népszámlálás;demográfia;szociológus;nemzetiség;KSH;

2022-06-28 13:50:00

Azokat, akik nem kattintanak, ősszel ki fogják kérdezni Magyarországon

Az itt élő külföldiek és az egy évnél rövidebb ideje külföldön élő magyarok is „láthatóak” lesznek az őszi népszámláláson. A 12 éve tartó konzervatív kormányzás ellenére a lapunknak nyilatkozó szociológus nem számít a vallásosok arányának jelentős változására.

– Különösen a nemzetközi és a határainkon belüli vándorlásokról kapunk új információkat ezzel az adatfelvétellel – indokolta érdeklődésünkre a népszámlálás jelentőségét az ELTE statisztika tanszékének munkatársa. Simon Dávid szociológus, statisztikus szerint míg a születési vagy halálozási adatok viszonylag pontosak, és a népszámláláskor gyűjtött információk majdnem megegyeznek a folyamatosan frissülő adminisztrációs adatbázisokkal, addig például a lakcímnyilvántartás nem biztos, hogy a valós helyzetet rögzíti, hiszen például akár tíz évig is a szüleinél lehet bejelentve egy fiatal azután is, hogy elköltözött otthonról.

Az október elsején kezdődő országos népszámlálás pontos adatokkal szolgál majd az országban élő magyar állampolgárokról, és azokról is, akik 12 hónapnál rövidebb ideje élnek külföldön. Összeírják a három hónapnál hosszabb ideje Magyarországon lakó külföldieket és a hontalanokat is, továbbá az összes, lakás céljára használható ingatlant, köztük a nyaralókat és a közösségi szállásokat.

Az nemzetközi követelmény, hogy 12 hónap után nem tekintik magyarországi lakosnak az elvándorlót akkor sem, ha van magyarországi ingatlanja. Az ennél régebben külföldre távozottak létszámát viszont csak közvetve lehet kiszámolni a születési és halálozási, valamint az előző népszámlálási adatok ismeretében, azok összevetésével. Néhány év alatt egyes helyeken akár 5-10 százalékos eltérések is kialakulhatnak az előző népszámláláson mért lakosságszámhoz képest. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy azt eddig nem kérdezték meg, élt-e valaha egy évnél hosszabb ideig külföldön a válaszoló – tette hozzá kérdéseinkre a társadalomkutató.

A válaszadás nagyobbrészt kötelező, de több érzékenynek számító témánál nem az, ugyanakkor reprezentatív kutatásoknál az adatfelvételt követő évtizedben az így nyert adatok alapján súlyozzák a mintákat. Simon Dávid elmondása szerint a 2011-es népszámláláson 1,4 millió ember nem nyilatkozott például a nemzetiségéről. Ezzel is magyarázható, hogy a roma népesség nagysága a hivatalos statisztikák szerint kevesebb mint a fele a társadalomkutatók által becsült létszámnak. A kérdésről szóló nemzetközi kutatásokat vezető szociológus, statisztikus úgy látja, ez a nagy eltérés is fontos üzenet, jelzés arról, milyen előítéletes a társadalom és hol tart a romák asszimilációja a többségi társadalomba.

– fogalmazott. A szakértő jónak tartja, hogy nem csak egy nemzetiséget lehet választani. (Egy korábbi kutatásban a roma válaszadók egyharmada egyszerre magyarként és cigányként határozta meg önmagát).

Hasonlóan érzékeny kérdés a vallásosság. A statisztikus egyetemi oktató nem számít arra, hogy a 12 év konzervatív kormányzás hatására jelentősen megnő a magukat vallásosnak nevezők aránya. Ez hosszú távon változó magatartás, legfeljebb azt tartja elképzelhetőnek, hogy megáll a korábbi népszámlálások alkalmával mért csökkenés a vallásosok számában. Az őszi összeírás kevés kérdést tartalmaz az emberek egészségi állapotával, esetleges fogyatékosságukkal kapcsolatban, mert ötévente készül európai egészségfelmérés.

A Magyarország területén élők mellett a magyar lakásállományt is felméri a KSH. Simon Dávid fontosnak tartja, hogy az ingatlanok száma mellett azok minőségéről is képet kapnak a szakértők és a politikusok. Kiderül, hogy hány helyen volt felújítás, jobbak lettek-e az energetikai mutatók, s ezekből az adatokból kiindulva felújítási programokat lehetne tervezni, ahogy azt más országok megteszik.

A szakértő nem örül annak, hogy az uniós tagállamok egy része az eredeti tervnek megfelelően tavaly tartott összeírást, míg mások – köztük hazánk is – a felmérés elhalasztása mellett döntöttek a koronavírus-járvány idején. A demográfiai adatokat még csak át lehet számolni, de sok kérdésnél van változás a tavalyi helyzethez képest.

Egyébként nem mindenhol tartanak ma már népszámlálást – emlékeztetett a kutató. Azokban az országokban, ahol a digitális háttér a mienknél fejlettebb adatbázisokat eredményez, ott egy adott pillanatban összekapcsolják a különböző rendszereket és így kapnak egy átfogó és pontos képet a lakosságról és az ingatlanokról. Ennek a lépésnek feltétele, hogy az országban élők megbízzanak a kormányukban, hogy nem fog visszaélni a hatalmas adatmennyiséggel. A skandináv országokban vagy Ausztriában már nincs szükség külön kérdőívekre, számlálóbiztosokra, de mi még messze vagyunk ettől.