Hatalmas szívességet tett Orbán Viktor a multinacionális cégeknek, amikor de facto megakadályozta, hogy az Európai Unió egységesen csatlakozzon a globális minimumadó-egyezményhez.
Az OECD és több uniós ország évek óta dolgozik azon, hogy a nagy multik legalább 15 százalékos társasági adót fizessenek. Ennek érdekében egy olyan egyezményt hoztak tető alá, amelyhez a világ 200 országából közel 150 csatlakozott. A terv szerint minden 750 millió eurónál nagyobb árbevételű cégnek legalább 15 százalékos nyereségadót kellene fizetnie, elsősorban abban az országban, ahol a profit keletkezik. De ha ezt nem hajlandó az adott ország beszedni, mert alacsony adókkal adóparadicsomot tart fent, akkor az egyezményhez csatlakozott másik ország az ott levő telephelyre vagy az anyavállalatra terhelheti a különbözetet.
Az Európai Unió 27 tagállamából 26 támogatta az egyezményhez való csatlakozást, egyedül Magyarország ellenezte azt, így az EU nem tud egységesen fellépni. A multiadó a magyar államháztartásnak mintegy száz milliárd forintos adóbevételt hozna évente, ám ez nem jelentene egységes adóemelést, hisz a többletadót a 30-40 legnagyobb árbevételű magyar cégnek kellene megfizetnie. Ilyen a Mol, az Audi, az MVM, a Mercedes, a Samsung, a Magyar Telekom. Vannak közöttük magyar cégek, de a többségük nagy nemzetközi cégcsoportok része, amelyek nagyberuházásokat hoztak az elmúlt években az országba.
Az utóbbi napokban több miniszter és államtitkár próbálta megmagyarázni, hogy mi áll a kormány pálfordulása mögött, hisz korábban még támogatták a multik egységes adóztatását. Az ügyben konkrét hazugságok is elhangzottak a parlamentben, például Dömötör Csaba államtitkár szájából, aki szerint a globális multiadó minden egyes magyar vállalkozás számára a társasági adó megduplázódását jelentené, emiatt munkahelyek kerülnének veszélybe. Természetesen erről szó nincs, és alighanem Dömötör is tudja, hogy nem mondott igazat.
Elemzők szerint két ok lehetséges: Magyarországon a társasági adó kilenc százalék, de a kedvezmények miatt a multik sokszor csak pár százalékot fizetnek, ez pedig hatalmas vonzerő lehet a gigaberuházások idetelepítésére. Társasági adózásban Magyarország adóparadicsom ugyanis, és egy 15 százalékos adó ezt veszélyeztetné. A másik ok, hogy novemberben az időközi választásokon az USA-ban nagyot nyerhetnek a republikánusok, akik biztos megakadályoznák a globális multiadó ottani bevezetését, akármennyire szeretné is ezt Biden elnök. Az hatalmas versenyhátrányt okozhatna az EU-nak, ha nagyon előreszaladva bevezetné az adót – érvel a kormány.
Ez akár valós veszélyt jelenthet, és még igazuk is lehet Orbánéknak, így a magyar vétó mentheti meg az EU-t egy újabb fiaskótól. Ám ezért hatalmas árat fizethet az ország, hisz a magyar kormány egyedüliként és sokadszorra rúgja fel az uniós konszenzust. Így lehet, hogy ez a vétó nem is multiadóról szól, hanem egy Orbán Viktor és az Európai Bizottság közötti újabb ütésváltás - ami nem a miniszterelnöknek, hanem az országnak fog fájni.