Mérnökként megszoktam, hogy az új jelenségeket lehetőleg minél több oldalról vizsgáljam. Nos, a mostani „vármegyés” újdonság kapcsán nyilván felmerül, hogy amennyiben ezt bevezetik törvényként, sőt az alaptörvénybe is bekerül, akkor ennek számos más oldalát is meg kell vizsgálni, mert egyéb elfeledett szabályok is életre kelhetnek.
Ha a Horthy-korszak jogrendje fog érvényesülni, akkor nyilván a három zsidótörvény is érvénybe lép, amelyeket a háború után eltöröltek ugyan, 1945 márciusában egy miniszterelnöki rendelettel. Ezek is érvénybe lépnek, vagyis érvénybe lép a zsidó származású magyar állampolgárok teljes jogfosztása? Mert ha következetesen vissza akarnak térni az említett névvel jellemzett, vagyis a Horthy-korszakhoz, akkor bizony ezeket a törvényeket is érvényre kell juttatni, hiszen az akkori országgyűlés mindkét háza, beleértve a főpapokat is - a katolikus Serédi, a protestáns Ravasz - igent mondott rá. Ha eltörölte is a háború után az akkori végrehajtó hatalom, amennyiben most visszaállítják a korábbi jogrendet, egyebek között a vármegyét is, akkor logikusan és nyilvánvalóan ezeknek is újra hatályba kell lépniük. Ideje lenne ezt a kérdést a parlamentben is tisztázni.
Egyébként ezentúl már joggal elvárhatom majd mindenkitől, hogy méltóságos asszonynak szólítson, mivel munkám során minisztériumi főtanácsosként is dolgoztam. Márpedig ez a munkakör a Horthy-rendszerben „méltóságos úr” titulussal jár együtt, méghozzá életfogytiglan. Igaz, az „úr” az én esetemben nem áll, mivelhogy én „hölgy” (vagy „úrnő”?) volnék. No de ezt is megoldjuk majd valahogyan, hiszen mostanság más problémánk úgysincs e hazában.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.