„Az unióval való megállapodás sikere attól függ, hogy megvan-e hozzá a politikai szándék. Magyar részről ez megvan, a kormány hajlandó észszerű kompromisszumokat kötni, és a bizottság részéről is van egy ilyen megfontolás. Abban bízom, hogy az év második felében aláírhatjuk mindkét megállapodást” – fogalmazott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Magyar Önkormányzatok Szövetségének pénteki nemzetközi szakmai konferenciája után, újságírói kérdésre válaszolva. A két, miniszter által említett tétel a hét éves pénzügyi ciklus forrásai, illetve a helyreállításai alap pénzei, amelyekről – korrupciós és jogállami kifogások miatt – egyelőre nincs megegyezés Brüsszellel, és a miniszter arra a kérdésre már nem adott választ, hogy miben is engednének Orbánék.
Lapunk kérdésére válaszolva Navracsics Tibor 99,8 százalékosra becsülte a helyreállítási alaphoz szükséges megállapodás aláírását az év végi határidőig. Az uniós forrásokból ígért pedagógus-, illetve egészségügyi béremelésekre vonatkozó érdeklődésünket viszont azzal hárította, hogy ezek önmagukban nem valósíthatóak meg, csak átfogó modernizációs programok részeként, de bízik benne, hogy ez is belefér majd ebbe a ciklusba.
– Mi lesz a 6000 milliárd forintnyi helyreállítási alappal, amelyről előadásában egyetlen szót sem ejtett Navracsics Tibor? - kérdezett vissza még a konferencián Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint erről és a hét éves pénzügyi ciklus forrásainak felhasználásáról csak akkor lesz megállapodás, ha sikerül rendezni az unióval folytatott jogállamisági vitát. Ez pedig szavai szerint nehéz lesz úgy, hogy két fontos alapelvet – a partnerséget és a szubszidiaritást (vagyis hogy a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebb kell meghozni) – nem tart be a magyar kormány. Az uniós források felhasználásáról sem egyeztetettek az önkormányzatokkal, a fővárosi javaslatok közül egyet sem fogadtak el – tette hozzá. Ezzel együtt az önkormányzatoknak az az érdekük, hogy a magyar kormány sikeresen lezárja a tárgyalásokat és megnyíljanak az uniós pénzcsapok. Márpedig erre a helyreállítási alap esetében alig néhány hónapja maradt a kormánynak.
Navracsics Tibor a rendezvényen azt állította: nem Magyarország egyedi problémája, hogy ennyire elhúzódnak a tárgyalások a pénzekről. Az Európai Parlament fogadta el túl későn - tavaly decemberben - a hét éves pénzügyi ciklus kerettervét. Magyarország szerinte a többi tagállamhoz hasonlóan megkezdte a nemzeti terv megvalósítását, az ahhoz szükséges forrásokat pedig megelőlegezte abban bízva, hogy egy idő után hazánk is aláírja a partnerségi megállapodást. Ha ez megtörténik, akkor összesen 14 ezer milliárd forintnak megfelelő uniós támogatást kapunk. (Az összeg azért jelentősen változhat, mivel a kormány eredetileg 365, illetve 374 forintos euró árfolyammal számolt, holott 400 felett is járt már az uniós deviza.)
Az uniós források fő részét az operatív programok teszik ki, erre 9792,3 milliárdot költene a kormány, míg a vidékfejlesztési programra 80 százalékos hazai kiegészítéssel 4265 milliárdot. Az önkormányzatok számára ebből összesen 1800 milliárd lesz elérhető. A pénz java részét a Modern városok és a Magyar falu program keretében osztják majd szét. Utóbbiba egyébként a falusi CSOK lakástámogatási rendszer is beletartozik.
Navracsics kiemelte, hogy a helyi szinttől a megyei felé mozdulnának el ebben az uniós ciklusban a legtöbb forrást a két alföldi régió, valamint Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország felzárkóztatására költenék. Budapest túlságosan fejlett régió ahhoz, hogy jelentős összegű uniós forráshoz jusson. Fővárosi beruházásokra 83,6 milliárdot terveztek be. A miniszter azzal zárta, hogy sokszor elhangzik, a magyar közbeszerzési eljárások veszélyeztetik a források lehívását, de ez szerinte nem igaz, mivel Magyarország a középmezőnyben foglal helyet a tenderek korrupciós listáján, lekörözve ebből a szempontból Romániát, Olaszországot, Spanyolországot és Ausztriát is.
– Budapestnek valóban kevés jut az uniós forrásokból az nagy adóerő képesség miatt, de ennél sokkal fájdalmasabb, hogy a városban megtermelődő GDP-ből szinte semmi nem marad itt. Így áll elő az a helyzet, hogy Budapest gazdag város az unió felől nézve, de a legszegényebb magyar önkormányzatok közé tartozik az ellátandó feladatok szempontjából – mondta a főpolgármester, aki arra figyelmeztette a kormányt: ha Budapest lemarad a Prágával, Pozsonnyal, Béccsel folytatott versenyben, akkor azt az egész ország versenyképessége megsínyli.
„Ez nem csak fővárosi ügy”
A főváros hétfőn bemutatja Budapest 2030-ig szóló energia-racionalizálási stratégiájának az első intézkedési tervét. Itt az idő, hogy mindenki szembenézzen az energiakrízissel és rávegyük magunkat, a háztartásokat és az államot arra, hogy minél több megújuló energiát használjon – jelentette be Karácsony Gergely, aki a Népszava kérdésére válaszolva elismerte, hogy már az idén eljöhet az a pont, amikor nem tudják kifizetni az üzemanyag-számlát. Nem véletlenül hívják fel a figyelmet minduntalan arra, hogy a közösségi közlekedés finanszírozása nem megoldott, ma már a teljes adóbevétel sem elég arra, hogy ezt egyedül finanszírozzák. Ez nem csak fővárosi ügy – tette hozzá -, a központi régió nem maradhat közösségi közlekedési szolgáltatás nélkül. Karácsony Gergely lapunknak megerősítette: az önkormányzati gazdálkodást érintő, hétfőn bejelentett ellenzéki módosító javaslatokat benyújtották a költségvetési tervezetéhez. (Például a szolidaritási hozzájárulás csökkentése, a gépjárműadó, illetve az ütemanyagok árában megfizetett jövedéki adó egy részének átengedése.)
