A helyreállítási alapról való megegyezés már csak az Európai Bizottságon múlik, miután a kormány elfogadta a bizottság álláspontját a vitás kérdésekben - mondta el a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Gulyás Gergely az MTI szerint közölte, a bizottságnak elküldött válaszban mind a négy olyan területen, ahol a testület előrelépést várt, elfogadták a bizottság álláspontját. Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vagy sem az Európai Bizottság felvetésével - mondta a miniszter. Szerinte ezeknek a kérdéseknek a jelentősége lényegesen kisebb mint annak, hogy Magyarország végre megkapja azokat a pénzeket, amelyek „az uniós szabályok szerint nekünk járnak”.
„Miután minden olyan kérdésben, ahol eddig viták voltak, a bizottság álláspontját elfogadtuk, ezért úgy gondoljuk, hogy a technikai lezárása van csak hátra a megegyezésnek és utána a megállapodás aláírható”
- fogalmazott.
Gulyás Gergely szerint az ügyben szakmai egyeztetés és politikai vita van. Az utóbbit képzetei szerint az okozza, hogy „Magyarországon a baloldal és nyugat-európai szövetségesei nem szeretnének semmiféleképpen megegyezést”. Azt állította, nem támogatják, sőt tesznek is azért, hogy a magyar pedagógusok ne kaphassanak béremelést, hiszen uniós pénzek között található az a forrás is, amely pedagógusbérekre lenne fordítható. Továbbá az egészségügyi béremelés fedezete is a helyreállítási alap költségvetésében van - mondta. Az nem derült ki, hogy milyen elmélet írja elő, hogy a nevezett béremeléseket csak uniós forrásból lehet finanszírozni, mint ahogy az sem, hogy a kancelláriaminiszter elmélkedése közben a plafon esetleg beszakadt-e valahol az állami média stúdiójában.
Gulyás Gergely a vélelmezett ellenzéki áskálódásról szóló teóriája mentén haladva felelőtlen magatartásnak nevezte azt, és azt kérte, hogy „azok a baloldali európai parlamenti képviselők, akik havi ötmillió forintot keresnek, ne azon dolgozzanak, hogy a pedagógusok és az orvosok ne kereshessenek többet Magyarországon”.
A globális minimumadó és az ezzel kapcsolatos Magyarországra vonatkozó európai parlamenti (EP) állásfoglalásról Gulyás Gergely úgy vélte, a minimumadónak és a helyreállítási alapnak semmi köze egymáshoz, az EP-határozat szerinte durván megsérti az Európai Unió alapszerződéseit, hiszen a lojális együttműködés elve éppen azt jelenti, hogy különböző kérdéseket nem lehet összekapcsolni. A „magyar álláspont” szerint a globális minimumadó a jelenlegi formájában az Egyesült Államoknak jó, de Európának rossz, és a közép-európai régiónak a legrosszabb. A megállapodás elfogadásával azt az adóelőnyt, amelyet a Magyarországon fizetendő alacsonyabb adók jelentenek nekünk a nemzetközi befektetéseknél és az ide irányuló beruházásoknál, elveszítenénk - fejtegette a miniszter. Gulyás Gergely szerint a globális minimumadó eredeti célja, hogy a nagy techcégeket megadóztassák, pillanatnyilag nem része az egyezménynek. „Tehát valójában itt Magyarország Európa érdekeit képviseli” - tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, azt mondta, ez nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy Magyarország fogadja el a globális minimumadót. „Az Egyesült Államok elég nagy hatalom ahhoz, hogy ne ilyen kisstílű nyomásgyakorlást alkalmazzon” - fogalmazott. Emlékeztetett, hogy a 1979-es, most felmondandó megállapodás helyére lépő egyezményt már 2010-ben Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter aláírta amerikai kollégájával, de az amerikai törvényhozás még nem fogadta el. Gulyás Gergely azt mondta, a 2010-es megállapodás minden problémát orvosolna, de az amerikai kormány nyomásgyakorlásra kívánja használni ezt az ügyet. A most felmondandó egyezmény 2024 januárjáig hatályban marad, tehát az amerikaiak szerinte azt szeretnék elérni, hogy a következő másfél évben fogadjuk el a globális minimumadót, és akkor ők valószínűleg készek lennének ratifikálni a 2010-es megállapodást. Majd megismételte, „elég kisstílű lépés ez egy nagyhatalomtól”.
A forintárfolyam hullámzására vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta, „hektikus, nehéz világgazdasági helyzet van, amely az ukrajnai háború miatt állt elő, és a háború következményeként az erre adott éles európai reakciók erősítették fel”. Miután a gazdasági helyzet a világban lényegesen nehezebb mint az elmúlt évtizedekben bármikor, „az infláció a mögöttünk hagyott három-négy évtizedben nem látott méreteket ér el mind az Egyesült Államokban, mind Európában, ez a magyar forintot is próbára teszi” - mondta, majd hozzátette, az euró sem volt hasonlóan gyenge a dollárhoz viszonyítva az elmúlt húsz évben, mint amilyen most. Gulyás Gergely azt mondta, egy olyan világgazdasági folyamat áll emögött, amely azon alapul, hogy a nyersanyagok és az energiahordozók megléte bizonytalanná vált, ezért a gazdaság egészének működésére is. Arról nem beszélt, hogy a forint régiós összevetésben is messze a legkudarcosabban teljesít.
Gulyás Gergely állítása szerint a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a helyzet, amennyire lehet, normalizálódjon. A költségvetés „stabil és kiegyensúlyozott”, a hiány csökkenő, a magyar reálgazdaság jó állapotban van, az idei növekedésünk 5 százalék körül lesz, akár fölötte is lehet - vélekedett.
A határvadász egységek felállításáról szólva Gulyás Gergely azt közölte, hogy a toborzás még a hónapban elindul. Mint közölte, a jelenlegi helyzet nem tűr halasztást: a 2015-ben tapasztaltnál is nagyobb migrációs nyomásra kell felkészülni, mivel az ukrán gabonaexport hiánya a legnagyobb bajt éppen azokban az országokban okozza, ahonnan az illegális bevándorlók Európába indulhatnak.
