– Fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket – szögezi le az Európai Parlament (EP) egy friss jelentéstervezete. Ismerősen hangzik? 2018 szeptemberében ugyanezt tartalmazta a Judith Sargentini által készített, és az EP kétharmados többsége által jóváhagyott vélemény. A szakbizottsági szavazás előtt álló mostani határozati javaslat szerint a helyzet annyiban változott azóta, hogy a különféle uniós eljárások és lépések ellenére a magyar kormány fokozni tudta erőfeszítéseit az alapértékek aláásására.
A képviselők ezért ismét arra készülnek, hogy felszólítsák a többi közösségi intézményt:
vessenek véget az uniós normák elleni támadásoknak, és addig ne hagyják jóvá az országnak járó közösségi támogatásokat, amíg fennáll az azokkal való visszaélés kockázata, és amíg a nemzeti hatóságok nem teljesítik a jogállamiság területén megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat.
A négy évvel ezelőtt elfogadott Sargentini-jelentés elindította a hetes cikkelyes eljárást, amelynek célja annak megállapítása, hogy valóban sérülnek-e az EU alapértékei Magyarországon. Azért hívják hetes cikkelyesnek, mert az uniós szerződések 7. cikkelye tartalmazza. A procedúra a tagállamok képviselőiből álló EU Tanácsban zajlik, és 2018 óta egyhelyben topog: időről-időre vitát vagy meghallgatást tartanak a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetéről, aztán minden marad a régiben. Pedig a folyamat több lépcsőből áll, a kormányok először ajánlásokat tehetnek, majd ezek teljesítése híján szankciót is kiszabhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy a közösségi értékek nem csak veszélyben vannak, hanem szisztematikusan meg is sértik azokat. Ennek megállapításához az érintett országon kívül valamennyiük beleegyezése kell.
Az Európa-ügyi miniszterek testületében folyó eljárásba a parlamentnek kevés a beleszólása, csak nyomásgyakorlással próbálkozhat, hogy a mostanáig terméketlen párbeszéd végre eredményt hozzon, és legalább ajánlások szülessenek az Orbán-kormány címére. A kormányok nem igen mutatnak készséget a tovább lépésre, és a július elsején hivatalba lépett cseh EU-elnökség sem lelkes az ötletért.
Az Európai Parlamenti emiatt úgy döntött, hogy
újabb jelentést készít, és leltárba veszi az elmúlt négy év történéseit azon a 12 területen, amelyeken a Sargentini-jelentés szerint is aggodalomra okot adó fejlemények történtek.
Összeállítója, a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield főként nemzetközi és európai intézmények beszámolóira, döntéseire hivatkozva véleményezi az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, az adatvédelmet, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tudományos, az egyesülési és a vallásszabadságot, az egyenlő bánásmódhoz való jogot, a kisebbségek, a migránsok és menedékkérők jogait, valamint a gazdasági és szociális jogokat. Megállapításai támaszkodnak a parlament tavaly őszi budapesti látogatásának a tapasztalataira is.
A lapunk által látott több mint 30 oldalas előterjesztés kéri az EU Tanácsot, hogy
vegye figyelembe a friss fejleményeket, amikor a hetes cikkelyes eljárás keretében napirendre tűzi a magyarországi helyzetet.
Egyben szorgalmazza a négy évvel ezelőtti EP-jelentés által beindított folyamat felgyorsítását és határidőhöz kötött ajánlások elfogadását, amelyekhez még nem kell teljes egyetértés.
A képviselők elé kerülő szöveg hosszan sorolja a 2018 óta hozott aggályos kormányzati és parlamenti döntéseket
a veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbításától a Kúria elnökének megválasztásán át a Pegasus kémprogram állítólagos felhasználásáig aktivisták, újságírók, ügyvédek és politikusok ellen.
Szóba hozza egyebek mellett a több mint 470 kormánypárti médiumot magában foglaló Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA), amely szűkítette a független sajtó mozgásterét és a polgárok objektív információkhoz való hozzáférését.
Megemlíti a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbítását, a kormányt bíráló civil szervezetekre nehezedő nyomást, az alapvető jogok biztosának függetlenségét megkérdőjelező véleményeket és az egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetését.
Nemzetközi szervezetek véleményére alapozva kifogásolja, hogy törvényeket, sőt alkotmánymódosításokat előzetes nyilvános konzultáció nélkül fogadnak el, hogy az állam beavatkozik az önkormányzati feladatokba, és hogy az áprilisi parlamenti választásokat nem egyenlő versenyfeltételek mellett rendezték meg.
Mindezek fényében Gwendoline Delbos-Corfield javasolja, hogy a kormányközi EU Tanács állapítsa meg: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata. Előterjesztéséről várhatóan július 13-án vagy 14-én szavaz az EP állampolgári jogi bizottsága. A jelentés szeptemberben kerülhet a plenáris ülés elé, éppen négy évvel azután, hogy az jóváhagyta a Judith Sargentini által asztalra tett hasonló véleményt.
A hetes cikkelyes eljárás
Az eljárás első szakaszában a miniszterekből álló EU Tanács megállapítja, hogy egyértelműen fennáll az uniós értékek megsértésének a veszélye, és ezért ajánlásokat fogalmazhat meg az adott ország számára. Ehhez a tagállamok négyötödének a beleegyezése kell. Ha nem történik változás vagy a helyzet rosszabbra fordul, akkor az állam- és kormányfők elé kerül az ügy, akik megállapítják, hogy az alapértékek valóban sérültek-e. Ezt a döntést egyhangúan kell meghozniuk, és szükség van hozzá az EP kétharmados többségének a hozzájárulására is. A határozatot követően az EU Tanács minősített többséggel dönt az adott tagállam jogainak felfüggesztéséről, ami lehet a szavazati jog felfüggesztése is. Az érintett tagállam nem vesz részt a szavazásokban.
