A mostani döntések szerinte biztosítják, hogy a szövetség meg tudja őrizni a békét, képes legyen megelőzni a konfliktusokat, megvédeni lakosait és értékeit. A svéd és finn NATO tagság kapcsán szerdán Putyin által említett esetleges válaszlépések kapcsán arra utalt, hogy az oroszok most az ukrajnai háborúra fókuszálnak és a Kreml korábban más, megengedőbb nyilatkozatokat is tett.
A csúcstalálkozó résztvevői csütörtökön a terrorizmus elleni harc feladatait tekintették át. A NATO folytatja az iraki hadsereg kiképzését, támogatást nyújt Tunéziának és most első ízben Mauritániának is. A tanácskozás legfontosabb üzenete azonban az, hogy a Nyugat minden segítséget megad az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajnának, felveszi tagjai közé Svédországot és Finnországot, illetve megerősíti a keleti szárny védelmét. A tagállamok növelik védelmi kiadásaikat, Magyarország például 2024-ről egy évvel előbbre hozta a GDP 2 százalékát kitevő vállalást.
Az indonéz elnök moszkvai sajtóértekezletén azt mondta, hogy átadta Moszkvában Vlagyimir Putyinnak Volodimir Zelenszkij ukrán államfő üzenetét. Joko Widodo előző nap Kijevben tárgyalt, és nem beszélt az üzenet tartalmáról. Az ukrán fővárosban cáfolták, hogy Zelenszkij levelet írt volna Putyinnak – ami nem zárja ki, hogy szóban üzent. A közvetítési kísérlet nehézségeit jelzi, hogy Widodo meghívta Zelenszkijt a G20 csoport novemberben Balin tartandó csúcsértekezletére. Oroszország is a G20 tagja és Putyin a korábbi jelzések szerint szívesen venne részt a találkozón, ám Joe Biden amerikai elnök után Zelenszkij is azt mondta, ő csak akkor megy el, ha Putyin nem lesz ott.
Az orosz erők a moszkvai közlés szerint „teljesítették feladatukat” és elhagyták a kicsiny Kígyó-szigetet. A döntésben alighanem az is szerepet játszott, hogy az ukránok az elmúlt hetekben folyamatosan lőtték a partjaiktól csupán 35 kilométerre lévő, gyakorlatilag védhetetlen, csupasz sziklát. Az egyelőre a senki földjévé vált szigetről ellenőrizni lehet Odessza és a romániai Konstanca, illetve a Duna-delta hajóforgalmát. Az orosz helyőrség a fekete-tengeri hadiflotta zászlóshajója, a Moszkva cirkáló elsüllyesztésével elveszítette a légvédelmét. Ezt képtelenek voltak szárazföldi eszközökkel pótolni, mert az ukránok újra és újra megsemmisítették a szigetre telepített rakétarendszereket, mint ahogy az erősítést szállító hajókat is több találat érte. Az oroszok távozása nagy ukrán siker és potenciálisan megnyitja az utat a térség kereskedelmi hajóforgalma, így a gabonaexport előtt. Az orosz közlemény erre is utalva „jó szándékú gesztusként” tüntette föl a sziget feladását.
Kijevnek már nagy szüksége volt egy jó hírre, mert az elmúlt két hónap az orosz erők lassú, de folyamatos előretöréséről szólt a Donyec-medencében. Luhanszk megyéből gyakorlatilag már csak Liszicsanszk van ukrán kézen, de a várost csaknem körülvette, minden oldalról szorongatja és lövi az orosz hadsereg. A legnagyobb harc a város szélén lévő olajfinomító környékén dúl. A védőknek addig van esélyük, amíg nyitva van a nyugat felé vezető országút, ezt azonban erősen lövi az orosz tüzérség.
Ukrajna és Oroszország az eddigi legnagyobb fogolycserét hajtotta végre: mindkét fél 144 hadifoglyot adott át. Az elengedett ukránok között súlyos sebesültek is voltak. 95-en a mariupoli Azovsztálnál adták meg magukat. Különösen figyelemre méltó, hogy 43-an az Azov nevű, szélsőjobboldalisággal vádolt alakulatnál szolgáltak. Korábban egyes orosz politikusok hallani sem akartak az ő elengedésükről, sőt, akár a halálbüntetést sem tartották kizártnak velük kapcsolatban.
Az Európai Unió és Oroszország egyetért abban, hogy megoldást kell találni a Kalinyingrádba irányuló orosz szállítmányok ügyére. A felek előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, ugyanakkor Litvánia ragaszkodik ahhoz, hogy a kompromisszum ne ássa alá a gazdasági szankciók - és az ő - hitelességét. EU-s körökben attól tartanak, hogy Moszkva akár katonai eszközöket is bevethet, hogy szárazföldi összeköttetést teremtsen Belarusz és Kalinyingrád között. Litvániában német katonaság is állomásozik, és egy ilyen konfliktus automatikusan a NATO beavatkozását vonná maga után.
Közben azonban ezen a téren is újabb front nyílt, miután Norvégia korlátozta a Spitzbergákon lévő orosz szénbányának szánt szállítmányokat. A norvég fennhatóság alatt álló sarkvidéki szigeteken egy 1920-as szerződés értelmében Oroszország is folytathat gazdasági tevékenységet és a Barentsburg nevű bányászfalu néhány száz fős lakossága főleg oroszokból áll. A moszkvai neheztelés jeleként csütörtökön kibertámadás érte norvég állami szervek és magánvállalatok honlapjait.
