“A cél világos a NATO-nak egységesen a demokrácia üzenetét kell közvetítenie, amelyek a szabadság, a demokrácia, a politikai pluralitás, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, az ENSZ Alapokmánya és a Washingtoni Charta [amelyen a NATO alapul] alapjain nyugszik” - fejtette ki Pedro Sánchez, a NATO madridi csúcstalálkozóján. Ezzel egyértelműen Oroszországgal és más totalitárius országokkal való ellentétre utalt. A szövetség új stratégiai koncepciója már Oroszországot jelöli meg legnagyobb fenyegetésnek, erre utalt Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára is.
A csúcstalálkozó történelminek nevezhető, már csak azért is, mert hivatalosan is meghívták a szövetségbe Finnországot és Svédországot, miután Törökország feloldotta vétóját a két államcsatlakozási kérelmével szemben. Előzőleg a három ország vezetői találkoztak Stoltenberggel, s közös memorandumot írtak alá. A két ország felvétele nem megy egyik napról a másikra, mert azt minden tagországnak ratifikálnia kell.
A madridi csúcs előtt még Ankara fenntartotta a vétót. Recep Tayyip Erdogan elnök azzal vádolta a két államot, de elsődlegesen Svédországot, hogy nem fogadták el követeléseit az általa terrorizmussal vádolt kurd szervezetekkel és a fegyvereladások korlátozásával kapcsolatban. Azt is nehezményezte, nem adták ki országának Fethullah Gülen hitszónok követőit. A Törökországban tömegesen letartóztatott gülenistákat azzal vádolja, ők állnak a 2013-as sikertelen puccs mögött
A csúcson aztán sikerült feloldani a patthelyzetet. Az aláírt memorandum kimondja, hogy „Finnország és Svédország nem nyújt támogatást a kurd milíciák, valamint a Törökországban FETÖ-ként ismert (gülenista) szervezet számára". A memorandum ellenére még lehetnek buktatók. Törökország ugyanis fenntartja magának a jogot arra, hogy megvétózza Helsinki és Stockholm végleges belépését, ha nem teljesítik a dokumentumban foglalt török követeléseket.
A szövetség immár kilencedik bővítése erőteljes üzenetet lenne Oroszország számára: két demokratikus alapokon álló ország adja fel hagyományos semlegességét. Arra a kérdésre, hogy mi a döntés fő üzenete Moszkvának, Stoltenberg főtitkár így válaszolt: „Minden országnak joga van a saját útját választani”.
A megállapodás azt is jelenti, hogy jelentősen megnő a NATO és Oroszország közös határszakasza. Ezzel kapcsolatban Boris Johnson brit kormányfő kifejtette: „Ha Vlagyimir Putyin abban reménykedett, hogy az ukrajnai illegális inváziója következtében csökken a NATO szerepe a nyugati frontján, akkor nagyon tévedett.”
Értékelések Ankara meggyőzésében nagy szerepe volt Joe Biden amerikai elnöknek. Rich Outzen, az Ahvan News portáljának elmondta, „Erdogannak sokat sikerült elérnie, hiszen a két északi ország kötelezettséget vállal arra, hogy Törökországot bevonja az EU közös biztonsági kezdeményezéseibe", például a PESCO katonai-szállítási projektbe. (A PESCO egyik fő célja, hogy összehangolja a tagországok katonai kapacitását és erőforrásait.) A szakértő szerint Törökország tiltakozása Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával szemben nem azon alapult, hogy Ankara új F-16-os vadászgépeket kapjon az Egyesült Államoktól, amint erre néhány elemző utalt, hanem inkább Erdogannak a Kurd Munkáspárttal, a Törökországban terrorszervezetnek tartott PKK-val kapcsolatos biztonsági aggályai játszottak szerepet. Az orosz külügyminiszter-helyettes „destabilizáló hatásúnak” nevezte a bővítést.
Joe Biden a csúcson közölte, az Egyesült Államok növelni fogja szárazföldi-, tengeri, és légvédelmi erőit Európa-szerte.
