindössze egy bérlőről tud, aki az MNV Zrt-hez fordult a forgalmi érték megállapítását kérve. A Népszava által megkérdezett Fővárosi Kormányhivatal azt ugyan nem árulta el, hogy mennyi kérelem érkezett hozzájuk, de talányosan többesszámban fogalmazott:
„az I. kerületéből érkezett kérelmek elbírálása a törvény szerint előírt – 60 napos – ügyintézési határidővel történik. A forgalmi érték és vételár megállapítására irányuló eljárásban a hivatal minden esetben igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendeléséről gondoskodik”.
Egy hónappal ezelőtt mindenesetre azt válaszolták, hogy még senki nem kereste meg őket.
Holott a határidő az első kérelmezőknél már régen letelt. A kormánypárti Böröcz László által benyújtott, de menet közben jelentősen módosított, majd a köztársasági elnök által kezdeményezett alkotmánybírósági felülvizsgálat nyomán újratárgyalt törvény elfogadása után két nappal már megérkezett az első vételi szándéknyilatkozat. A beérkezett kérelmek száma azóta 554-re nőtt. A kerületben egyébként az 1400 önkormányzati tulajdonú bérlakásából a jogszabály-módosítás révén 1100 vált megvásárolhatóvá. De ebből még egyetlen lakást sem adott el az önkormányzat, sőt vételi ajánlatot sem küldött ki.
– A folyamatot a jogszabályban rejlő sok bizonytalanság mellett számos önkormányzat által nem befolyásolható tényező hátráltatja – válaszolta a lassúság okát firtató kérdésünkre a kerület. A jogszabály szerint azok a bérlakások vásárolhatóak meg, amelyek 1995 novemberében műemléki védettség alatt álltak.
Csakhogy az önkormányzatnak csak arról van nyilvántartása, hogy mi áll védettség alatt most, arról nincs, hogy mi volt műemlék akkor.
A tisztázás okán megkeresték a műemléki nyilvántartást vezető Miniszterelnökség illetékes főosztályát, amelytől két hónappal később kapták csak meg a kimutatást, mondván a különböző nyilvántartások összevetése a szakmai háttérintézmény számára is komoly nehézségekkel járt.
A törvény értelmében a bérlakások csak társasházi ingatlanokként adhatóak el, csakhogy ezeknek az épületeknek a társasházzá alakítása az 1990-es években lezajlott vagyonátadás óta nem történt meg.
Így most nagy hirtelen 110 lakóépületből kell társasházat faragni.
Az ehhez szükséges előzetes földhivatali adatszolgáltatás, a műszaki dokumentáció földhivatali záradékolása, majd a társasház alapítás földhivatali átvezetése esetenként 6 hétnél is tovább tart.
Nem kevés időt visz el az épületek és a lakások műszaki felmérése. Először is közbeszerzést kellett kiírni a feladat elvégzésére, így csak április 7-én indulhatott meg a munka. (Az alapító okiratokat készítő ügyvédet, az energetikai tanúsítványokat és értékbecsléseket elvégző szakértőket is tendereztetni kellett.) A műszaki vállalkozó tájékoztatása szerint eddig 20 épület helyszíni felmérését kezdték el, de az előzetes kiértesítés ellenére se jutottak be minden lakásba, így egyelőre csak 8 épülettel (Tárnok u. 7., Táncsics Mihály u. 12., Kard u. 4., Bécsi kapu tér 5., Úri u. 58., Táncsics Mihály u. 21., Táncsics Mihály u. 6., Országház u. 8.) végeztek.
A kerület a nehézségek ellenére megpróbál megfelelni a törvényi kötelezettségnek. V. Naszályi Márta (Párbeszéd) polgármester egyébként arra számít, hogy az érintett bérlők többsége benyújtja vételi kérelmet, már csak azért is, hogy megtudja, mennyit ér a lakása. A szándéknyilatkozat egyébként nem kötelezi a bérlőket semmire, bármikor elállhatnak a vételi szándéktól.
A vári lakások túlnyomó többségét várhatóan megvásárolják, aminek hatására a kerületi 8 százalékos bérlakásállomány erősen megcsappan, így szűkül a bérbe adható ingatlanok köre. Másrészt a bérleményekre korábban költött önkormányzati forrásoknak csak a töredéke szerezhető vissza az érintett lakások vételárába beépítve.
Korábban szóbeszédek alapján felmerült, hogy a lakásokat NER-lovagok, kormányközeli befektetők vagy a lakásmaffia emberei vásárolják fel. A törvény mindenesetre tág teret ad nekik.
