A szélsőséges időjárás, az állatokat és embereket sújtó járványok, a munkaerőhiány, az energiaválság és az orosz-ukrán háború egymást erősítő hatásai extrém áremelkedéseket hoztak az élelmiszerek piacán. Ennek intenzív szakaszán már túl vagyunk, a fő termények piacain a következő hetekben várható némi árcsökkenés. Az északi féltekén már megkezdődött az aratás, emiatt a gabonatőzsdéken visszaesnek az árak. Ennek hatása vélhetőleg nemsokára hazánkban is érzékelhető lesz. A tejárak is hamarosan elérik az intenzív növekedési szakasz tetejét; a nyár végén korrekció várható, ahogy a világpiaci kínálat egyensúlyba kerül a kereslettel – mondta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője a pénzintézet sajtóbeszélgetésén.
Ősztől azonban a nemzetközi piaci helyzet miatt ismét növekedni fognak az élelmiszerárak. Hozzá kell szoknunk, hogy az élelmiszerek felértékelődése tartós lesz – fogalmazott a szakértő. Mint mondta: a rendkívül gyors ütemű drágulás miatt ez fájdalmas folyamat, ám valójában az élelmiszerárak most közelítenek a valósághoz, a tényleges előállítási költségekhez, amelyet eddig nem fizettünk meg.
A KSH legutóbb májusban 10,7 százalékos éves inflációt mért hazánkban, ezen belül is az élelmiszerek ára szállt el a leginkább: tavaly májushoz képest e területen 18,6 százalékos volt a drágulás. A margarinért 41,4, a kenyérért 37,5 százalékkal kell most többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, de a sajt, a baromfihús, a száraztészta és a tejtermékek is több, mint 30 százalékkal drágultak. A 200-250 grammos margarin a KSH adatai szerint tavaly májusban még 310 forintba került, az idén májusban már 468 forintot kértek érte. A 100 grammos vaj 333 forintról 470 forintra, a fehér kenyér kilónkénti ára 393 forintról 577 forintra ugrott egy év leforgása alatt.
1999 óta nem volt ilyen magas az infláció, egyes élelmiszerek 30-40 százalékkal drágultakA rendkívül gyors ütemű drágulást mutatja, hogy egy hónap alatt is 9 százalékkal lett drágább például a vaj. A szárazkolbász és a sonka ára 8,2, a tejtermékeké 7 százalékkal emelkedett április és május között, de 5-7 százalék közötti mértékben drágult a száraztészta, a sajt, a péksütemény, a kenyér, a párizsi, a kolbász és a baromfihús is. Az előre csomagolt, szeletelt téliszalámi kilója például áprilisban még 9 870 forint volt, májusban már 10 700. A trappista sajt kilója 2700 forintról 2920 forintra emelkedett egyetlen hónap alatt. E két termék ára tavaly májusban még 9170, illetve 2010 forint volt. A csirkemellfilé árát ugyan az árstop visszafogta – tavaly májusban 1500 forint volt kilója, az idén áprilisban 1660, májusban 1670 forint –, a csirkecomb ugyanakkor 691 forintról 1100 forintra drágult egy év alatt, és egy hónap alatt is 90 forinttal nőtt az ára.
Az élelmiszerárstop infláció-visszafogó hatása kimutatható, az élelmiszer-értéklánc ugyanakkor a fenntarthatóság érdekében más termékek árát jobban emeli – mondta Fórián Zoltán. Rámutatott:
az élelmiszer-drágulás már érzékelhetően kezdi átalakítani a hazai vásárlói szokásokat is, a pékek például a mai árakon már jóval kevesebb kenyeret tudnak csak eladni.
Nyugat-Európában az úgynevezett magasan feldolgozott termékekből fogy kevesebb. A vásárlók visszafogottsága a legdrágább termékeknél érződik elsőként, ezekből egyre kevesebbet vásárolnak az emberek.
