A RePlanet magánadományokból működő nemzetközi szervezet, amely a klímaválság ellen és a biodiverzitás érdekében küzdő csoportokat fogja össze, arra szólítja fel az EU államokat, hogy rendeljenek el moratóriumot a bioüzemanyagokhoz szükséges növények termesztésére, vizsgálják felül azt a célt, hogy 2030-ra az organikus növények termesztésére szánt területek a mai háromszorosára - az összes 25 százalékára - nőjenek, és az is javasolják, oldják fel a génmódosított növények tilalmát, és felvetik azt is, bátorítsák a kevesebb húsfogyasztást - számol be róla a Guardian. A RePalnet az ukrajnai háború következtében kialakult vészhelyzet miatt kongatta meg vészharangot. Mint ismeretes az Ukrajnában termelt gabona, amelyből a globális dél élelmiszerellátásának jó részét fedezik, jelenleg a Fekete-tengeri kikötőkben vesztegel a szállítóhajókon a Putyin által elrendel blokád miatt. Az ukrajnai termesztés 400 millió ember élelmiszerellátáshoz járul hozzá. A jelenlegi visszatartás 20 százalékkal emelte az élelmiszerárakat, több tucat országban 49 millió ember néz szembe az éhezés kockázatával. A bioüzemeanyag kivezetésével egyrészt olyan területek szabadulnának fel, ahol nem élelmiszert termeszetenek. A biolajat emberi fogyasztásra is alkalmas gabonából, kukoricából és olajtartalmú növényekből állítják elő. A RePlanet azzal érvel, hogy bár a bioüzemanyagokat azért vezették be, hogy csökkentsék a CO2-kibocsátást, az előállításához szükséges műtrágyázás, energiafelhasználás a talaj romlása miatt nem sok üveghatású gáz légkörbe kerülése akadályozható meg. Ha a húsfogyasztás a felére csökkenne, az állatok takarmányozására használt gabonafélékből 80 millió tonna szabadulna fel, amelyet emberi táplálkozásra lehetne fordítani. Jelenleg a megtermelt 274 millió tonna gabonából 160 milliót fordítanak állatok takarmányozására. Az organikus vagy biogazdálkodás visszafogása, valamint a génmódosított növények termesztésének engedélyezése ugyanakkor magasabb termésátlagok elérését tenné lehetővé - írja a non-profit szervezet közleményében.
Bár a RePlanet tervei egyrészt elfogadhatónak tűnnek, másrészt azonban teljesen szembe mennek a zöldmozgalmak alapvető célkitűzéseivel. ,,Az, hogy a szervezet fellép a bioüzemanyagok ellen, érthető, a világ mezőgazdasági területeinek 75 százalékán nem az emberi fogyasztásra szánt élelmiszert, hanem állati takarmányt - és egyre nagyobb arányban - bioüzemanyag-növényeket termesztenek" - nyilatkozta lapunknak Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás témafelelőse. ,,Az arány lassan Európában is hasonló, 60 százalék kukorica, napraforgó, repce, ami ennyi területet elfoglal, miközben a támogatások nagy része a nagyüzemi állattartásra megy. Ha csökkentenénk az egyre növekvő húsevést, az az egészségünkre is jó hatással lenne. A WHO szerint 75 százalékkal több húst és tejet, tejterméket fogyasztunk, mit amennyire szükségünk van. Ugyankkor nem a legeltett állatokból, hanem a nagyüzemi hústermelésből származó hústermékek fogyasztását kellene visszafogni, legalább egy-két húsmentes napot tartva hetente” - fejtette ki véleményét a szakember. Szerinte azonban a bio- vagy ökogazdálkodásra fordított területek csökkentésének terve teljesen elfogadhatatlan. ,,Az Európai Bizottság is készíttetett olyan felmérést, amelyből kiderül, hogy Európa egésze ellátható ökomódszerekkel termelt élelmiszerekkel. Amit vissza kell fogni, az a húsevés és a pazarlás, mivel az élemiszerek 30-40 százaléka megy kárba, kidobják. Egy klíma és ökológiai válság kellős közepén vagyunk, drasztikus változásra van szükség, ami a mezőgazdaságban az ökogazdálkodással valósítható meg. Ez a módszer a klíma védelme szempontjából azért fontos, mert nem pusztítja vegyszerezéssel a talajt, ami azután széndioxidot bocsát ki, hanem növeli annak humusz- és élővilág tartalmát, ami a széndioxidot viszont megköti: ez az egyetlen járható út a természet életben tartására. Továbbá a globális és európai tanulmányok azt is bizonyítják, hogy helyben kell termelnünk és helyben fogyasztanunk” - magyarázta Rodics Katalin.
A volt Környezetvédelmi Minisztériumban, a Biodiverzitás főosztály vezetőjeként Rodics Katalin és munkatársai dolgozták ki a hazai GMO moratóriumot. A témát azóta is figyelemmel kíséri, így nyugodtan állíthaja, hogy a génkezelt növényeknek nem nagyobb a terméshozamuk sehol a világon. Sőt, a kutatások azt bizonyítják, hogy Európában több termett a módosítatlan növényekből, mint az USA-ban a génmódosított fajtákból. “Nincsenek génmódosítással például szárazságtűrővé tett kukorica vagy búza fajták, a hagyományos nemesítéssel kinevelt fajtákat őrző génbankokban azonban nálunk 1000 kukorica fajta található, közöttük azonban van ilyen is. Indiában vagy Kínában pedig több ezer szárazságtűrő rizsfajtát őriznek. A négy-öt nagy cég - köztük a Bayer, a Dupont, a Pioneer -, amelyek a génmódosított fajtákat előállították, gazdasági erőfölényükkel uralják a piacot, nyolcvan százalékát lefedik. A régi hagyományos fajták azért szorultak vissza, mert amikor a piacot szabályozták, nem állt mögöttük olyan lobbierő, amellyel felvehették volna ellenük a harcot az ezeket támogatók. Pedig csak Tápiószelén, a génbankban több, mint nyolcvanezer régi magyar növényi szaporítóanyag van lefagyasztva, amelyek adott területekehez, csapadékviszonyokhoz és más körülményekhez bizonyítottan jól tudnak alkalmazkodni, akkor is ha ezek változnak” - tudtuk meg a Greenpeace biodiverzitás témafelelősétől.
