költségvetés;Parlament;megszorítás;Oktatás;egészségügy;infláció;gazdasági növekedés;

2022-07-19 19:43:00

Orbánék büdzséje már az elfogadás pillanatában elavult: nincs nyoma sem a kata szigorításának, sem a rezsicsökkentés felszámolásának

Elfogadta a parlament a 2023-as költségvetési törvényt, amely már most teljesen elavult, meghaladta az élet. A törvénybe nem kerültek be az elmúlt napokban elfogadott megszorítások, a költségvetés makrogazdasági pályája pedig pár hét alatt illuzórikussá vált. A hiánycél sem tartható.

A parlament fideszes többsége kedden elfogadta az ország 2023-as költségvetését. Bár a javaslat június eleji benyújtása óta a magyar gazdaság kilátásai alapjaiban változtak meg, sem a kormány, sem a parlament kormánypárti többsége nem hajtott végre érdemi korrekciót a tervezeten, így az már az elfogadás pillanatában elavult, ráadásul számtalan kockázatot rejt. A kormánytöbbség néhány ponton változtatott ugyan, ami sokat elmond a kabinet értékválasztásáról: a beterjesztett költségvetéshez képest jelentős többletpénzeket kapnak a belső elhárítással foglalkozó titkosszolgálatok, a kormánypropaganda és természetesen a sport. A Költségvetési Tanács (KT) elemzése szerint a másfél hónapos vita nyomán a polgári titkosszolgálatok feladatellátásához szükséges többletforrások 44,8 milliárd forinttal nőttek, a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra 26,3 milliárd forintot, versenysport és szakmai feladatok támogatására 26,3 milliárd forint, kulturális beruházásokra 16,7 milliárd forint, helyi önkormányzatok kiadásira 6,9 milliárd forint plusz pénzt szavaztatott meg a kormánytöbbség.

Az elfogadott kormánypárti módosításokban arról szó nincs, hogy a kormány hogyan akarja kezelni megszorítások nyomán előálló szociális és társadalmi és megélhetési válságot. A kormány a benyújtott költségvetés makrópályájához sem nyúlt a kormány, szerintük idén az infláció 8,9 százalék, 2023-ben pedig 5,2 százalék lesz. Ezzel szemben a gazdasági növekedés az idén 4,7 százalék jövőre pedig 4,1 százalék lesz - ezek a számok mára teljesen illuzórikussá váltak. Az Európia Bizottság a múlt héten kiadott friss gazdasági prognózisa szerint idén az infláció 11,8 százalék, jövőre 7,6 százalék lehet, de meg kell jegyezni, hogy az Európia Bizottság szakértői még nem számoltak, nem számolhattak a rezsicsökkentés felszámolásával. Az háztartási energiaárak drasztikus augusztusi emelése miatt az inflációs pálya a Bizottság által jelzethez képest is akár 3,5 százalékkal is magasabbra kerülhet. Persze ez a kormánynak és a költségvetésnek rövid távon kedvező, ugyanis a meglepetés infláció jelentős, százmilliárdokban mérhető többletbevételekkel jár, ugyanakkor maga a költségvetési terv válik teljesen hiteltelenné.

Míg az inflációt jelentősen alulbecsülte a kormány, a gazdasági növekedésben túlságosan optimista volt: a már idézett az uniós gazdasági előrejelzés szerint idén ugyan 5,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, jövőre viszont csak 2,1 százalékkal. Mindezen változásokra nem ad választ a 2023-as költségvetés, csakúgy mint az elmúlt két hétben bejelentett költségvetési kiigazító intézkedésekre sem. Nincs nyoma sem a kata szigorításának, sem a rezsicsökkentés jelentős szűkítésének, pedig ez utóbbi az OTP bank elemzői szerint csak jövőre mintegy ezer milliárd forint kiadástól mentik meg államháztartást, és ugyanekkora összeggel terhelik meg a magánháztartásokat.

Az OTP Bank elemzői szerint ezzel együtt sincs még rendben a 2023-as költségvetési hiány: a most elfogadott tervezett szerint az államháztartás folyó hiányát 2352 milliárd forintra kellene csökkenteni. Az OTP elemzői szerint azonban ennél mintegy 400 milliárd forinttal magasabb lehet a jövő évi deficit, vagyis további kiigazításokra lehet szükség 2023-ben. Az elemzők azzal számoltak, hogy a magyar gazdaságot érintő legfőbb kockázat, vagyis az uniós pénzek elmaradása megoldódik, ám ha erre nem kerülne sor, akkor további 1600 milliárd forintnyi kiigazításra/megszorításra lehet szükség. Az elemzők megjegyzik, hogy emellett meggyűlhet a baja a kormánynak az államadósság finanszírozásával is, ugyanis a korábban vártnál jóval magasabb állampapírpiaci hozamok megdrágítják az adósság finanszírozását, és növelik Magyar Nemzeti Bank veszteségét, amit szintén a költségvetésnek kell majd kipótolnia. Más szóval a 2300 milliárdos hiány mellett az elemzők további legalább 2000 milliárd forintos költségvetési kockázatot azonosítottak, amit jelenleg nem kezel a 2023-as költségvetés.

Mindezek ellenére a Költségvetési Tanács (KT) tagjai  – Kovács Árpád KT-elnök, Matolcsy György MNB elnök, valamint Windisch László frissen kinevezett számvevőszéki elnök –, zöld utat adtak a 2023-as költségvetésnek, ugyanis az formailag megfelel az államháztartási törvények előírásainak. Kovács Árpád kedden a parlamentben a végszavazás előtt arról beszélt, hogy számtalan kockázat akadályozza a jövő évi hiánycél elérését: aggályos a kormány gazdasági növekedési és inflációs előrejelzése. További kockázatot jelent hogy a kormány számol a 2021-27 közötti uniós támogatások kifizetésével csakúgy, mint a koronavírus utáni helyreállítási terv kifizetéseivel, holott mint az közismert, még egyik kérdésben sem született megállapodás a kormány és az Európai Bizottság között. Ezért Kovács Árpád arra szólította fel a kormány, hogy a kockázatok kezelésére készüljön alternatív forgatókönyvekkel. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács üdvözölte az elmúlt napokban hozott költségvetési kiigazító intézkedéseket, a kisadózók tételes adóját érintő szűkítéseket, illetve rezsicsökkentés részleges visszavonását, ugyanis mind a két tétel javítja az államháztartás egyensúlyát.

Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament helyett a Facebookon arról beszélt, hogy szinte minden területnek többletforrást juttatnak. A családok támogatását 450 milliárd forinttal növelik. Nyugellátásokra 730 milliárd, oktatásra 200 milliárd, az egészségügyre 100 milliárd forinttal többet tudnak fordítani jövőre, miközben a költségvetésben létrehozta az rezsivédelmi és a honvédelmi alapot - közölte a miniszter. Ezzel szemben a Demokratikus Koalíció nevében Varju László arról beszélt a párt nem szavazta meg a „bukott” költségvetést. Varju szerint a kormány komolytalanságát és alkalmatlanságát kiválóan tükrözi, hogy az idei költségvetést is már harminchatszor módosították, a mostani tervezet pedig egyenesen irreális, valótlan számok szerepelnek benne. Mindeközben az országban dübörög az infláció, az orbáni megszorítások tönkreteszik a magyar családokat, és Magyarország lehetetlen helyzetbe kerül. Tisztán látszik, hogy ennek a vége bukás és kudarc, aminek a magyar emberek fizetik majd meg busásan az árát – tette hozzá a képviselő.

Bankholding: Az infláció 14 százalék fölé emelkedhet

Képlékenyek a gazdasági piaci és politikai folyamatok, szinte naponta kell újraírni a makrogazdasági prognózisokat – érzékeltette a magyar gazdaság körüli bizonytalanságokat Suppan Gergely. A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt napokban a főbb gazdasági kockázattá Európa gázellátása vált. Ha csütörtökön nem indul meg a Németország irányába az orosz gázszállítás, az azzal fenyeget, hogy a német gazdaság recesszióba eshet, s ha ez megtörténne, akkor megint újra kell írni az előrejelzéseket. Bankholding elemzői a rezsicsökkentés csökkentésének bejelentése után idén még 5,7 százalékos növekedést várnak, ám jövőre 2,7 százalékra lassulhat a magyar gazdaság növekedése. Az inflációs előrejelzését 2022-re 11,7 százalékra emelte a bank, míg 2023-ban 7,6 százalékos drágulást várnak az elemzők.

A Bankholdingnál azzal számolnak, hogy az infláció idén szeptemberben, októberben tetőzik 14 százalékon, ezt követően lassú csökkenés indulhat el, hacsak a kormány nem hoz újabb váratlan politikai döntést és például megszünteti az üzemanyagok ársapkáját. Ez 60 százalékos üzemanyagár-emelkedést jelentene, ami további négy százalékponttal emelné az inflációt – tette hozzá az elemző.

Suppan Gergely szerint az eddig megjelent adatok azt támasztják alá, hogy az első félévben még hat százalékkal nőhetett a magyar gazdaság, ám innentől elkerülhetetlen a lassulás. A bejelentett rezsiintézkedések visszafoghatják a lakossági fogyasztást, míg a kamatemelések a beruházásokat vethetik vissza. Növekedést szempontjából a mélypont az év vége, a jövő év eleje lesz – prognosztizálta Suppan. Az elemző szerint ha sikerül Európának túlélnie földgázkrízist, akkor a fűtési szezon végén újra beindulhat a gazdasági növekedés, aminek külön lökést adhatnak az energiatakarékossági beruházások.

A forint árfolyamának gyengülése az utóbbi hetekben összefügg az európai gázhírekkel, ami mögött az elemzők a magyar gazdaság magas földgázkitettségét sejtik. Ahogy emelkedik a földgáz ára, úgy gyengül a forint. A fő kockázat azonban az államháztartási és folyó fizetési mérleg hiánya mellett az uniós pénzek elmaradása. Ha sikerülne végre a magyar kormánynak megállapodnia az Európai Bizottsággal, az euró ára a mostani 400 forintos szintről akár 380-370 forintig is csökkenhetne – tette hozzá az elemző.

Suppan Gergely a kedden elfogadott költségvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy abban számtalan kockázatot lát: a növekedés kisebb, az infláció számottevően magasabb lesz, ezek hatásai azonban kiegyenlítik egymást. Gondot jelenthet a kamatok emelkedése, a jegybank várható feltőkésítése, ugyanakkor a bevételi oldalon komoly pozitív kockázatot jelent az inflációs bevételekben. Suppan szerint 2023-as költségvetés korai elfogadásának jelen körülmények között mérsékletek az előnyei, pozitívum, hogy látunk egy pályát, de még jobb megoldás lenne ha a kormány nagyobb rugalmasságot vinne a rendszerbe azzal, hogy ősszel még egy felülvizsgálat alá kellene vetni a költségvetési terveket.