Új Egyenlőség;podcast;Fidesz;szavazótábor;

2022-06-22 17:54:00

Már 1,5-1,7 millió „magszavazója” van a Fidesznek

A választás előtti nagy pénzosztás nem múlt el nyomtalanul a társadalomban és a Fidesz „magja” is tovább hízott, miközben az ellenzék szétcsúszott. Ez utóbbiból akkor van kiút, ha az ellenzéki oldalon egy párt kiemelkedik, és mögé tömegével be tudnak csatlakozni a szavazók – mondja Szabó Andrea politológus, társadalomkutató.

Míg a 2018-as választások után domináns pártrendszerről beszélhettünk, addig most, a 2022 áprilisi választást követően ez a pártrendszer hegemónná vált, azaz a Fidesz olyan mélyen beépült a társadalomba, olyan mélyen uralja a politikai-társadalmi-gazdasági alrendszereket, hogy választás útján már aligha leváltható. A többi között erről beszélt az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Szabó Andrea politológus, társadalomkutató.

Mint kifejtette, a nagy pártoknak „hagyma szerkezetű” tábora van, amelyben három réteg található: a mag, a gyűrű és a perem. A magszavazó az, aki legalább két választás óta az adott pártra voksol, és erős kötődéssel is rendelkezik. A jelenlegi kormánypárt esetében mondhatjuk, hogy ő maga a Fidesz. Ez a tábor a 2000-es évek végén, 2010-es évek elején nagyjából 1-1,3 milliós volt, a mostani parlamenti választás után azonban több százezer fővel nőtt, most nagyjából 1,5-1,7 milliós. Ez a tömeg önmagában megnyerné a választást a Fidesznek (az ellenzéki összefogásra áprilisban 1,9 millióan szavaztak, de ez a tábor április óta apadt), és ez az a csoport, amit szinte semmivel sem lehet eltántorítani. A gyűrű-szavazó az olyan választópolgár, aki már legalább két választás óta az adott pártra voksol, de kell küzdeni azért, hogy elmenjenek szavazni, mert el tud kényelmesedni. A Fidesznek a nagy győzelmet a peremszavazók hozták (nagyjából 2021 decemberében a mag- és gyűrű szavazók már megvoltak). A peremréteget ugyanis nagy tömegben meg tudták szólítani. Ehhez kellett a választás előtti osztogatás és a háború, illetve a háború elleni üzenetek, mint szimbólumok.

Szabó Andrea szerint hibás feltételezés volt, amikor ellenzéki oldalon sokan a 2019-es önkormányzati sikerből következtetéseket vontak le 2022-re, és azt feltételezték, hogy ha egy város ellenzéki vezetésű lesz, azt a parlamenti voksoláson is be tudja húzni az ellenzék. A másik hibás elgondolás az volt – folytatta –, hogy identitásképzés nélkül is lehet választást nyerni. Kiderült, hogy pusztán racionális érvekkel ez nem megy.

– Közös élmény, érték és identitás kell az ellenzéki oldalon is, ami összetarthatja a tábort. Identitás nélkül nem lehet blokkosítani – mondja a politológus. Most egy nagy blokk van (a Fidesz), illetve egy szétcsúszott ellenzék. Ebből a helyzetből szerinte csak akkor van kiút, ha az ellenzéki oldalon egy párt kiemelkedik, és mögé tömegével be tudnak csatlakozni a szavazók.

Az viszont nehézzé teheti a folyamatot, hogy soha nem látott mértékű kiábrándulás tapasztalható az ellenzéki szavazókban. Szabó Andrea utalt rá, hogy 2018-ban a választás után alig egy héttel még óriási, több héten át tartó ellenzéki tüntetés volt. Az emberek akkor másként élték át a „gyászt”, remény volt arra, hogy ha a pártok összefognak, minden megoldódik. - Az akkori apátiának „volt egy kifutása” – mondta. Most viszont nincs ilyen, ez az apátia csendes, beletörődő, nincsenek megmozdulások, érdemi ellenhatások. Most a győzteshez húzásnál sokkal jobban érezhető az ellenzéktől való elfordulás, így az alig 1,9 milliós össztábor is elkezdett fogyni.