A fővárosi autósok csaknem kétharmada akkor se ülne át a közösségi járművekre városon belül, ha német mintára csak 9 euró (nagyjából 3600 forint) lenne a bérlet havonta. Még rosszabb az arány a budapesti agglomerációs utazások esetén, amikor az autósoknak csak a 18 százaléka használná a jelenleginél többet a közösségi közlekedést a jóval olcsóbb bérlet ellenére. Távolabbi utazás esetén pedig alig 12 százalék mondta ezt – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséről.
A jelenleg is a BKV, MÁV, vagy Volánbusz járataival utazók 49 százaléka, míg az egyéb módon – például biciklivel, gyalog – közlekedők 66 százaléka azonban egyből lecsapna az olcsó bérletre. Különösen a kormánypárti szavazók ragaszkodnak az autóikhoz. Miközben az összes közlekedési módot figyelembe véve 46 százalékos az olcsó közösségi közlekedést elutasítók aránya, addig a kormánypártiaknál ez 56 százalék, vagyis több mint felüket így se lehetne kirángatni a kocsiból. (Nagy kérdés, hogy a benzin árstop feloldása, a literenkénti 800 forintos üzemanyag mennyiben változtatna a hozzáállásukon.) Az MSZP és a Momentum szimpatizánsai viszont lelkesen támogatnák az ötletet, 73, illetve 64 százalékuk utazna többet busszal, villamossal.
Az agglomerációs utazások esetén a momentumosok lelkesedése kissé lelohad, már csak 47 százalékuk válaszolta azt, hogy inkább a közösségi járműveket választaná, a szocialista táborhoz tartozók közül viszont még többen, 86 százalékban döntenének így. Érdekes módon a DK és a Kétfarkú Kutya Párt szavazói ebben az esetben inkább tennék le a kocsit, mint a városon belüli utazások esetén, míg a fideszeseknek csak a 32 százaléka. Még hosszabb utak esetében az MSZP szimpatizánsai továbbra is ezt választanák, minden más politikai táborban növekvő arányban döntenének az autózás mellett.
Mindehhez érdemes azt is figyelembe venni, hogy a Mi hazánk és a Fidesz hívei között a legtöbb az autós: 58 és 47 százalék, míg az ellenzékiek zöme – 63-74 százalékuk – már most is inkább közösségi közlekedő. A felmérés szerint az olcsó bérlet leginkább a 29 év alattiak, nyugdíjasok, inaktívak, 8 általánost végzettek, pestiek és panelben élők számára vonzó. A legérdektelenebbnek a 45-59 év közöttiek, a szakmunkások, a Budán és kertes házban élők bizonyultak a válaszok alapján. A megkérdezettek 30 százaléka szerint a fővárosi bérlet egyébként nemhogy olcsóbb lesz, de még emelni is fogják az árát az idén. Leginkább a kormánypárti szavazók (44 százalék) tartanak ettől.
Ezek után aligha meglepő, hogy a kormánypártok és a Mi Hazánk hívei nem örültek a fővárosi parkolási rendszer átalakításának (négy zóna, emelkedő tarifák). A DK és a Momentum szimpatizánsai nagy arányban – 87-90 százalék – támogatták az új rendet. Az autósok kevesebb, mint harmada ért egyet a változtatással, míg a közösségi közlekedési használóknak valamivel több, mint a fele. A Fidesz és a Mi Hazánk szimpatizánsok a parkolás egységesítéséhez hasonlóan nagy arányban – 84-88 százalék – utasítják el az autók felújítás utáni kitiltását a Lánchídról. Az ellenzéki táborhoz tartozók inkább támogatóak, bár az MSZP híveinek kétharmada se örülne ennek.
A megkérdezettek valamivel kevesebb mint fele támogatná a fővárosi önkormányzatot a dugódíj bevezetésében. A városhatárnál fizetendő behajtási díjat már jóval kevesebben, a megkérdezettek harmada tartja jó ötletnek, 65 százalék elutasítja.
A leghevesebb ellenzők a kormánypártiak közül kerülnek ki – 94, illetve 89 százalék –, míg az ellenzéki összefogás tagjai közül a DK, a Momentum és a Kétfarkú Kutya szimpatizánsainak többsége – 82-89 százalék – támogatná a dugódíj bevezetését. A behajtási díj már nekik sem tetszik igazán, az összes válaszadó alig valamivel több mint harmada tartaná ezt helyesnek.
A budapestiek többsége pártválasztástól függetlenül támogatná a nagy értékű, 400 millió forintnál drágább ingatlanok megadóztatását, igaz a fideszesek jóval kisebb arányban, mint a DK vagy a Momentum szavazói, akik gyakorlatilag egyhangúan jó ötletnek tartanák. Az ellenzékiek az esetlegesen szükségessé váló spórolási intézkedések terén is megértőbbek. Arra a kérdésre, hogy elfogadhatónak tartják-e a közvilágítás intenzitásának, illetve idejének csökkentését, mondjuk éjfél és hajnali négy óra között, az ellenzéki szavazók 85 százaléka igennel válaszolt, míg a kormánypártiaknak csak 32 százaléka. Legkevésbé a budai kertes házban élő középkorúak támogatnák ezt.
A budapestiek alig ötöde lenne hajlandó anyagilag is támogatni a fővárosi önkormányzatot, ha annak működése ellehetetlenül az elszabaduló infláció, a központi megszorító intézkedések és a háború okozta gazdasági válság hatására. A Fidesz szavazók természetesen egyhangúan elutasították az ötletet, a legadakozóbbnak a momentumosok tűnnek.
Félti a többség a tereket
A Népszava arra is kíváncsi volt, hogy miként fogadták a fővárosiak a három szimbolikus fővárosi tér – a Vörösmarty-, a Podmaniczky- és a Széchenyi - állami einstandját. A válaszadóknak ugyan alig több mint a fele hallott erről, de az informáltak 59 százaléka nem tartja ezt elfogadhatónak. Az ellenzékiek 97-98 százalékban elutasítják ezt a lépést, de még a kormánypártiak 15 százaléka sem tartotta jó húzásnak. Meghökkentően sokan tartanak attól, hogy innentől a fővárosi önkormányzat nem tarthat karácsonyi vásárt és más rendezvényeket ezeken a tereken. Különösen a DK és a Momentum tagjai tartanak ettől, de még a fideszesek 22 százaléka is ezt gondolja.
