Földünket a Napból folyamatosan érkező ultraibolya sugárzás éri, ami nagy mennyiségben káros és életveszélyes lehet az élővilág jelentős részére. Az, hogy védve vagyunk ellene, a sztratoszférikus ózonrétegnek – másnéven ózonpajzsnak – is köszönhető, mivel a beérkező UV sugárzást bizonyos hullámhosszú sávban kiszűri. A sztratoszférában az oxigénmolekulák a sugárzás hatására atomjaikra esnek szét, amelyek aztán egyesülhetnek egy oxigénmolekulával, létrehozva így az ózont. Az ózon bomlását az UV sugárzás idézi elő, eredményül egy oxigén molekulát és egy oxigén atomot kapunk - írja Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora a Másfélfok környezetvédelmi oldalon megjelent elemzésében.
Az UV-B sugárzásnak való kitettséget (idő és mérték) a viselkedésünk is befolyásolja. Fontos, hogy mennyi időt töltünk a szabadban és azt árnyékban töltjük-e, valamint hogy mennyire védekezünk a sugárzás ellen: hogyan vagyunk felöltözve, viselünk-e kalapot, napszemüveget, be vagyunk-e kenve naptejjel. Ugyanakkor egy újabb környezeti problémával találhatjuk szemben magunkat: a naptej (leázva rólunk) bekerülhet a vizekbe, ami mérgező a korallok, halak, tengeri sünök és egyéb vízi szervezetek számára, ezért néhány helyen (pl. Hawaii, Palau) már betiltották egyes naptejek használatát.
Az UV sugárzásnak való nagyobb kitettség például növeli a bőrrákos megbetegedések számát és a szürkehályog előfordulását. 2012-ben becslések szerint nagyjából 168 ezer új melanoma volt tulajdonítható a túlzott UV sugárzásnak: ez az új melanoma esetek kb. 76 százalékát tette ki. Az UV sugárzás a szürkehályog – ami a sérült látás vezető oka – kialakulásához is hozzájárul. Ez főleg az alacsony jövedelmű országokban aggasztó, ahol gyakran magas az UV sugárzás és korlátozott a hozzáférés a szürkehályog műtéthez. Ugyanankkor a hó- és jégborítottság csökkenése miatt kisebb lesz a szemek UV-nak való kitettsége, ami a szemkárosodást illetően jelent egy fékező tényezőt.) A bőr idő előtti öregedéséhez is hozzájárul, ugyanakkor – megfelelő mértékű kitettség esetén – az UV sugárzásnak jótékony hatása is lehet az emberi egészségre, például fontos szerepe van a D-vitamin képződésében és egyes autoimmun betegségek súlyosságát is csökkentheti.
Az ultraibolya sugárzás három fajtája
UV-A: a felszínt érő UV sugárzás legnagyobb részét ez teszi ki. Hozzájárul a barnuláshoz, a bőr öregedéséhez, de rákkeltő hatása is lehet.
UV-B: nagy részét elnyeli az ózonpajzs. Szükséges a D-vitamin szintéziséhez és szerepet játszik a bőr barnulásában, ugyanakkor bőrrák kialakulását okozhatja és károsíthatja a szemet.
UV-C: általában elnyelődik a légkörben. Bőrgyulladást, erős szemirritációt okozhat.
Bár az ózonréteg elvékonyodása nem okolható a globális átlaghőmérséklet emelkedéséért, ugyanakkor a sztratoszférikus ózon bomlását előidéző gázok egyben üvegházhatásúak is. Azaz ezen gázok kibocsátásának csökkentése nemcsak az ózonréteg védelmének szempontjából fontos, hanem a globális klímaváltozás mérséklését is elősegíti. Amire szükség is van, mivel a klímaváltozás az UV sugárzás eloszlását és erősségét is befolyásolhatja.
A nap UV sugárzásának változására – az ózonréteg mellett – hatással lehetnek például az aeroszolok, a felhők, valamint a felszín fényvisszaverő képessége (pl. hó- és jégborítottság), ezen tényezők pedig összefüggésben állhatnak az emberi tevékenységgel.
Az éghajlatváltozás során megváltozó hőmérsékleti értékek és csapadékeloszlás a napfénynek való kitettségünkre is hatással lehet, de ennek iránya és erőssége regionálisan eltérő. A klímaváltozás egyfajta kiegyensúlyozó hatást is eredményezhet – a magasabb földrajzi szélességeken az alacsonyabb UV miatt D-vitamin hiány léphet fel, de a melegebb idő következtében az emberek több időt töltenek a szabadban, ami növeli az UV-nak való kitettséget (tehát a D-vitamin képződését). Ahol pedig már most melegebb a klíma, a növekvő hőmérséklet nem eredményez többletet a kint töltött időben a becslések szerint.
Védelem extrém erős UV-B sugárzás esetén
Az extrém erős UV-B sugárzás jelenti, hogy a napon tartózkodás esetén a normál bőrtípusú embereknél is 15-20 perc után bőrpír jelentkezhet. Emiatt kerülni érdemes a direkt napfényt 11 és 15 óra között. Testünket próbáljuk meg védeni lengébb, napfénytől védő ruházattal, illetve lehetőleg viseljünk napszemüveget és szalmakalapot. Erősen javasolt a napfénytől védő krémek használata a szabadban tartózkodás esetén.
