- Júliustól az alkalmi munkát végző dolgozó után kétszer annyi adót kell fizetni

Júliustól az alkalmi munkát végző dolgozó után kétszer annyi adót kell fizetni. Az egyszerűsített foglalkoztatási törvény által előírt közteher-emelés leginkább a turisztikai, a mezőgazdasági, és az építőipari munkáltatóknak jelent majd többletköltséget.

Az idénymunkát vállaló szakemberek most óriási segítségére lehetnének a turizmusnak, amikor valóban sok a munka és kevesen vagyunk rá – mondta Deák Judit, a Magyar Idegenvezetők Egyesülete (MIE) elnöke. A jelentős létszámcsökkenés előidézője a járvány volt, mert a pandémia alatt a turistákat kalauzoló szakemberek munka nélkül maradtak. Közben többen kifogytak a tartalékokból, tényleges támogatást nem kaptak, a bizonytalanság egyre elviselhetetlenebbé vált számukra, aminek a következménye az lett, hogy más munkát kerestek. Emiatt a kollégáiknak körülbelül az egynegyedét elvesztették. Sokan nem akarnak még egyszer hasonló szituációt elszenvedni, ezek után nem csoda, hogy többeket egyáltalán nem lehet visszacsábítani. Ráadásul pont a legjobban képzett idegenvezetők számában figyelhető meg lényeges csökkenés, ami előbb-utóbb a szolgáltatás minőségére is kihat. Pedig annak, aki külföldi vendégeket fogad, komoly szerepe van a rólunk alkotott vélemény formálásában.

A feszítő munkaerőhiányra az alkalomszerű foglalkoztatás részben megoldás lehet, a kérdés persze az, hogy az ismert okok következtében az ugyancsak nehéz anyagi helyzetbe került turisztikai vállalkozások a duplájára emelt adó mellett hány embernek tudnak majd ilyen típusú munkát adni, és jó lenne tudni azt is, hogy ilyenformán időnként sikerül-e újból bevonni a munkába azokat a kiváló idegenvezetőket, akik a sok pofon miatt a teljes visszatérésre már nem hajlandók – jegyezte meg Deák Judit.

A mezőgazdaságban nagyítóval is alig lehet alkalmi munkavállalót találni – hangsúlyozta Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárhelyettese. Hiszen aki megtehette, az már külföldön végzi ezt a tevékenységet jóval több pénzért, a másik ok az ukránok hiánya, akik a háború miatt eltűntek a munkaerőpiacról. Az már látszik, hogy a megdrágított ad hoc foglalkoztatás, az emberhiány főként a zöldség-gyümölcs ágazatot sújtja majd. Furcsa és érthetetlen számomra, hogy a kormány miért nem azt csinálja, amit mond, mert állandóan arról beszél, hogy milyen fontos a nagyobb hozzáadott értékű termelés, de kérdés, hogyan képzeli el ezt, ha a mostani lépés is szembe megy ezzel a törekvéssel, hiszen drágítja az előállítást – állapította meg Máhr András.

A mezőgazdasági termelőknek nem az alkalmi munka megemelt adója jelenti a legnagyobb gondot, de az biztos, hogy a döntésnek rossz üzenete van. Jelenleg az aratást várják kétségek közt, hiszen a MOL még nem garantálta, hogy biztosítja gázolajból a szükséges mennyiséget, amit a többség a telephelyén vesz át és piaci árat fizet érte, hogy betakaríthassa a terményt a benzinkutaknál nem tankolható mezőgazdasági gépekkel – tudtuk meg. A szántóföldi növényeknél hiába nőttek 60-70 százalékkal a terményárak, ha ehhez képest a költségek jelentősen elszálltak. Az állattenyésztők helyzete rosszabb, mivel az állati termékek ára csak 20-30 százalékkal emelkedett, ami a tenyésztőnek csekély bevételt hoz, a fogyasztónak viszont jelentős kiadás. A nagy jégkár után beköszöntött a súlyos aszály, emiatt bizonyos helyeken muszáj volt kiszántani az elégett kukoricát. Csak az a gazda számíthat viszonylag jó évre, akit nem büntet a vízhiány, és az ősszel szántott talajhoz az akkor még olcsóbb műtrágyát használta a termékenység fokozására. Ezért a MOSZ főtitkárhelyettese reméli, hogy a kormány feltölti a kárenyhítési alapot, és a pénzt nem az Agrárkamarának, hanem a károsult gazdáknak adja, mert különben előfordulhat, hogy a mintegy 3 milliárd forintos kár egy része rendezetlen marad.

Az általános alkalmi munkáért személyenként a napi 2000 forintos adó voltaképpen kedvezmény, hiszen ha valaki megnézi, hogy mennyivel rosszabbul jár egy építési vállalkozó akkor, ha bejelenti a dolgozót és normális fizetési rendszerben viseli utána a közterheket, máris látja a különbséget – vélekedett Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Félő azonban, hogy egyesek azt a trükköt vetik be, hogy a munkavállalót annál rövidebb időre jelentik be, mint amennyi ideig foglalkoztatják, hogy spóroljanak – tette hozzá. Aminek egyelőre nincs akadálya, merthogy gyenge az ellenőrzés. Erre a NAV-nak megoldást kellene találni. Leginkább a mikro- és kisvállalkozások vesznek fel embereket alkalmi munkára, ezért ezeknél a cégeknél feltehetően gyakoribb a feketén foglalkoztatás, ami ellen a szakmai érdekvédelmi szervezet is küzd. Egyébként az építőiparban nem az óránként 3000-4000 forintot kereső szakmunkás az, akit átmenetileg bíznak meg egy-egy feladattal, hanem a betanított- és segédmunkás, belőlük azonban nagyon sok van, mivel nélkülözhetetlenek az építőiparban.