Már rövid távon is negyedével csökkentené a fővárosi önkormányzat az alá tartozó intézmények energiafelhasználását – derült ki a Fővárosi Önkormányzat által a városházára összehívott energiacsúcson. A csökkentés érdekében a többi között több tízezer közterületi lámpába tesznek gazdaságosabb, LED-es égőket, korlátozzák a díszkivilágítást időtartamát, illetve – az idős és beteggondozást végző intézmények kivételével – a légkondicionálás mértékét is. A városháza hosszú távú tervei azzal számolnak, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkentenék a város károsanyag-kibocsátását.
A főváros a saját cégei – a BKK, a BKV, a Budapesti Közművek és a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. - illetve civil szervezetek, így többek között a Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport részvételével egyeztetett arról, hogyan lehetne gyorsítani a főváros zöldítését, élhetőbbé tételét. A beszélgetésen elhangzott: a város több problémával néz szembe, így
a nemzetközi energiaárak rohamos növekedése mellett a kormányzat megszorításokat jelentett be, ennek nyomán július elsejétől az önkormányzatok kikerültek az egyetemes fogyasztói körből, azaz jóval drágábban, a piacról kell beszerezzék az energiát.
Ráadásul a hűtés-fűtés modernizációt is úgy kellene levezényelnie a fővárosnak, hogy közben a kormány gyakorlatilag minden nagyobb, piaci hitel felvételét megtorpedózza.
„Most ránk rúgták az ajtót” – fogalmazott Karácsony Gergely főpolgármester azt érzékeltetve, hogy sokféle, az energiafelhasználást érintő probléma jelentkezett egyszerre az utóbbi időszakban. „Az energiakérdés gazdasági és demokráciakérdés is” – tette hozzá Karácsony, aki szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedek háborúi is összefüggtek a fosszilis energia felhasználásával. „Vagy ezért vívták, vagy ebből finanszírozták.” A távlati cél, hogy az EU által meghirdetett „energiaszuverenitás” elve jegyében Budapestnek is el kell érni az energiafüggetlenséget.
Ehhez részint szűkíteni kell a város energiafogyasztását, növelni kell a felhasználás hatékonyságát, illetve energiatermelési beruházásokat kell végrehajtani.
Karácsony Gergely szerint a középtávú cél, hogy 2030-ra ne függjön a város energiaszempontból semmitől, amihez viszont a kormány és az EU segítsége is kell.
Ennek szellemében a találkozóra meghívták az érintett szaktárcák képviselőit is, ám a kormányzattól senki sem jött el, a fővárosi Fidesztől Wintermantel Zsolt frakcióvezető helyett csak Ughy Attila volt XVIII. kerületi polgármester érkezett. Ő lényegében azzal tudta le a konzultációt, hogy Karácsony Gergely brüsszeli megbízottjának, Jávor Benedeknek azért kellene odakint lobbiznia, hogy az EU-nak „nem feltétlenül és esztelenül kell újabb szankciókat kivetni” – azt nem tette hozzá, hogy Oroszországra –, továbbá az autós közlekedés ellehetetlenüléséről beszélt, így ő is egy óra tíz perc alatt ért be autóval a XVIII. kerületről az értekezletre.
Tüttő Kata főpolgármester-helyettes a tanácskozáson hangsúlyozta, hogy más önkormányzatoktól eltérően Budapest nem gondolkodik a közvilágítás korlátozásában, helyette inkább több tízezer lámpaégőt fognak lecserélni 2025-ig, amelyek így 35-40 százalékkal kevesebb áramot fognak fogyasztani. A díszkivilágítást ellenben korlátozzák, így téli időszakban este 10-ig, nyáron este 11-ig lesz ilyen. Emellett megvizsgálják, hogy mennyivel lehet csökkenteni a légkondicionálás használatát. Az ugyanis kevésbé tudott, hogy
ha mindössze 1 fokkal kevésbé hűtik vissza az épületeket, már az is 10 százalékos költségcsökkentést hozhat.
Megéri a szemléletformálás
Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője szerint az energiatudatos, apró ismeretek hiányoznak sokaknál, így szerinte szemléletformálásra lehet szükség. Sokan ugyanis nem tudják, hogyan takaríthatnak meg igen jelentős energiát az épületekben. A szemléletformálásra ugyanakkor pénzt kell áldozni, egy-két milliárd forint befektetéséből pedig igen komoly eredmény várható.
