házomlás;építési engedélyezés;

2022-07-18 06:00:00

Az a szabály, hogy nincs szabály

Leomlott egy ház tetőszerkezete Budapest belvárosában. Egy katasztrófavédelmi szóvivő a helyszínen azt mondta, arra következtetnek, hogy az építkezés miatt omolhatott le a tető. Ugyanis a házban luxuslakásokat építettek a tetőtérben.

A rendőrség is és a kormányhivatal is vizsgálatot indított annak érdekében, hogy kiderüljön, mi történt, és ki a felelős a történtekért.

Meggyőződésem szerint a vizsgálatot onnan kellene kezdeni, hogy nem kellett volna annak idején bagóért kiárusítani ezeket az ingatlanokat, csak azért, hogy az állam, illetve az önkormányzat megszabaduljon a fenntartás terheitől. A budapesti bérházak fő problémája, hogy bár a kilencvenes években a lakók nagyon örültek annak, hogy olcsó áron megvehetik a "tanácsi" lakásukat, abba azonban nem gondoltak bele, hogy innentől az állaggondozás, a felújítás is az ő felelősségük. Anyagi és szervezési okokból nagyon sok budapesti bérházban az elmúlt években elmaradtak az átfogó felújítások. Tehát a köz azzal, hogy lényegében jelentéktelen összegért megszabadult a bérházak tömegétől, egyben lerázta magáról az azokkal kapcsolatos felelősséget is, és áthárította a lakókra. Akiknek nyilvánvalóan nincs és nem volt, sőt nem lesz olyan lehetőségük, mint amilyen a "tanács" kezében volt. Így viszont a köz mossa a kezeit.

Másrészről azt is vizsgálni kellene, hogy miért vették el az önkormányzatoktól mint építésügyi hatóságoktól ezt a feladatot. Ma már az önkormányzatoknak nincs és nem lehet beleszólásuk a területükön történő építkezésekbe, ezáltal nem is működik normálisan az építésügyi hatóság. A kormányhivatalokhoz csak azért került át ez a hatáskör, hogy az állam általi építkezéseknek ne legyenek építésügyi akadályai, azokra a kormányhivatal minden különösebb vizsgálat nélkül, nagyvonalúan rábólintson. Ugyanez viszont nem biztos, hogy ilyen könnyedén ment volna azon településeken és/vagy kerületekben, ahol ellenzéki a vezetés. Ezt kiküszöbölendő vették el az önkormányzattól ezt a területet, hatáskört és feladatot, az új gazda, a kormányhivatal viszont korántsem olyan hatékony ezen a téren. A törvényesség és a szakszerűség helyett a lojalitás és a megfelelés az elsőrendű és legfőbb elvárás velük szemben. Minden más csak emögé szorul.

Ezt meghaladóan az is idetartozó és megkerülhetetlen vizsgálati szempont kell(ene), hogy legyen: a kormány egyre több forrást vett el az önkormányzatoktól, sokszor a felújítási és a veszélyhelyzeti elhárításra kiírt pályázatokra sincs pénz. Amiért megint csak magasabb szinten kellene keresni a felelősöket. És meg is lehetne találni, ha működne a fékek és ellensúlyok rendszere.

Ugyanakkor annak is megkerülhetetlen tényezőnek kellene lennie egy objektív vizsgálat során: miért volt szükség az építésügyi szabályozások oly mértékben való fellazítására, hogy már nem nagyon lehet a műszaki, statikai és egyéb, építésügyi szabályok betartását, azok meglétét és megvalósulását, vagy éppen a meg nem valósulásukat ellenőrizni. A jelenlegi szabályozás szerint a saját célra építkező magánszemélyek építkezésénél már nem lesz kötelező az építési napló vezetése, a tervezői művezetés, valamint a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás sem. Sőt a 300 négyzetméteres korlátot is eltörölték, és immáron 1200 négyzetméterig bárki szabadon építhet villát, kastélyt vagy hangárt, de akár egy ilyen tetőtéri ingatlant is. Mindezt akár az építési szabályzatok betartása nélkül, ha kellően lelkiismeretlen hozzá. Építési engedélyre csak az ennél is nagyobb, több lakásos, illetve nem lakhatási célú ingatlanok esetében van szükség.

Vagyis egy magánszemély építkezése akár úgy is megtörténhet, hogy minden építésügyi szabályzatot felrúgnak, az előírásokat nem teljesítik. És mivel ezt már  legálisan tehetik meg, ezért az építésügyi hatóságnak (ha már nem kell építési engedély sem, amely ezt taglalná) voltaképpen nincs mit és nincs mi alapján vizsgálni az egyes egyedi eseteket illetően, legfeljebb az általános előírásokra lehetnek figyelemmel. Ezért is lesz különösen érdekes, hogy a jelenlegi fellazított és felhigított szabályok mentén milyen szempontok alapján és milyen felelősséget akar megállapítani akár a rendőrség, akár a kormányhivatal.

A felelősség megállapítását onnan kellene kezdeni, hogy miért legalizálták jogszabályi szinten a szabálytalan építkezéseket. Ezért most magát az Országgyűlést és azon képviselőket kellene legelőször felelősségre vonni, akik a szavazataikkal lehetővé tették az ilyen körülmények kialakulását, illetve a kormányt, amely ezt a szabályozást benyújtotta. 

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.