Az oroszok Ukrajna ellen február 24-én megkezdett agressziója óta különösen sok szó esik arról az európai alapértékekről. Olaf Scholz kancellár március 23-án úgy fogalmazott, Európa számára kulcsfontosságú Ukrajna támogatása az európai értékek miatt. Emmanuel Macron francia elnök kijevi látogatása során hangsúlyozta, Ukrajna osztja az európai értékeket. Az Európai Unió vezetői azzal, hogy az országot uniós tagjelöltté tették meg, elismerték, hogy Ukrajna az európai értékeket védi.
Miközben az európai alapértékek témaköre külföldön kevésbé került fókuszba hogy Magyarország és Lengyelország rendre szembement Brüsszellel, s inkább csak a nyugati politikusok és lapok foglalkoztak a kérdéssel, a háború elindítása óta változott a helyzet. Az EU-ban élők mintha kezdenék átérezni azt, mit is jelent értékközösségben élni. Más kérdés, hogy ezt az érzést mikor váltja fel egy a szankciók okozta fáradtság.
Mit is jelentenek valójában az európai alapértékek? Létezik-e egyáltalán ilyen a közvélemény szemében? Hogyan kell a közösségnek reagálnia az orosz fenyegetésre? Különösen a németek véleménye érdekes ezzel kapcsolatban, amelyet az Allensbach Intézet vizsgált felmérésében.
Arra a konkrét kérdésre, mit tekintenek európai értéknek a németek, nagyon is egyértelmű választ adtak. A megkérdezettek 76 százaléka az első helyen a demokráciát említette, 71 százalék a vallásszabadságot, 67 százalék az emberi méltóság tiszteletben tartását nevezte meg, ugyanennyien a szólás- és sajtószabadságot, a nők egyenjogúságát pedig 66 százalék, az egyén személyes szabadságát 65 százalék jelölte meg. A világra való nyitottságot, a jogállamiságot és a toleranciát a válaszadók abszolút többsége szintén európai értéknek nevezte.
Mint az elemzést ismertető Frankfurter Allgemeine Zeitung rámutatott, jelentősek az eltérések különböző politikai pártok támogatói között. A kormánypártok (a német szociáldemokraták, a Zöldek és a liberális FDP) és az uniópártok, azaz a CDU/CSU támogatóinak nagyon egyértelmű többsége a véleménynyilvánítási- és a sajtószabadságot is európai értéknek nevezte, a baloldali radikális Balpárt támogatóinak csak 48 százaléka nyilatkozott így, a szélsőjobb Alternatíva Németországért (AfD) szavazói esetében pedig 39 százalék volt ez az arány.
A tolerancia kérdését is másként ítélik meg a populisták hívei. Miközben a teljes lakosság 52 százaléka tartotta ezt is európai értéknek, az AfD támogatóinak csak 13 százaléka. Összességében megfigyelhető, hogy az európai értékek fogalma különösen elterjedt a hagyományos demokratikus spektrumhoz tartozó pártok támogatói körében.
A közös európai eszmeiséget illetően már szkeptikusabbak a németek, derült ki az Allensbach Intézet kutatásából. A megkérdezettek mindössze 28 százaléka szerint létezik közös európai kultúra, miközben 54 százalék nem így látja. A kutatók úgy vélik, ennek az az oka, hogy
sok polgár nem érzi az Európai Uniót olyan egységesnek, mint ahogyan arra sok uniós vezető, például az Oroszország elleni szankciók elfogadásakor hivatkozott az elmúlt hónapokban.
Minden második válaszadó azt közölte, az uniós tagállamok megosztottak az Ukrajnában dúló háború kérdésében, s csak valamivel több mint minden negyedik mondta azt, hogy teljes az egység. Ráadásul e tekintetben az EU-t sem érzik elég erősnek. Arra a kérdésre, hogy az ukrajnai háborút tekintve mit mondana: a Nyugat eddig erősnek vagy gyengének mutatkozott, a válaszadók legtöbbje tanácstalannak mutatkozott:
32 százalék szerint a Nyugat erős, 29 százalék szerint gyenge volt, a relatív többség, 39 százalék viszont bizonytalannak mondta magát.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió erősnek vagy gyengének bizonyult-e az ukrán válságban, a válaszok még visszafogottabbak voltak: 28 százalék szerint az EU erőt mutatott, 38 százalék szerint viszont nem. A bizonytalanok aránya feltűnően magas, 34 százalékos volt e tekintetben.
Az ukrán válsággal kapcsolatban a németek erős, közös európai fellépést várnának el. A megkérdezettek nagy többsége, 59 százaléka ugyanis ezt az állítást támogatta: „Amíg Vlagyimir Putyin van hatalmon, addig nem lesz béke Oroszországgal. Ezért az EU-nak határozottan szembe kell szállnia az orosz elnökkel, és világos határokat kell szabnia neki. Csak így lesz esély arra, hogy belátható időn belül béke legyen Európában.” Mindössze 30 százalék vélte úgy, hogy a lehető leggyorsabban meg kell próbálni tárgyalásokat kezdeni Oroszországgal, és újra javítani kell a viszonyt a Kremllel, mert „a béke Európában belátható időn belül csak Oroszországgal együttműködve lehetséges.” Nagy kérdés, hogy ez az arány miként változik majd a következő hónapokban, ha tartósan magasak maradnak az energiaárak és esetleg még jobban elszabadul az infláció.
Fordult a kocka
A kilencvenes évek eleje óta mindig többségben voltak azok a németek, akik szerint lassabban kell haladni az európai együttműködés felé vezető úton. Igaz, ez csökkent a pénzügyi válság alatt, mostanra pedig megduplázódott az európai egyesülés felgyorsítását támogatók aránya: 18 százalék a lassabb, 29 százalék a gyorsabb uniós egyesülési folyamatot támogatta.
A közös európai hadsereg létrehozásának támogatottsága is enyhén, de érezhetően nőtt az utóbbi időben. 2017-ben 34 százalék támogatta, 35 százalék ellenezte ezt a lépést. Ma a támogatók száma egyértelműen meghaladja az ellenzőkét, 43:29 arányban.
A megkérdezettek relatív többsége, 47 százaléka annak a véleményének adott hangot, hogy Berlin csak az EU keretein belül tudna nemzetközi szinten érdemben fellépni. Mindössze 29 százalék foglalt el ezzel ellentétes álláspontot.
Hogy a németek egyre Európa-pártibbakká válnak, egy másik adat is bizonyítja. Az Allensbach Intézet 2014-es felmérése során a megkérdezettek 33 százaléka még elsősorban gazdasági közösségként tartotta fontosnak az EU-t, 37 százalék viszont az egyeségesülés politikai aspektusát tartotta jelentősebbnek. Most bár ugyanannyian vélik elsődlegesnek a gazdasági előnyeit, ám 44 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint az EU fontos politikai közösség.
A válságok nyomása alatt a németek Európáról alkotott képe nem változott meg alapvetően, de fokozatosan és kimutathatóan pozitív irányba változott. Ez pedig nyilvánvalóan a német kormány politikájára is hatással lesz, amely még jobban erősítené az EU-t.
Változóban a keletnémetek véleménye
Németországban mindig komoly különbség volt a kelet- és nyugatnémetek Oroszországgal kapcsolatos megítélésében. Az ukrajnai háború előtt készült felmérések rendre azt mutatták, hogy az egykori NDK területén élők sokkal megértőbbek Moszkvával szemben. Egy tavaly júliusban, a Forsa ügynökség által készített felmérés szerint a megkérdezett keletnémetek 50 százaléka állt ki amellett, hogy a kormánynak szorosabbra kell vonnia a kapcsolatait Oroszországgal. A nyugatnémeteknél mindössze 25 százalékos volt ez az arány. A Kreml annexiója, illetve Kelet-Ukrajna néhány évvel ezelőtti elfoglalásával kapcsolatban is komoly ellentétek voltak megfigyelhetőek., Míg a nyugatnémetek 68 százaléka értett egyet az oroszok elleni büntetőintézkedésekkel, Kelet-Németországban csak fele annyian. Hangsúlyozzuk, ez az akkori és nem a februárban indított Ukrajna elleni háborút követő szankciókra vonatkozik.
Ezek a számok is mutatják, hogy mindig meg volt kötve a mindenkori német kancellár keze az Oroszországgal kapcsolatos politikát illetően. Ugyanakkor a mostani háború megindítása után gyökeresen megváltozott a német egyesülés óta általánosan jellemző helyzet. Egy, a napokban közzétett felmérés szerint a német állampolgárok többsége úgy véli, a német-orosz kapcsolat tartós károkat szenvedett el az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt. A Forsa iroda felmérése szerint a megkérdezettek majdnem háromnegyede (71 százalék) kizártnak tartja, hogy újra a régi lehet a viszony Moszkvával Vlagyimir Putyin elnöksége alatt. A felmérés szerint csak alig egynegyedük (24 százalék) gondolja úgy, hogy a két ország kapcsolatait illetően minden visszatérhet a régi kerékvágásba. A férfiak hajlamosabbak hinni a visszatérés lehetőségében (32 százalék), mint a nők (17 százalék). Ami különösen feltűnő, Kelet-Németországban többen (81 százalék) gondolják úgy, hogy a német-orosz kapcsolatok a háború befejezése után is tartósan sérültek maradnak, mint nyugaton (69 százalék).
2002-ben a németek 41 százalék mondta, hogy Oroszország európai ország, és 29 százalék állította ugyanezt Ukrajnáról. 2022 júniusában ugyan 28 százalék még mindig az európai országok közé sorolta Oroszországot , de Ukrajna esetében 50 százalékra nőtt ez az arány. A válaszadók 45 százaléka támogatta, hogy Ukrajna az EU tagja legyen, és csak 29 százalékuk volt ellene. Bár csak 32 százalék támogatta, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon, ez majdnem tíz százalékponttal több, mint februárban.
