szociális rendszer;éhínség;népességcsökkenés;

- Antiszociális állapotok és népességcsökkenés

A Magyarországon uralmon lévő rendszer antiszociális. Büszkén vállalja az adóvisszatérítést a gyermeket nevelő szülőknek, nevezetesen azt, hogy minél gazdagabb a szülő, annál több pénz jut a gyermek neveltetésére. A legkeresztényibb Orbán Viktor nem tud megbocsátani Iványi Gábornak, és ellehetetleníti Iványi karitatív tevékenységét. Magyarország nem kapta meg a 214,6 millió eurós, kb. 75 milliárd forintos norvég segélyt, mert ebből az összegből egy kevés az Ökotárs Alapítványnak is juthatott volna.

A forint árfolyamának zuhanása az euróhoz képest szükségképpen inflációt eredményez, az árak emelkednek, az életszínvonal csökken, ugyanakkor a világ leggyorsabban gazdagodó embere a magyar Mészáros Lőrinc. Az alapvető élelmiszerek 27 százalékos áfakulcsa elsősorban a szegényeket sújtja. Az antiszociális állapotok elkerülhetetlen következménye az ország népességének a csökkenése, kivándorlással, külföldi munkavállalással. Elvándorlást ugyan nem okoz, de antiszociális, hogy majd' kétmilliós fővárosunkban nincs szabadstrand. Mindeközben az oligarchák gazdagodnak, és az ország fejlődik, tudományosan, művészetileg, műszakilag egyaránt.

A jelenlegi magyar antiszociális állapotok várható hatása hasonlatos az Írországban 1845 és 1849 között beállt burgonya-éhínség katasztrofális következményeihez.

Az írországi éhínséget a szociális háló teljes hiánya okozta. A lakosság többségét alkotó parasztok földesúri birtokok bérlői (tenants) voltak, akiket a földesurak bármikor kényük-kedvük szerint elzavarhattak a földjükről, és ezt a burgonyavész idején meg is tették. A legrosszabb évben, 1847-ben körülbelül egymillió ember halt éhen, és több mint egymillióan hagyták el az országot. A lakosság lélekszáma 1841-ben 8,18 millió volt, amely 1851-re 6,55 millióra, 1861-re 5,8 millióra csökkent, és a minimumot 1926-ban érte el 4,23 millióval. 1991-re már 5,1 millióra nőtt a lakosság, és a tömeges bevándorlás következtében az Ír Köztársaság és Észak-Írország együttes lakossága 2021-re elérte a 7 milliót. De ez még mindig kevesebb, mint az 1841-ben számlált 8,18 millió.

Az éhínség csak a paraszt-bérlőket érintette, a tengeri halászokat nyilvánvalóan nem. A kivándorlókat és árut szállító hajósok sem éheztek. A Cork, Bandon and South Coast Railway vasúttársaság 1845-ben alakult, és 1851-ben indult meg a közlekedés Dublinból, az akkor épült pályaudvarról. Az angol George Boole 1849-ben lett a Queen’s College Cork első matematika professzora, aki az 1854-ben megjelent publikációjával világhírű lett, miután 1937-ben C. Shannon, az információelmélet megalapítója, bevezetett boole algebra fogalmát.

Írországban az antiszociális állapotok a lakosság lélekszámának csökkenését vonták maguk után 80 éven keresztül. Az antiszociális Orbán-rendszer előbb-utóbb megszűnik, de félő, hogy az előállt népességcsökkenés várhatóan évtizedeken át fog tartani, amint ezt az ír példa is mutatja.

A burgonyavészhez hasonló pusztítást végzett 1874 és 1914 között az európai szőlészetben a filoxéravész. Mivel a szőlősgazdák többféle segítséget is kaptak, éhínségtől nem szenvedtek, és így ettől népességcsökkenés sem következett be.