Egyetért azzal, hogy a kormánymegbízottakat a jövőben főispánoknak nevezzék? A kérdésre csupán a felmérés résztvevőinek 10 százaléka mondott határozott igent, és 2 százalék hajlott arra, hogy „inkább igen”. A nagy többség, a megkérdezettek 64 százaléka elutasította az ötletet (itt is megjelent további 2 százalék, amely „inkább nem”-mel válaszolt). A válaszolók 16 százaléka szerint ez nem számít: ők gumicsontnak, figyelemelterelésnek tartják a Fidesz elgondolását. 6 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni.
A Publicus kutatásából – amely a magyarországi felnőtt népességre nem, de életkor és iskolázottság szerint reprezentatív – kiderült, hogy a kormánymegbízottak átkeresztelését a fideszesek jelentős része is ellenzi. A kormánypártiak közül megközelítőleg kétszer annyian nem értenek egyet a javaslattal, mint ahányan egyetértenek azzal (41, illetve 23 százalék). Az ellenzékiek esetében elsöprő az elutasítottság (93 százalék), de a politikai értelemben bizonytalanok körében is bőven meghaladja a kétharmadot (72 százalék).
Iskolázottság alapján nincs lényeges különbség a válaszadók között, minden csoportban nagy az egyet nem értők aránya. Legkevésbé az érettségizetteknek tetszik a Fidesz terve: 72 százalékuk tartozik az ellenzők közé.
A megkérdezettek négyötöde, 80 százaléka szerint a főispánok újbóli felbukkanása nem erősíti a nemzettudatot. Még a fideszesek csaknem kétharmada (64 százalék) is ezen a véleményen van.
Hasonló arányok jöttek ki akkor is, amikor a megyék átnevezése volt a téma. A Publicus vizsgálata arra jutott: a magyar társadalom kétharmados többsége nem akarja, hogy a kormány visszahozza a vármegyéket.
