Magyarország gazdasága 2022 első negyedévében továbbra is gyorsan, 2,1 százalékkal növekedett, a fogyasztást és az állami beruházásokat serkentő erőteljes fiskális politikának köszönhetően, olvasható az Európai Bizottság (EB) friss gazdasági előrejelzésében. A foglalkoztatás magas szintje és a magánszektor bérnövekedése mellett, a háztartások jövedelmét az év elején egyszeri jövedelemadó-visszatérítés, valamint az állami bér- és nyugdíjemelések is növelték. Az export is élénken bővült, mivel nőtt a kereslet és enyhültek az ellátási lánc zavarai.
De a gazdasági növekedés a következő negyedévekben jelentősen lassulni fog, jósolja a brüsszeli testület. Ezt jelzi az üzleti és fogyasztói bizalom csökkenése, valamint az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom áprilisi és májusi mérséklődése. A lassulást az emelkedő infláció, a szigorodó költségvetési és monetáris politika, valamint a kereskedelmi zavarok és az Ukrajna elleni orosz háború nyomán növekvő bizonytalanság okozza. Ezek a tényezők várhatóan befolyásolni fogják a növekedési kilátásokat az egész előrejelzési horizonton: a reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a 2021-es 7,1 százalékról 2022-ben 5,2 százalékra, 2023-ban pedig 2,1 százalékra esik vissza.
Az elmúlt hónapokban az inflációt az erős belföldi kereslet és a bérnövekedés, az emelkedő nyersanyagárak és a valuta leértékelődése hajtotta. A lakossági energiaárak változatlanok maradtak a lakossági közüzemi árak befagyasztása és a gépjárművek üzemanyagára vonatkozó árplafon miatt, amelyet október 1-jéig meghosszabbítottak. (Az előrejelzést a rezsicsökkentés csökkentésének bejelentése előtt véglegesítették — a szerk.) Az éves átlagos infláció a 2021-es 5,2 százalékról 2022-ben 11,8 százalékra emelkedik. Az előrejelzések szerint a pénzromlás üteme 2023-ban is magas, 7,6 százalékos marad. Bár az alacsonyabb fogyasztói kereslet várhatóan visszafogja a maginflációt, az üzemanyagárak felső korlátjának 2022 vége felé bejelentett feloldása felfelé fogja hajtani. Várható, hogy a vállalatok a nemrég bejelentett közvetett adóemelések egy részét áthárítják a fogyasztókra.
Magyarország gazdasági kilátásait továbbra is nagyban meghatározza az ukrajnai háború alakulása. További bizonytalanság forrása a globális befektetői hangulat, valamint a monetáris szigorítás és a költségvetési konszolidáció menete. Az inflációs profil az árplafonok időtartamától függ, amelyeket már többször meghosszabbítottak.
Az európai gazdaságot továbbra is sújtják az Ukrajna elleni orosz agresszió következményei, a magas energia- és élelmiszerárak, valamint a bizonytalan globális kilátások, mondta Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős bizottsági alelnök. Emiatt az EB idénre a korábban előrejelzettnél magasabb inflációt (8,3 százalék) és alacsonyabb gazdasági növekedést (2,7 százalék) jósol az Európai Unióban.