Díjemeléssel jön az új budapesti parkolási rendszer, a főváros kész perelni a három köztér államosítása miatt

Szeptembertől egységes parkolási rendszert vezetnek be Budapesten. A jelenlegi 27 különböző díjtételű, várakozási idejű zóna helyett mindössze négy lesz. Ezzel egyidejűleg emelkednek a parkolási díjak is.

A jelenlegi 175 forint helyett óránként 200 forint lesz a legolcsóbb tarifa a D zónában, míg a plafon a mostani 525 forint helyett 600 forint lesz az A zónában. A B zónában 450 forintot kell majd fizetni 8 és 20 óra között, míg a C zónában 300 forintot 8 és 18 óra között. Szintén délután hatig kell fizetni az autósoknak a D zónában, a legdrágább területeken viszont egészen este 10 óráig fizetős lesz a parkolás – – mondta el Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a jövő heti Fővárosi Közgyűlés előtt tartott tájékoztatóján.

A várakozási idő egységesen maximum 3 óra lesz, kivéve a legolcsóbb kategóriát, ahol nincs ilyen korlátozás. A bevételeken az eddigiek alapján osztozik a főváros és a kerületek. A parkolási díjak zöme a kerületek kasszájába vándorol és ők üzemeltetik továbbra is a parkoló automatákat. A fő cél Kiss Ambrus szerint nem a bevételek növelése, hanem a rendszer és a szabályozás egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele. A zónák határairól a kerületekkel hosszan egyeztettek és sikerült kompromisszumos döntésre jutniuk. A fizetős zónákba tartozó fővárosi terület 10 százalékkal nő az egységes rendszerben.

Az infláció, a rezsiárak megugrása több területen is díjemelésre kényszeríti a fővárosi önkormányzatot. A közösségi közlekedés esetében nem változik a havi bérletek és a vonaljegyek árszabása, ellenben jelentősen nő a főként turisták által használt termékek díja. A 24 órás jegy 1650 forintról 2500 forintra nő, a 72 órás jegy 4150 forint helyett 5500 forintba kerül majd.

Mindez nem oldja meg a cég helyzetét, hiszen 26 milliárd forint hiányzik a kasszából. Ha az évek óta változatlan összegű – 12 milliárdos – központi normatíva felül nem kapja meg a cég a várt 14 milliárdos állami támogatást az elszálló üzemanyag árak okán, akkor a hiány 40 milliárdra ugrik. (A MÁV és a Volán 23 milliárdot kapott erre.) „Ha ez így lesz, akkor fogjuk a buszkulcsokat és letesszük a döntéshozók asztalra, vezessék a járműveket ők” – tette hozzá a fővárosi politikus.

Az idősotthonok ellátási térítési díját 10 százalékkal, a nyugdíjemelés arányában emelik, ami még még mindig jócskán elmarad az állami, az egyházi és nonprofit cégek által működtetett intézmények térítési díjaitól. A főváros az idei évtől kezdve minden évben az állami nyugdíjemelés mértékével emeli a díjat. Kiss Ambrus hangsúlyozta: az idősotthoni díjfizetésnél létezik egy „üvegplafon”, az ellátásért a nyugdíj legfeljebb 80 százalékát kérhetik el az önkormányzati otthonok. A fővárosi intézményekben élők 20-25 százaléka már most elérte ezt a maximumot. A térítési díjak emelése havi 33 millióval, idén három hónapra csaknem 100 millióval növeli a fővárosi bevételt idén.

A közétkeztetési díjak 15 százalékkal emelik, miközben a nyersanyagnormát 20 százalékkal kell megemelni ahhoz, hogy elfogadható minőségű étel kerüljön a gyerekek asztalára. Az alap élelmiszerárak ugyanis 30-45 százalékkal nőttek az elmúlt hónapokban. A fővárosi tulajdonú intézmények menzáin 10-12 ezer étkezik. 2015 óta nem emeltek. Az emelés után egy tál leves árának 29 százalékát fizeti a szülő, 27 százalékot fedezi az állami normatíva, az önkormányzatra marad a költség 44 százaléka. A díjemelés havonta 14 milliós plusz, ami 3,5 hónapra 49 milliót jelent. A főváros ezenfelül egyelőre nem tervez más területen díjemelést, de kizárni nem tudják.

A jövő heti ülésen szigorítanak a fővárosi szmogrendeleten is. Szmogriadó esetén az Euro 3-as besorolású járművek sem közlekedhetnek majd, ami a korábbi korlátozásokkal együtt a fővárosban üzemben tartott autók felét teszi ki.

A Vörösmarty, a Széchenyi és a Podmaniczky tér ellentételezés nélküli államosítása miatt először Alkotmánybírósághoz fordul a főváros, ha ez zsákutcának bizonyul, akkor pert indít – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus.