Még rosszabb lett Magyarország megítélése, Judith Sargentini utódja is lesújtó jelentést készített

Hamarosan szavaznak az Európai Parlamentben egy átfogó előterjesztésről, amely leltárba veszi az elmúlt négy év magyarországi történéseit.

– Fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket – szögezi le az Európai Parlament (EP) egy friss jelentéstervezete. Ismerősen hangzik? 2018 szeptemberében ugyanezt tartalmazta a Judith Sargentini által készített, és az EP kétharmados többsége által jóváhagyott vélemény. A szakbizottsági szavazás előtt álló mostani határozati javaslat szerint a helyzet annyiban változott azóta, hogy a különféle uniós eljárások és lépések ellenére a magyar kormány fokozni tudta erőfeszítéseit az alapértékek aláásására.

A képviselők ezért ismét arra készülnek, hogy felszólítsák a többi közösségi intézményt:

A négy évvel ezelőtt elfogadott Sargentini-jelentés elindította a hetes cikkelyes eljárást, amelynek célja annak megállapítása, hogy valóban sérülnek-e az EU alapértékei Magyarországon. Azért hívják hetes cikkelyesnek, mert az uniós szerződések 7. cikkelye tartalmazza. A procedúra a tagállamok képviselőiből álló EU Tanácsban zajlik, és 2018 óta egyhelyben topog: időről-időre vitát vagy meghallgatást tartanak a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetéről, aztán minden marad a régiben. Pedig a folyamat több lépcsőből áll, a kormányok először ajánlásokat tehetnek, majd ezek teljesítése híján szankciót is kiszabhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy a közösségi értékek nem csak veszélyben vannak, hanem szisztematikusan meg is sértik azokat. Ennek megállapításához az érintett országon kívül valamennyiük beleegyezése kell.

Az Európa-ügyi miniszterek testületében folyó eljárásba a parlamentnek kevés a beleszólása, csak nyomásgyakorlással próbálkozhat, hogy a mostanáig terméketlen párbeszéd végre eredményt hozzon, és legalább ajánlások szülessenek az Orbán-kormány címére. A kormányok nem igen mutatnak készséget a tovább lépésre, és a július elsején hivatalba lépett cseh EU-elnökség sem lelkes az ötletért.

Az Európai Parlamenti emiatt úgy döntött, hogy

Összeállítója, a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield főként nemzetközi és európai intézmények beszámolóira, döntéseire hivatkozva véleményezi az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, az adatvédelmet, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tudományos, az egyesülési és a vallásszabadságot, az egyenlő bánásmódhoz való jogot, a kisebbségek, a migránsok és menedékkérők jogait, valamint a gazdasági és szociális jogokat. Megállapításai támaszkodnak a parlament tavaly őszi budapesti látogatásának a tapasztalataira is.

A lapunk által látott több mint 30 oldalas előterjesztés kéri az EU Tanácsot, hogy

A képviselők elé kerülő szöveg hosszan sorolja a 2018 óta hozott aggályos kormányzati és parlamenti döntéseket

Mindezek fényében Gwendoline Delbos-Corfield javasolja, hogy a kormányközi EU Tanács állapítsa meg: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata. Előterjesztéséről várhatóan július 13-án vagy 14-én szavaz az EP állampolgári jogi bizottsága. A jelentés szeptemberben kerülhet a plenáris ülés elé, éppen négy évvel azután, hogy az jóváhagyta a Judith Sargentini által asztalra tett hasonló véleményt.