A kormány a felelős jelentős részben gyenge forintért, komoly hitelességi problémák vannak – ezt állította egymástól függetlenül Surányi György közgazdász korábbi jegybankelnök, illetve Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzője számszerűsítette is a kormány felelősségét, szerinte az elmúlt hónapokban bekövetkezett 40 forintos euró-áremelkedésből 30 forint írható a kormány számlájára, és mindössze tíz forintnyiért "felelős" az ukrajnai háború.
Surányi György a Privátbankár.hu online rendezvényen arról beszélt, hogy semmi nem indokolja 400 forintos euróárfolyamot. Úgy vélte, valahol 330-340 forint körül kellene lennie az euró elfogadható árfolyamának, vagyis 10-15 százalékkal lejjebb, mint ma. Ami pedig egyebek mellett nem 800, hanem 650 forintos benzinárat jelentene. Surányi szerint a forint szeszélyes mozgása súlyos hitelességi deficitet is mutat: a piaci szereplők nem bíznak a forint stabilitásában és az infláció elleni küzdelem hihetetlenségében. Akárhányszor megszólalt Matolcsy György, mint az MNB vezetője, vagy Nagy Márton miniszter a forint mindig árfolyameséssel reagált.
Matolcsynak és Nagynak el kellene gondolkodniuk a saját hitelességükön
- tette hozzá Surányi.
Az egykori jegybankár szerint elégtelen az infláció elleni fellépés, amit a jegybank hezitáló kamatpolitikájával és a devizatartalékok elégtelenségével magyarázott. Amikor az ukrajnai háború elején a régiós devizák gyengülni kezdtek, mind a cseh, mind a lengyel jegybank határozottan beavatkozott a korona, illetve a złoty védelmében. A magyar jegybanknak nincsenek ilyen lehetőségei – tette hozzá a volt jegybanki vezető.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője arra emlékeztet most publikált elemzésében, hogy a háború előtt még 360 forint volt az euró, jelenleg 400 forint körül van. Ebből sokan azt a téves következtetést vonják le, hogy a forintgyengülés az ukrajnai háború hatása. Török szerint viszont a háború hatása 10 forintos leértékelődést okoz az euróval szemben, további 10 forintos leértékelődés az EU-val való vitához köthető, 20 forintot pedig a hazai sérülékenység és a gazdaságpolitika minőségével kapcsolatos problémahalmaz okoz. A rossz az, hogy egyelőre egyik tényezőben sem várható pozitív fordulat - tette hozzá.
Török Zoltán a magyar gazdaság legfőbb sérülékenységi problémájának a magas államadósságot nevezte, amit nem sikerült az elmúlt évtizedben sem ledolgozni. 2021 végén a GDP arányában Magyarország államadóssága 78,2 százalék volt volt, Lengyelországé 53,8, Csehországé 41,9 százalék. Sajnos a mi államadósság mutatónk a fejlettségi szintünkhöz és a megfizetendő kamatfelárhoz képest kiemelkedően magas - írta.
A másik probléma a magyar gazdaságpolitika minőségével kapcsolatos, amivel kapcsolatban az egyik gond, hogy a kormány nem törekszik a költségvetési hiány gyors csökkentésére, míg a monetáris politikában a kettős kamatrendszer (alapkamat, egyhetes betéti kamat) nehezen értelmezhető a piac számára. A kettős kamatrendszer fenntartása szükségtelen értelmezési bonyodalmakat okoz, ráadásul a hazai kamatemelések eddigi mértéke nem tükrözi teljesen a magyar gazdaság sérülékenysége miatt elvárt magasabb kockázati felárat – írta az elemző.
