Pokoli orosz ostrom: sorsdöntő csaták zajlanak Szeverodonyeck és Liszicsanszk körül

A Kreml állítólag vasárnapig el akarná foglalni Luhanszk egészét. Az EU sietve keresi a megoldást az ukrán gabonaexportra.

Maximális intenzitású, túlzás nélkül sorsdöntőnek mondható csaták zajlanak Szeverodonyeck és azzal szomszédos Liszicsanszk körül - jelentette ki hétfőn Hanna Maljar ukrán védelmi miniszter-helyettes. Elmondása szerint a felszereltségét és létszámát tekintve is fölényben lévő ellenség szinte teljes erejével arra koncentrál, hogy elfoglalja a környező településeket, áttörje a védelmi vonalakat és bekerítse az ukrán csapatokat. Maljar azt állította: az orosz vezetés azt a célt tűzte ki, hogy a nagyjából vasárnapig Luhanszk régiójának egészét le kell rohanni. Ehhez azonban az említett két várost is ellenőrzésük alá kellene vonniuk.

Szeverodonyeck védői mostanra az Azot vegyi üzembe szorultak vissza, ahol a katonákon kívül nagyjából 500 civil próbálja átvészelni az ostromot. Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó arról számolt be, hogy pokoli a helyzet a létesítményben.

- fogalmazott a politikus.

A szeverodonyecki ostrom alakulása kísértetiesen emlékeztet a mariupoli csatára: az orosz erők mindkét esetben rommá lőtték a várost és elfoglalták annak nagy részét, ám az ukránok egy nagy területi kiterjedésű, földalatti járatokkal rendelkező létesítményből folytatták az ellenállást - Mariupolban az Azovsztal acélműből, Szeverodonyeckben az Azot vegyi üzemből. Ez a stratégia önmagában nem alkalmas arra, hogy megváltoztassa a csata kimenetelét, de arra éppen elegendő, hogy megakassza az orosz háborús gépezetet és időt nyerjen Ukrajnának ahhoz, hogy erősebb fegyverekhez jusson.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a milánói Nemzetközi Politikai Tanulmányok Intézete (ISPI) fórumán tartott virtuális beszédében kért újabb fegyvereket a nyugati országoktól. A politikusnak sűrű napja volt: az Afrikai Unió közgyűlését is győzködte arról, hogy Oroszország gyarmatosító háborút folytat, valamint élelmezési válságot idéz elő, illetve a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójába is bekapcsolódott, hogy amellett érveljen, vegyék fel Ukrajnát is az együttműködésbe.

Az ukránok számára persze igazán a hét második felében esedékes EU-csúcsértekezlet lesz izgalmas, hiszen ott dől el megkapja-e az ország az uniós tagjelölti státuszt, ahogyan arra az Európai Bizottság javaslatot tett. A kijevi parlament hétfőn a nők elleni, illetve a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló Isztambuli Egyezmény is ratifikálta, hogy pozitív irányba befolyásolja a tagállami vezetők döntését. A képviselők a vasárnap kevésbé européer törvényeket is megszavaztak, mely az ukrán identitás megerősítésére hivatkozva durván korlátozzák az orosz zene és könyvek terjesztését. Oroszország katonai agressziója közepette azonban ez aligha vált ki nemzetközi felháborodást.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn Luxemburgban egyeztettek arról, hogy hogyan tudnának együttműködni az ukrán gabona kijuttatása és a világot fenyegető élelmezési válság elkerülése érdekében. Josep Borrell az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy Oroszország háborús bűnt követ el azzal, hogy blokád alatt tartja a fekete-tengeri ukrán kikötőket és akadályozza a kivitelt.

Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt, hogy Romániával és Lengyelországgal közösen keresik a megoldást az ügyben. A találkozón Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter felajánlotta Magyarország területét és szállítmányozási kapacitásait az ukrán gabonaexport elősegítésére.

Előzőleg egyébként Alekszandr Lukasenko belarusz diktátor is segítséget ígért Ukrajnának a gabonakivitelben, de a kijevi vezetés valamiért nem kapott az Oroszországgal szövetséges önkényúr ajánlatán.