Havonta két hétre sem elég a pénzük, egyre nehezebb helyzetbe hozza a nevelőszülőket az árrobbanás

Bár tevékenységük munkaviszonynak számít, megélhetésük olyan nehéz, hogy sokan egy kiskapu által biztosított lehetőségként álláskeresési járadék felvételével próbálják kiegészíteni a szűkös jövedelmüket.

Két hétre sem elég az a pénz, amit a nevelőszülők azért kapnak havonta, hogy az általuk nevelt gyerekeket élelmezzék, ruháztassák és eltartsák. Ennek oka, hogy az ellátmány egyik meghatározó eleme az évek óta változatlan öregségi nyugdíjminimumhoz van kötve, az árak pedig azóta robbanásszerűen mennek felfelé. Sok nevelőszülő ezért kilátástalanságában álláskeresési járadékot igényelt, hogy legalább abban a három hónapban havi 36 ezer forinttal több jusson - írja a 24.hu.

A lap birtokába került egy levél, amelyet a katolikus egyház által fenntartott Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató vezetőinek egyike szignózott, s amelyben arról tájékoztatnak részleteiben, miként kell regisztrálniuk a nevelőszülőknek álláskeresőként, hogyan lehet ezt a támogatást igénybe venni. A nevelőszülők foglalkoztatási jogviszony keretében nevelik a gyerekeket, munkáltatójuk pedig épp a gyerekvédelmi szolgálat, ennek ellenére a megoldás egy 2016-os, nemzetgazdasági miniszteri rendelet által megnyitott kiskapu miatt jogszerű. A fennálló rendszerszintű problémára azonban ez is csak apró sebtapaszt jelent.

A nevelőszülő díjazása a 24.hu összesítése szerint az alábbiakból tevődik össze:

A nevelőszülők többsége ezeket az összegeket kapja, mivel a szolgáltató többet nem tud fizetni. Bár az egyes elemektől függően előfordulhatnak nagy különbségek, egy három gyereket eltartó nevelőszülő körülbelül 300 ezer forint körüli támogatást kap havonta. Bár más keresőtevékenységet elméletileg folytathatnak, ezek lehetősége korlátozott, s négy, vagy több gyermek esetén heti húsz óra a megengedett maximum. A lapnak nyilatkozó nevelőszülő szerint hatalmas az elkeseredés, mert alig tudnak kijönni pénzükből, s bár ő maga minden áron ki szeretne tartani, sokan felmondanak és visszaadják a gyerekeket. Korábban Novák Katalin akkori családügyi államtitkárnak is írt, hogy felhívja a figyelmet a problémára, érdemi válasz helyett azonban csak a jogszabályi környezetet ismertették a kapott válaszlevélben.

Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója szerint jelentős mértékben kellene emelni a havi ellátmányt, az álláskeresési járadék igénybevételét nem igazán látja jó megoldásnak. Kothencz János szegedi fideszes önkormányzati képviselő, aki a Szent Ágota Gyerekvédelmi Szolgáltató főigazgatója is, azt állította a 24.hu-nak, hogy ők csupán egy tájékoztató levelet adtak ki, hogy megkíméljék munkatársaikat a felesleges ügyintézéstől. Maga az intézmény egyébként nem érzékeli nagynak a problémát, szerintük jó az együttműködés a kormányzattal, ők maguk pedig anyagi és szolgáltatásbeli támogatást nyújtanak, például gyógyászati segédeszközök, terápiák, fejlesztések, tehetséggondozás finanszírozása terén, ingyenesen elérhető pszichológiai tanácsadás, gyógypedagógiai fejlesztéseket biztosítanak, valamint különböző programlehetőségek (táborok, rendezvények) is elérhetők.

A lap érdeklődött Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárnál is arról, tudnak-e az árrobbanás által előidézett problémáról, illetve terveznek-e megoldást rá, de a Belügyminisztérium kommunikációs főosztálya által küldött válaszból az nem derült ki, kezdenek-e valamit a 2013 óta nem emelkedett nevelési díjjal, válaszukban főként a lap által is bemutatott, jelenlegi támogatási rendszert ismertették.