Ez már a harmadik alkalom, hogy a 27 ország teljesítményét minősíti, de az első, hogy ajánlásokat is fűz a beszámolókhoz. Magyarország nyolc ajánlással vezeti a listát, a másik problémás ország, Lengyelország hetet kapott a biztosi testülettől, a túlnyomó többség ennél kevesebbet.
A brüsszeli testület ezúttal is négy területet vizsgált: az igazságszolgáltatás rendszerét, a korrupció elleni küzdelmet, a médiaszabadságot és médiapluralizmust, valamint a független intézményeket, más szóval a fékek és ellensúlyok rendszerét. Idén külön hangsúlyt fektetett a közszolgálati média helyzetének és a korrupciónak a vizsgálatára.
Az egyes országokról szóló jelentések a jogállamiság érvényesülését elősegítő uniós eszköztárba tartoznak, együtt a kötelezettségszegési eljárásokkal, a közösség pénzügyi érdekeit védő eljárással és a hetes cikkelyes procedúrával. Publikálásukat követően az Európai Parlament és a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa is megtárgyalja a beszámolókat: a képviselő-testület állásfoglalást készít, a tárcavezetők pedig vitát folytatnak a jogállamiság helyzetéről minden tagállamban.
Vera Jourová értékekért felelős bizottsági alelnök szerint az éves értékelések arra jók, hogy megelőzzék a bajt, felhívják a figyelmet a demokratikus értékeket fenyegető veszélyekre. – Ezt az eszközt azért hoztuk létre, hogy cselekedni tudjunk, mielőtt túl késő lenne – mondta a politikus brüsszeli tudósítók egy csoportjának, köztük a Népszava újságírójának nyilatkozva.
Lapunk kérdésére, hogy vajon Magyarország esetében nincs-e túl késő, Vera Jourová azt mondta: – Soha nem késő, amíg az ország az Európai Unió teljes jogú tagja, folytatnunk kell a párbeszédet és az egymás megértésére irányuló erőfeszítéseket. Az alelnök emlékeztetett, hogy Magyarországgal szemben minden rendelkezésükre álló eszközt bevetettek már a jogállamiság védelmében: folytatódnak a viták és meghallgatások az Európa-ügyi miniszterek tanácsában a 7. cikkely szerinti eljárás keretében, számos jogsértési eljárást indítottak, amelyek kapcsolódnak a jogállamiság tiszteletben tartásához és nemrégiben aktiválták az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági mechanizmust is.
Az Európai Bizottság szeptember 13-án fogja előterjeszteni friss jogszabályi javaslatát a sajtószabadság védelmében
– közölte Vera Jourová, aki szerint a magyarországi médiahelyzet volt az egyik kiváltó oka annak, hogy elkezdjenek gondolkodni a médiára vonatkozó, jogilag kötelező erejű szabályok szükségességéről.
A Magyarországról készült friss országjelentés nagyrészt megismétli a korábbi években felhozott aggályokat a bírói függetlenséggel kapcsolatban. Megemlíti, hogy a magyar bírók független önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács továbbra is „kihívásokkal néz szembe”, amikor az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköreit próbálja ellensúlyozni. Az Európai Bizottság problémásnak ítéli a Kúria elnökének a megválasztására vonatkozó szabályokat, valamint a bírói kinevezésekre és előléptetésekre, az ügyek elosztására, a bírák és a bírósági vezetők jutalmazására vonatkozó rendszert. Az EB ugyanakkor jónak minősíti az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a minőségét, valamint magas szintű digitalizációját.
A brüsszeli testület nehezményezi, hogy a magyarországi hatóságok elhalasztották a 2020-2022-es korrupcióellenes stratégia keretében hozott legtöbb intézkedés végrehajtását.
A lobbizás, a forgóajtó-jelenség (amikor egyes ágazaton belül vezető beosztású emberek az állami és a magánszektor között váltanak munkahelyet), valamint a politikai párt- és kampányfinanszírozás szabályozása továbbra sem megfelelő. A független ellenőrzési mechanizmusok nem elégségesek a korrupció felderítésére. Aggodalomra ad okot a vagyonnyilatkozatok elégtelen felügyelete, és a közérdekű alapítványok összeférhetetlenségi szabályainak hiánya. Aggasztó, hogy a magas rangú tisztviselőkkel és közvetlen környezetükkel kapcsolatos korrupciós vádak kivizsgálásakor nem folytak komoly nyomozások, bár néhány új, magas szintű korrupciós ügyet indítottak. Ugyancsak aggodalomra ad okot a korrupció kivizsgálását és üldözését mellőző határozatok bírósági felülvizsgálatának hiánya, különösen azért, mert a magas szintű közigazgatásban fennáll a klientelizmus, a kivételezés és a nepotizmus veszélye.
Az EB leszögezi, az állami hirdetések jelentős része továbbra is a kormánypárti médiába áramlik, ami egyenlőtlen feltételeket teremt a sajtóban.
A közszolgálati média összetett intézményrendszerben működik, szerkesztői és pénzügyi függetlensége aggodalmat keltő, ahogyan az is, hogy oknyomozó újságírókat figyelnek meg. A veszélyhelyzeti kormányzás gátolja a közérdekű információkhoz való hozzáférést. A biztosi testület hiányolja a jogalkotási folyamat átláthatóságát és bírálja a minőségét. A kormány széles körben alkalmazza a szükségállapotra vonatkozó hatáskörét, olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a Covid-19 világjárványhoz, ahogyan arra eredetileg hivatkoztak, állapítja meg, hozzátéve, hogy a civil szervezetekre továbbra is nyomás nehezedik.
A jogállamiság általános helyzetét leíró 34 oldalas jelentést lezáró ajánlásaiban az Európai Bizottság emlékeztet rá, hogy Magyarországnak végre kell hajtania a jogállamisággal kapcsolatos európai bírósági ítéleteket, válaszolnia kell a hasonló témájú kötelezettségszegési eljárásokban felvetett problémákra, a hetes cikkelyes eljárásban és az EU költségvetési érdekeit védő jogállamisági procedúrában megemlített aggályokra.
Ezen túlmenően a biztosi testület azt ajánlja, hogy
1. Magyarország erősítse meg az Országos Bírói Tanács szerepét, hogy képes legyen hatékonyan ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét.
2. Javasolja, hogy fogadjon el új szabályokat a Kúriával kapcsolatban a rendes eljáráson kívüli bírói kinevezések megszüntetése és a Kúria elnöke feletti igazságügyi ellenőrzés megerősítése érdekében.
3. Az EB átfogó reformot tart szükségesnek a lobbizásra és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan, valamint sürgeti a vagyonnyilatkozatok hatékony ellenőrzésének a rendszerét.
4. Magyarországnak jelentős eredményeket kell felmutatnia a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén.
5. Az európai normáknak megfelelően biztosítania kell a média szabályozó hatóság függetlenségét.
6. Meg kell erősítenie a közszolgálati média irányítói és szerkesztői függetlenségét.
7. Olyan jogszabályokat kell elfogadnia, amelyek biztosítják az állam és az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztását.
8. Az EB végül ajánlja a civil társadalmi szervezetek tevékenységét érintő akadályok megszüntetését.
