– A pörbölyi útra nagyon ráférne a felújítás, döcögve lehet bejönni a városba – vágta rá egy fiatal férfi Baján, amikor arról kérdeztük, mit remél a település által nemrég elnyert megyei jogú városi címtől.
Más új munkahelyekben bízik inkább:
– Remélem, most már jönnek majd a betelepülő cégek, nagyon kellenének a munkahelyek – mondta egy babakocsit toló édesanya.
– Milyen változással járna? Nem lesz itt semmi! Azóta is mindennap ugyanúgy kel fel a nap – legyintett a munkaügyben a városban járó Rátkai István.
A május 1-én megyei jogú rangot kapott Bács-Kiskun megyei városban megoszlottak a vélemények arról, hogy jelent-e előnyt az új cím, amit tavasszal különös módon nyert el a város. Évekkel ezelőtt, jóval a mostani városvezetés előtt terítéken volt már egyszer a kérdés, de akkor leszavazta a parlament a település kérését. Az indok akkor az volt, hogy a lakosság száma nem érte el az előírt 50 ezret. Ez azért is különös, mert már akkoriban is több megyei jogú város és megyeszékhely lakossága volt limit alatti, ráadásul Baján ma is csak 34-ezren élnek.
– Idén váratlanul, előzmények nélkül döntött úgy a parlament, hogy megkapjuk a rangot
– tette világossá Baja ellenzéki polgármestere, Nyirati Klára, hogy most nem ők kérték a címet. Ezt – mint mondta – Zsigó Róbert, a térség fideszes országgyűlési képviselője lobbizta ki. Talán nem függetlenül attól, hogy a kampányban az ellenzékben is voltak hasonló tervek. Tavasszal, az országgyűlési választások előtt az összefogás a momentumos jelöltje, Kiss László zászlajára tűzte azt: Bács-Kiskun megyéből váljon ki Bács bajai megyeszékhellyel. (Baja régen az akkori Bács-Bodrog megye székhelye volt.) A polgármestert szerint az ötlet annyiban nem volt irreális, hogy Bács-Kiskun a legnagyobb területű megye, Baja például 100 kilométerre van megyeszékhelytől, a legdélebbi település, Hercegszántó pedig 140-re. Ráadásul – tette hozzá a polgármester – van egy jól felszerelt kórház, amely nem lát el megyei feladatokat, így órákat kell utazni Kecskemétre bizonyos vizsgálatokért, vagy hivatalos ügyek intézése miatt.
Ha megyeszékhely nem is lett Baja, a megyei jogú városi rangot megkapta. A fideszes Zsigó Róbert elégedetten fogadta a döntést, honlapján azt írta: „72 év után szeretett városunk visszakapta régi rangját.” Mint fogalmazott, a kommunista államhatalom által 1950-ben végrehajtott átszervezés során az addigi 25 történelmi megyéből 19-et hoztak létre, ami több esetben a megyeszékhely áthelyezésével és ezzel a korábbi megyeszékhelyek jogállásának elveszítésével is járt. „Így járt Baja is. 1950-ben veszítette el közjogi státusát, a korábbi Bács-Bodrog megye székhelyének szerepkörét.” – írta.
Noha Baja megkapta az új címet, ettől még nem lett teljesen megyei jogú város. A döntés értelmében ugyanis felkészülési időt kap, a megyei szintű feladatokat majd csak a következő önkormányzati választás után kell ellátnia. Így egyelőre semmi nem is változott városban: a Duna és a természet közelsége miatt páratlan a város hangulata, ugyanakkor például nincs állandó mozi, csak ígéret a déli elkerülő is, több tucat út felületén sosem volt aszfalt. A helyieknek pedig, ahogy eddig,
ezután is Kecskemétre kell utazniuk, ha valamit intézniük kell, továbbra is a megye északi részén van az ipar, a munkalehetőség.
Bár a városi rangnak előnye egyelőre nincs, gondot már okoz. A város vezetése a megyei kormányhivataltól kért jogértelmezést több ügyben. Nem tudták ugyanis biztosan: Nevezhetik-e magukat Baja Megyei Jogú Város Önkormányzatának? Közgyűlésnek vagy továbbra is képviselő-testületnek hívják-e magukat? Ez azért sem mindegy, mert 2019-ben utóbbi szerint tettek esküt. De pályázati fronton is akadtak kérdéseik. A TOP-os pályázatokat ugyanis másképp írták ki a megyei jogú városokra, mint a többi önkormányzatra.
Mivel pedig a város vezetése nem tudott a készülő parlamenti döntésről, „sima” önkormányzatként állították össze az anyagaikat.
A kérdéseik miatt felvették a kapcsolatot Esztergommal, amely Bajával egy időben és hasonló módon kapta meg ezt a címet. (Az esztergomi városvezetést lapunk is megkereste, hogy megtudjuk, ott milyen tapasztalataik vannak a rang elnyerésének, de nem kaptunk választ.)
A gondokat tetézi, hogy egyes területeken a megyei jogú városi rang csak még kuszábbá tesz mindent. A cím ugyanis jobb közlekedési szolgáltatás „ír elő”, miközben Baja már most is vitában áll a kormányzattal a helyi tömegközlekedés miatt. A városban ugyanis ingyenessé tették 2022 elején a tömegközlekedést. Elsősorban arra hivatkozva tették ezt meg, hogy a belváros szinte mindig be van dugulva, így jó lenne sokakat rávenni arra, válasszák autó helyett a buszokat, másfelől a bérlet egy családnak tízezrekbe kerül, s próbáltak könnyíteni helyzetükön.
– Évi 80 milliót fizetett korábban a város a Volánnak úgy, hogy alig ült ember a buszokon. Úgy gondoltam, tegyünk hozzá 20-30 milliót, legyen ingyenes a tömegközlekedés, és tekintsük ezt szociális juttatásnak.
A 9 milliárdos költségvetésünkben ez nem jelentős tétel, de a lakosoknak fontos, és környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható – érvelt a városvezető. Csakhogy mindezt nem nézte jó szemmel a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely levélben hívta fel a bajai városvezetés figyelmét arra: ez jogellenes. Arra hivatkoztak, hogy a a veszélyhelyzet idején nem lehetett volna tarifákat módosítani, márpedig a nullára csökkentés is változtatás. Ez a vita még nem zárult le, ahogy a megyei jogú város cím miatti ellentmondásokat sem oldotta fel az államapparátus.
Elitklub: 23+2
Hosszú évek után bővült a megyeszékhelyek és megyei jogú városok 23 tagú köre: Esztergommal és Bajával együtt már 25 ilyen település van az országban. „A megyei jogú városok a vidék fővárosai. Olyan gazdasági, közigazgatási, kulturális központok, amelyek felelőssége nem csupán a településeink határáig terjed.” A Megyei Jogú Városok Szövetsége határozta meg így az általa képviselt városokat.
Ugyanerről, de némiképp másképp fogalmazva beszélt lapunk érdeklődésére Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Mint mondta, egy megyei jogú városnak minden közszolgáltatással rendelkeznie kell. Az közlekedés, az oktatás és a közművelődés terén is 60-70 kilométeresre bővül a "fennhatósága". Szerinte a megyei jogú város egy elitklub tagja, jóval több egy járási székhelynél. S hogy mit jelent ez a gyakorlatban? – A kórházában magasabb szintű az ellátás, lehetőleg működik felsőfokú oktatási intézmény a városban továbbá van többek között vasúti- és buszcsomópont – sorolta a TÖOSZ elnöke, aki megjegyezte, hogy a pontos feladatokról az önkormányzati törvény rendelkezik, a pluszfeladatokra pedig pluszforrás jár. K. E.