„Eddig csaknem 800 000 menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra, akiket elláttunk élelmiszerrel, szállással és gyógyszerrel.” – írta Orbán Viktor kormányfő abban a lapunk birtokába került, pénteki lapszámunkban részletesen is ismertetett levélben, amelyet Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszternek küldött.
Ezzel az állításával a miniszterelnök torzította az adatokat: a 800 ezer menekültnek ugyanis a túlnyomó többsége csak átutazik Magyarországon, töredékük igényel szállást, ellátást. Ezt igazolja az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság legutóbbi, szerdán kiadott összesítése is, amely szerint az orosz-ukrán háború kitörése óta 25535 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztráltak, és eddig 19769 fő esetében született elismerő döntés.
Orbán Viktor sértődött levelet írt a Népszava interjúja miatt, szerinte ő mindent megtett az európai egységértNoha most újra nő a háború elől menekülők száma, túlnyomó többségük ma sem él magyar állam vendégszeretetével, a pályaudvarokról szinte azonnal magánszállásra mennek vagy továbbindulnak Csehország, Lengyelország, Németország felé. Ezt támasztja alá a Budapesti Olimpiai Körcsarnokban (BOK) kialakított menekülttranzit forgalma is. A tranzitot igazgató fővárosi kormányhivatal adatai szerint
június 13. és június 19. között 995 menekülő érkezett a csarnokba, s közülük 471-en vették igénybe az éjszakai szállás lehetőségét.
Összehasonlításul: a rendőrségi statisztikák szerint ugyanebben az időszakban közvetlenül Ukrajnából és Romániából 75 ezer menekült érkezett az országba.
Ottjártunkkor, szerda délelőtt is csendes volt a csarnok. A korábban látott tumultusnak nyoma sem volt, néhány menekült akadt csak a tranzitban. Azt itt dolgozó segítők szerint inkább esténként érkeznek többen, ám erről nem győződhettünk meg:
a kormányhivatal a „háború elől menekülők zavartalan nyugalmának biztosítása érdekében” csak délelőtt ad látogatási engedélyt a sajtónak.
A menekültsegítők azt mesélték: míg hetekkel ezelőtt főleg Donyeckből érkeztek ukránok, ma már kevesebbek jönnek onnan: az oroszok által megszállt területről nemigen tud kijutni, aki ottragadt. Most újra Kijevből, és Ukrajna észak-nyugati részéről érkeznek többen. – Sokan azért nem indultak meg eddig, mert abba reménykedtek, nyár elejére kifullad az orosz invázió. Ehhez képest egyre több helyről hallják, hogy hosszú, több éves háborúra kell berendezkedniük – összegezte a menekültektől hallottakat egy tolmács.
A csarnokban találkoztunk egy Ukrajnából nemrég érkezett fiatalemberrel:
– Németországban dolgoztam a háború kitörésekor, de rögtön hazautaztam, hogy kimenekítsem a feleségemet és a gyerekemet. Ők már biztonságban vannak. Mivel egy korábbi súlyos balesetem miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítettek, most újra visszatértem Ukrajnába, hogy megpróbáljam rávenni szüleimet, jöjjenek ők is velünk – mondta a férfi, majd elkomorulva folytatta:
– Nem tudtam rávenni őket. Maradni akartak.
A Natalia néven bemutatkozó asszony azt mondta: bár keveset tudnak Magyarországról és nem beszélik a nyelvet, itt maradnának. Azért, mert így viszonylag közel lennének országukhoz, ráadásul itt az állam neki és a férjének is támogatást adott a munkakezdéshez. Ő például egy kiskereskedelmi üzletlánc raktárában dolgozhat majd.
Találkoztunk egy népesebb roma családdal is: ők Kárpátaljáról, egy Beregszász melletti faluból érkeztek. Pontosabban: a férfiak átszöktek a határon a katonatoborzók elől. Mint elmondták, ők ugyan nem kettős állampolgárok, ám mindig is magyarnak tartották magukat, időnkét át is jártak dolgozni. Mostanra jutottak arra, hogy végleg elhagyják Ukrajnát, mivel ott munkát és segélyt sem kapnak. Ráadásul a férfiak jó ideje alig merték kitenni a lábukat az utcára, mert féltek, hogy a katona toborzók elkapják és egyenesen viszik őket a frontra. Arra a kérdésre, hogy miért vártak mostanáig a meneküléssel, az egyik férfi úgy felelt:
– Sokáig alig hittük el, hogy kirobban a háború. Aztán heteken, hónapokon abban bíztunk, hamar befejeződik. Most meg már remény sincs, hogy vége lesz valaha.
Tízezrek, akikről nem tud senki semmit
Üres a BOK csarnok, a budapesti Kőbánya-felső vasútállomáson kialakított menekültfogadó pontot fel kellett számolni igény híján és a civil szervezetek is bezárták ukrán menekülteknek nyitott szálláshelyeik zömét. A fővárosi önkormányzat intézményeiben mindösszesen 270 háborús menekült él, akiknek több mint a fele kiskorú. Számukra nyári programokat, táborokat szerveznek részben a ferencvárosi önkormányzattal közösen – adott helyzetjelentés a napokban Kiss Ambrus budapesti főpolgármester-helyettes. Ugyanakkor megjegyezte azt is: az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága, az Unicef, illetve a Facebook bejelentkezési META adatok alapján több tízezer ukrán menekült van Budapesten, akikről senki nem tud semmit. – A kép tisztázása érdekében a fővárosi önkormányzat a Harvard Egyetemmel, a Világbankkal, illetve más nonprofit szervezetekkel nemzetközi workshopot rendez június 27-28-án – jelentette be a főpolgármester-helyettes. Adatelemzéssel próbálják kideríteni, hogy ténylegesen hány ukrán háború elől menekülő él Budapesten, és miként érhetnék el őket.
A fővároshoz érkeznek jelzések arról, hogy a munkásszállón, hétvégi nyaralókban, vagy budapesti családoknál élők közül egyre többen maradnak szállás nélkül. A háború elején segítséget nyújtók türelme ugyanis lassan elfogy, szeretnék használni a kisszobát, a nyaralót, túl nagy feszültséget okoz a családok ott léte a munkásszállókon. A fővárosnak ezekkel együtt is legfeljebb pár ezer emberre van „rálátása”.
– A kormány napi 4000 forintot fizet az ukrán menekültek elhelyezése és étkezése után az ellátást biztosító önkormányzatoknak. Eddig 284 önkormányzatnak összesen 1,2 milliárd forintot fizettek ki június 21-ig – mondta Dukai Miklós önkormányzati államtitkár pénteken egy konferencián. Ez azonban nem segít azoknak a településeknek, amelyeken csak átutaznak a menekültek, így számukra abból a 6 milliárd forintos rendkívüli önkormányzati keretből utalnak ki támogatást, amely egyébként a nehéz pénzügyi helyzetbe került települések megsegítését szolgálná. - Szalai Anna