Az amerikai gyerekek és a felnőttek több mint 80 százalékának vizeletmintáiban kimutatható a glifozát jelenléte - állapította meg a CDC, az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőző Központ. Repzezentatív mintavételt végeztek, 2 310 esetből 1885-ben volt detektálható mértékben jelen a glifozát, a kísérletben résztvevők egyharmada 6-18 év közötti gyerek volt - olvasható a Guardianban. Akadémiai és magánintézetek kutatói már évek óta jelzik, a gyomirtó magas a szintjét az emberi vizeletmintákban, de a CDC csak most kezdett a kérdéssel foglalkozni, amikor egyre nőnek a glifozáttal kapcsolatos aggodalmak, és egyre élesednek a viták arról, hogyan hat az élővilágra és az emberi egészségre.
,,Azt remélem, hogy annak a felismerése, hogy a glifozát a legtöbbünk vizeletében jelen van, zavarbaejtő lesz az ember számára. Sokan el fognak gondolkodni azon, vajon bennük is van-e” - mondta Lianne Sheppard, a Washingtoni Egyetem környezeti és foglalkozás-egészségügyi karának professzora, aki 2019-ben egyik szerzője volt annak a tanulmánynak, amely bemutatta, hogy a gyomirtónak szerepe van a non-Hodgkin limfómák kialakulásában, amikor a nyirokrendszer sejtjei rendellenesen szaporodnak. A glifozát előfordulásának gyakorisága, és a kimutatott mennyisége az 1990-es évek óta növekszik a vizeletben, azóta, mióta a Monsanto olyan genetikailag módosított növényeket vezetett be a piacra, amit csak a Roundup glifozáttartalmú gyomirtószerekkel lehetett kezelni. Ezt az összefüggést a Kaliforniai Egyetem orvosi karának kutatói mutatták ki 2017-es tanulmányukban. Paul Mills, a csoport vezetője akkor azt mondta, ,,sürgősen szükség" van arra, hogy megvizsgáljuk, milyen hatása van a szernek az emberi egészségre. Az aggódó felhasználók persze nem véletlenül aggódnak: a világ egyik legnagyobb vegyipari cégét, a Monsantót 2018-ban a bíróság 289 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság, miután egy rákban elhunyt kertész családja azzal vádolta meg a céget, hogy DeWayne Johnson a cég Roundup nevű termékétől lett beteg.
A Bayer és a 2018-ban általa felvásárolt Monsanto azt állítják, hogy a termékükben a Roundupban lévő hatóanyagnak, a glifozátnak nincs rákkeltő hatása, a vizeletben található maradvány nem veszélyes az egészségre. Ugyanakkor a WHO 2015-ben lehetséges emberi rákkeltőként határozta meg a kemikáliát, viszont az USA Környezetvédelmi Hivatala mindeddig nem tartotta veszélyesnek. A múlt hónapban azonban a szövetségi fellebviteli bíróság álláspontjuk felülvizsgálatára kötelezte őket.
Az Orbán-kormány állítólag megvédi a gyerekeket, de közben a hormonzavart okozó szerek betiltása ellen szavazEurópában sem tiltott a szer, az Európai Bizottság 2017-es határozata 2022. december 31-ig engedélyezte a rákkeltéssel gyanúsított és környezetszennyező glifozát használatát, korlátozások nélkül.
Az Orbán-kormány is az engedélyhosszabbítás támogatói között volt. Az Európai Parlament egy idén júniusi szavazáson – amelyen egy uniós biodiverzitási törvényt sürgető jelentést fogadtak el – nem támogatta, hogy megújítsák.
Tavaly júliusban 32 magyarországi zöld szervezet csatlakozott a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által írt nyílt levélhez, amelyben az aláírók a glifozát tilalmát követelik a magyar kormánytól. A tiltakozást az váltotta ki, hogy június közepén napvilágot látott az a magyar, holland, francia és svéd hatóságok közreműködésével készült jelentés, amelynek fő állítása, hogy a gyomirtó használata kockázatmentes. Európában már több ország döntött a glifozát teljes vagy részleges kivezetéséről, ilyen Németország, Ausztria és Franciaország i
Hódít a gémódosított kukorica és szója
A genetikailag módosított növények túlnyomó részét arra fejlesztették ki, hogy tűrőképességgel rendelkezzenek a totális gyomirtó szerekkel szemben, ilyen például a Monsanto Roundup Ready szójája, ami túléli a glifozát hatóanyagú gyomirtót. Ezek a fajták, mint a génmódosított szója, kukorica és gyapot egyre elterjedtebbek az Egyesült Államok növénytermesztésében, így nagymértékben nőtt a Roundup gyomirtóval permetezett területek nagysága. A 2008 óta az USA-ban vetett kukorica és szója több, mint 80 százaléka génmódosított. A kukorica két génben módosított: az egyik megöli az egyes rovarkártevőket, egy másik glifozát toleranciával ruházza fel a növényeket. A génmódosított szója tehát glifozátellenálló, ezért kezdetben kevesebb gyomírtószert kellett használni. Azonban az évek során nőtt a gyomrezisztencia a glifozáttal szemben, ami miatt a farmerek kénytelenek további vegyszereket alkalmazni a gyomok ellen.
A Monsanto csapdája
A múlt század elején felfutó Monsanto a hetvenes évek óta foglalkozik sejtbiológiai kutatással. Miután elsőként módosította növényi sejt genetikai anyagát, végleg a biotechnológia kutatásokat helyezte üzleti tevékenységének központjába. A glifozát hatóanyagú totális gyomirtószerüket, a Roundupot biológiailag lebomló, környezetkímélő szerként hozták forgalomba. A szabadalom lejárta után kifejlesztették és szabadalmaztatták a Roundup-tűrőképességgel rendelkező génmódosított szóját. Ezután egy csomagban árulták a vetőmagot és a gyomirtót. A Monsanto évente több száz amerikai, dél-amerikai gazda ellen indít kártérítési eljárást, mert a Roundup használata során megköveteli, hogy minden évben tőle vegyék meg a vetőmagot.
Franciaország 2022-ben kivételesen - cukorrépa levelein megjelenő levéltetvek miatt - 120 napos átmeneti időszakra engedélyezte a neonikotinoidok és a glifozát használatát
fotó: AFP/JEAN-FRANCOIS MONIER
A glifozát a történelem legnagyobb mennyiségben alkalmazott gyomírtója, több, mint 100 millió kilogrammot használnak fel az amerikai farmerek évente
