Érdemi változtatásnak nevezte lapunk megkeresésére az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára a Miniszterelnökséget vezető miniszter azon bejelentését, miszerint korrupciós ügyekben a kormány megteremti annak a lehetőségét, hogy az ügyészség döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, a javaslat értelmében a végső döntést a bíróság mondaná ki, mind a nyomozás elrendeléséről, mind a nyomozás megszüntetése esetén a folytatásról, így végső soron a vádemelésről. Ezzel kapcsolatban konkrét normaszöveget is küldött a kormány Brüsszelnek, ami tartalmazza, hogy „bárki” a nyomozási bíróhoz, illetve bíróhoz fordulhat, ha az ügyészség a nyomozást lezárja, illetve ha ezután nem emelne vádat.
Hack Péter a Népszavának azt mondta, egyelőre nem világos, ki kérheti a bírósági jogorvoslatot. Általában a sértett joga a pótmagánvád előterjesztése, azonban a korrupciós ügyeknek nincsenek ilyen sértettjei. „Az a nagy kérdés a részletszabályozás alapján, hogy ki az, aki ilyenkor a bírósághoz fordulhat és annak eljárását kérheti. Azt majd a törvényszöveg ismeretében lehet elbírálni, hogy ez jó megoldás-e vagy sem” – fogalmazott. Jelezte, az Európai Uniónak régóta kifogása volt a magyar korrupcióellenes fellépést illetően, mivel az ügyészség sokszor olyankor sem indít eljárást, amikor ennek lenne helye. – Európa azon országaiban, ahol létezik az ügyészségi döntések ellen jogorvoslat, ott ezt a megoldást alkalmazzák. Ebben az esetben bekerül a rendszerbe plusz egy független szereplő –jelen esetben a bíró – aki meg tudja ítélni, van-e elegendő alap az eljárás folytatására és tudja is erre kötelezni az ügyészséget – tette hozzá.
„Szerintem ez előrelépést jelent a mostani helyzethez képest” – fogalmazott Hack Péter. Az egyetemi tanár egyébként arra számít, hogy így hatékonyabban lehet fellépni a korrupció ellen és több eredményes vádemelés lehet.
