felmérés;Eurobarométer;Magyarország;demokrácia;

2022-06-22 07:00:00

Ha választani kell, a magyarok számára fontosabb a megélhetés, mint a demokrácia

Az európai polgárok általában támogatják az EU által hozott intézkedéseket az ukrajnai háborúval kapcsolatban – derül ki a legfrissebb Eurobarometer felmérésből.

Az orosz agressziónak a közvéleményre gyakorolt hatását is felmérni hivatott kutatás adatai szerint tízből nyolcan helyeslik a Putyin rezsim ellen bevezetett szankciókat. Ugyanakkor sokan bizonytalanok, és úgy látják, hogy a háború befolyásolja az életszínvonalukat.

A magyarok 32-32 százaléka készen áll arra, hogy szembenézzen a magas energia-, illetve élelmiszerárakkal az Oroszország elleni szankciók következményeként. Az európaiak ennél valamivel nagyobb aránya, 40, illetve 39 százaléka mondott hasonló véleményt. Honfitársaink 36 százaléka szerint az ukrajnai háború máris csökkentette az életszínvonalukat, míg 56 százaléka azt valószínűsíti, hogy ez a következő évben fog bekövetkezni. A válaszadók mindössze nyolc százaléka állította, hogy a háborúnak nem lesz következménye az életére.

Amikor a magyarokat arról kérdezték, hogy az ukrajnai háború következtében mi a fontosabb: a megélhetési költségek és az árak szinten tartása, akár a szabadság és a demokrácia kárára, vagy a szabadság és a demokrácia védelme akár úgy, hogy közben nőnek a megélhetési költségek és az árak, akkor a túlnyomó többségük az elsőt választotta. Hasonlóan foglaltak állást a bolgárok, a máltaiak, a románok, a görögök és a ciprusiak, míg az európaiak nagy része ezt pont fordítva gondolja, és válaszút elé állítva inkább a szabadságot és a demokráciát választotta.

Az egyes országok megítélésében nincs nagy különbség hazánk és az EU többi tagállama között, a magyarok egyedül Kínát minősítik jóval kedvezőbben, mint az uniós átlag: honfitársaink 38 százaléka adott róla pozitív véleményt, míg az európaiaknak csak 22 százaléka. Oroszországról a magyaroknak csak 17, az EU lakóinak csak 10 százaléka alkotott kedvező képet. 2018-ban még az európaiak csaknem egyharmada pozitívan vélekedett az eurázsiai országról.

A magyarok 60 százaléka állította, hogy az EU tagság jó dolog, szemben az európaiak 65 százalékával. Az EU27-ekből csak hat tagállam van, ahol a többség ezzel ellenkező véleményen van: Olaszország, Bulgária, Románia, Ausztria, Görögország és Szlovákia. Tavaly december óta 15 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik úgy vélik, hogy megnőtt Magyarország EU tagságának a fontossága: jelenleg a válaszadók 70 százaléka gondolja ezt. 46 százalékukban pozitív kép él az EU-ról, míg az EU átlaga itt 52 százalék.

A magyarok véleménye szerint az Európai Parlamentnek sorrendben a demokráciát, a szólás- és gondolatszabadságot, a nők és férfiak közötti egyenjogúságot, a jogállamot és a mozgás szabadságát kell védelmeznie a leginkább a közös értékek közül. Viszonylag sokan idesorolták a nemzeti identitás, a kultúra és a hagyományok tiszteletét is.

A növekvő gazdasági aggodalmak abban is tükröződnek, hogy az európai polgárok mit várnak az Európai Parlamenttől. Az első helyen a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet említették (38 százalék), majd a közegészségügyet (35 százalék), valamint a demokráciát és a jogállamiságot (32 százalék). A magyarok számára ugyanezek a prioritások, kiegészítve a gazdaság támogatásával és a munkahelyteremtéssel.

A közvélemény-kutatásban április és május folyamán több mint 26 ezer 15 éven felüli európai polgár vett részt.