Itt az Európai Bizottság friss jelentése, a 27 tagállam közül Magyarország kapta a legtöbb ajánlást a jogállam helyreállítására

Magyarország több szempontból is az aggodalmakat keltő tagállamok közé tartozik – állapítja meg az Európai Bizottság (EB), amely szerdán jóváhagyta a jogállamiság helyzetét értékelő éves jelentéseit.

Ez már a harmadik alkalom, hogy a 27 ország teljesítményét minősíti, de az első, hogy ajánlásokat is fűz a beszámolókhoz. Magyarország nyolc ajánlással vezeti a listát, a másik problémás ország, Lengyelország hetet kapott a biztosi testülettől, a túlnyomó többség ennél kevesebbet.

A brüsszeli testület ezúttal is négy területet vizsgált: az igazságszolgáltatás rendszerét, a korrupció elleni küzdelmet, a médiaszabadságot és médiapluralizmust, valamint a független intézményeket, más szóval a fékek és ellensúlyok rendszerét. Idén külön hangsúlyt fektetett a közszolgálati média helyzetének és a korrupciónak a vizsgálatára.

Az egyes országokról szóló jelentések a jogállamiság érvényesülését elősegítő uniós eszköztárba tartoznak, együtt a kötelezettségszegési eljárásokkal, a közösség pénzügyi érdekeit védő eljárással és a hetes cikkelyes procedúrával. Publikálásukat követően az Európai Parlament és a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa is megtárgyalja a beszámolókat: a képviselő-testület állásfoglalást készít, a tárcavezetők pedig vitát folytatnak a jogállamiság helyzetéről minden tagállamban.

Vera Jourová értékekért felelős bizottsági alelnök szerint az éves értékelések arra jók, hogy megelőzzék a bajt, felhívják a figyelmet a demokratikus értékeket fenyegető veszélyekre. – Ezt az eszközt azért hoztuk létre, hogy cselekedni tudjunk, mielőtt túl késő lenne – mondta a politikus brüsszeli tudósítók egy csoportjának, köztük a Népszava újságírójának nyilatkozva.

Lapunk kérdésére, hogy vajon Magyarország esetében nincs-e túl késő, Vera Jourová azt mondta: – Soha nem késő, amíg az ország az Európai Unió teljes jogú tagja, folytatnunk kell a párbeszédet és az egymás megértésére irányuló erőfeszítéseket. Az alelnök emlékeztetett, hogy Magyarországgal szemben minden rendelkezésükre álló eszközt bevetettek már a jogállamiság védelmében: folytatódnak a viták és meghallgatások az Európa-ügyi miniszterek tanácsában a 7. cikkely szerinti eljárás keretében, számos jogsértési eljárást indítottak, amelyek kapcsolódnak a jogállamiság tiszteletben tartásához és nemrégiben aktiválták az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági mechanizmust is.

– közölte Vera Jourová, aki szerint a magyarországi médiahelyzet volt az egyik kiváltó oka annak, hogy elkezdjenek gondolkodni a médiára vonatkozó, jogilag kötelező erejű szabályok szükségességéről.

A Magyarországról készült friss országjelentés nagyrészt megismétli a korábbi években felhozott aggályokat a bírói függetlenséggel kapcsolatban. Megemlíti, hogy a magyar bírók független önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács továbbra is „kihívásokkal néz szembe”, amikor az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköreit próbálja ellensúlyozni. Az Európai Bizottság problémásnak ítéli a Kúria elnökének a megválasztására vonatkozó szabályokat, valamint a bírói kinevezésekre és előléptetésekre, az ügyek elosztására, a bírák és a bírósági vezetők jutalmazására vonatkozó rendszert. Az EB ugyanakkor jónak minősíti az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a minőségét, valamint magas szintű digitalizációját.

A lobbizás, a forgóajtó-jelenség (amikor egyes ágazaton belül vezető beosztású emberek az állami és a magánszektor között váltanak munkahelyet), valamint a politikai párt- és kampányfinanszírozás szabályozása továbbra sem megfelelő. A független ellenőrzési mechanizmusok nem elégségesek a korrupció felderítésére. Aggodalomra ad okot a vagyonnyilatkozatok elégtelen felügyelete, és a közérdekű alapítványok összeférhetetlenségi szabályainak hiánya. Aggasztó, hogy a magas rangú tisztviselőkkel és közvetlen környezetükkel kapcsolatos korrupciós vádak kivizsgálásakor nem folytak komoly nyomozások, bár néhány új, magas szintű korrupciós ügyet indítottak. Ugyancsak aggodalomra ad okot a korrupció kivizsgálását és üldözését mellőző határozatok bírósági felülvizsgálatának hiánya, különösen azért, mert a magas szintű közigazgatásban fennáll a klientelizmus, a kivételezés és a nepotizmus veszélye.

A közszolgálati média összetett intézményrendszerben működik, szerkesztői és pénzügyi függetlensége aggodalmat keltő, ahogyan az is, hogy oknyomozó újságírókat figyelnek meg. A veszélyhelyzeti kormányzás gátolja a közérdekű információkhoz való hozzáférést. A biztosi testület hiányolja a jogalkotási folyamat átláthatóságát és bírálja a minőségét. A kormány széles körben alkalmazza a szükségállapotra vonatkozó hatáskörét, olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a Covid-19 világjárványhoz, ahogyan arra eredetileg hivatkoztak, állapítja meg, hozzátéve, hogy a civil szervezetekre továbbra is nyomás nehezedik.

A jogállamiság általános helyzetét leíró 34 oldalas jelentést lezáró ajánlásaiban az Európai Bizottság emlékeztet rá, hogy Magyarországnak végre kell hajtania a jogállamisággal kapcsolatos európai bírósági ítéleteket, válaszolnia kell a hasonló témájú kötelezettségszegési eljárásokban felvetett problémákra, a hetes cikkelyes eljárásban és az EU költségvetési érdekeit védő jogállamisági procedúrában megemlített aggályokra.

Ezen túlmenően a biztosi testület azt ajánlja, hogy