energiatakarékosság;orosz-ukrán háború;klímasemleges;földgáz;

2022-06-29 16:00:00

Elkészítettek az útitervet Magyarországnak, négy éven belül megszüntetnék a gázszolgáltatást ott, ahol csak sütésre-főzésre használják

Az Egyensúly Intézet konkrét javaslatokat dolgozott ki az ország fűtőanyag-fogyasztásának fokozatos csökkentésére, ami messze nem csak az orosz-ukrán háború miatt szükséges. Az új épületekben 2025-től megtiltanák a gáz bekötését.

Négy éven belül szűnjön meg a gázszolgáltatás ott, ahol azt csak sütésre-főzésre használják – javasolja az Egyensúly Intézet most megjelent, Hogyan érjük el a klímasemlegességet? II. című szakpolitikai javaslatcsomagjában. Ennek érdekében vissza nem térítendő támogatást javasolnak elektromos főzőlapok és sütők beszerzésére.

Az új épületekben 2025-től megtiltanák a gáz bekötését. 2030-ig 200 ezer háztartást választanának le a gázhálózatról, 2034-re pedig az összes lakás konyhájából kivezetnék a gázt. Az intézet konkrét határidőkkel, folyamatos társadalmi párbeszéddel ösztönözné a leválást a földgázról.

A közlekedés zöldítése érdekében 2023-tól roncsbeváltó programot indítanának, 2025-re a vasúthálózat felét villamosítanák, 2030-tól betiltanák a legszennyezőbb autók forgalomba állítását és csak elektromos autókkal engednék a taxizást. Az autópályákon a jelenlegi, óránként 130 kilométeres sebességkorlátozást 110 kilométeresre csökkentenék. A nagyvárosokban tiszta zónákat jelölnének ki, a jármű környezetvédelmi besorolása alapján pedig eltérő parkolási díjakat szabnának.

Az ipari kibocsátások csökkentése érdekében 2025-re 10-ről 20 százalékra növelnék a zöld közbeszerzések arányát. Az alacsony légszennyezésű ipari eljárások terjedését vissza nem térítendő forrásokkal és kedvezményes hitelekkel támogatnák. A zöldülő magyar ipar versenyképessége érdekében szorgalmazzák a – magas légszennyezéssel megtermelt áruk behozatalára tervezett - uniós karbonvámot.

Magyarország az Európai Unió tagjaként vállalta, hogy 2050-ig teljes mértékben megszünteti a nettó szén-dioxid-kibocsátást – hangzott el hátterről tegnap az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatainak Teljesen át kell alakítani az életünket, ha 2050-re el akarjuk érni a klímasemlegességet! De hogyan? című bemutatóján. A tanulmányokról tegnap az Egyensúly Intézet részéről Filippov Gábor kutatási igazgató, Csernus Dóra vezető klíma- és környezetpolitikai szakértő, Bart István külső szakértő és Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse beszélgettek. Az Egyensúly Intézet a Hogyan kezeljük a zöld átmenetet? című csomagban is részletes javaslatokkal él. Annyi bizonyos, hogy a cél eléréséhez át kell formálni az életünket, a termelés módját, a közlekedést és a lakások energiahatékonyságát is.

Bár az elképzelések az Orbán-kormány programjaiban - így például a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában, illetve a Nemzeti Energia- és Klímatervben - is szerepelnek, a végrehajtás legalábbis ellentmondásos - hangzott el. Magyarországon a földgáz teljes energiafelhasználáson belüli aránya 34 százalék, ami az EU-n belül kiugróan magas. Az orosz-ukrán háború kitörése óta ráadásul a földgáz elhagyása nem csak fenntarthatósági és gazdaságpolitikai, de biztonságpolitikai kérdéssé is vált. A kibocsátások 31 százalékáért felelős hazai ipar nem áll rosszul, de a termelésben fokozatosan csökkentetni kell a hagyományos energiahordozók arányát. A közlekedés zöldítése viszont hatalmas kihívás: térségi összevetésben Magyarországon itt mérték a második legnagyobb, 25,5 százalékos szennyezésnövekedést. Az építőiparban már a következő években is látványos eredményeket lehet elérni. A hangsúlyt az ellátási gondok csökkentésére, illetve az építésekkel szemben a felújításokra helyeznék. Támogatják évi 100 ezer lakás mélyfelújítását és a fűtésre használt kőszén, illetve lignit kivezetését. A tüzelőtámogatás megújításával 2050-re a teljes hazai lakásállomány szén-dioxid-kibocsátás-mentessé tehető.

Szakpolitikai szinten igenis lehetséges a kormányzattal a párbeszéd – közölte Filippov Gábor arra a kérdésünkre, hogy a kabinetben milyen fogadtatásra találnak elképzeléseik, miközben Orbán Viktor több ízben is élesen kikelt az – elsősorban uniós hátterű – energiahatékonysági felvetések ellen. A teljes átmenet költségbecslésére a rendkívül gyorsan és nagy arányban változó árak miatt nem vállalkoztak – fogalmazott kérdésünkre Csernus Dóra.