EU-csúcs;Ukrajna;EU-bővítés;orosz-ukrán háború;

2022-06-23 10:00:00

A csúcs, amelyen Ukrajna belép az EU előszobájába

Az Ukrajna elleni orosz invázió megváltoztatta az Európai Unió bővítéssel kapcsolatos álláspontját, amely a háború kezdetéig vonakodó és halogató volt. A keleti fenyegetés egyesítette a tagállamokat, amelyek azt is felismerték, hogy nem hagyhatják magukra az orosz veszélynek leginkább kitett Unión kívüli országokat. A csütörtök délután kezdődő másfél napos brüsszeli csúcstalálkozójukon az EU27-ek lendületet kívánnak adni a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának, és felvillantják a taggá válás reális lehetőségét Ukrajna, Moldova és Grúzia előtt.

A csúcstalálkozó résztvevőinek bővítési vitájában nem várható meglepetés. A tagállami vezetők szinte biztosan jóváhagyják, hogy Ukrajna és Moldova hivatalos tagjelölt országgá váljon, és bizonyos feltételek teljesítése esetén Grúziának is felkínálják a lehetőséget. Bár a döntés rekordidő alatt születik meg a három ország csatlakozásának a támogatásáról, Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy minden országot az érdemei alapján fognak elbírálni, és a taggá váláshoz szükséges reformokat senki nem úszhatja meg. A folyamat minden bizonnyal hosszú évekig fog tartani.

A csúcstalálkozó kezdete előtt az uniós vezetők találkoznak a nyugat-balkáni államok vezetőivel, hogy életet leheljenek a hatok megrekedt csatlakozási folyamatába. A taggá válás felé együtt haladó Észak-Macedóniával és Albániával jó ideje esedékes a tárgyalások megkezdése, ám a két ország évek óta vesztegel a bővítés előszobájában, mivel Skopje előrehaladását hátráltatták az EU országaival fennálló kétoldalú vitái. Először Görögország, majd Bulgária emelt akadályokat az Unióhoz való közeledése elé, ám a bolgár belpolitikai változások nyomán felcsillant a remény, hogy a szófiai vezetés végre zöld utat adhat a csatlakozási tárgyalások megkezdésének. Ez biztató jelzés lenne a térség többi állama számára, amelyeket instabilitás és növekvő orosz befolyás veszélyeztet. Magyarországgal együtt három uniós tagország lobbizik azért, hogy Bosznia-Hercegovina is szintet léphessen az EU-val fenntartott kapcsolataiban, brüsszeli források azonban rámutatnak, hogy ez mindaddig lehetetlen, amíg a balkáni állam az ehhez szükséges feltételeknek csak a töredékét teljesíti.

Az állam- és kormányfők a bővítés mellett megvitatják az Ukrajnának nyújtandó további pénzügyi és katonai támogatás lehetőségét, és várhatóan pénteken tárgyalnak a háború súlyos gazdasági és szociális következményeiről, többek között a gázellátás zavarairól és a toronymagas inflációról.

Egy európai uniós tisztviselő tájékoztatása szerint valószínű, hogy a csúcson szóba kerül a minimum társasági adóról szóló és a magyar kormány vétója nyomán kútba esett megállapodás sorsa. Lapunk kérdésre egy magasrangú EU diplomata azt mondta, hogy a csalódott soros francia uniós elnökség nem akar belenyugodni a kudarcba, és a többi tagállam támogatásával még egyszer nekirugaszkodna a konszenzusteremtésnek.