- Brutálisan emelkedik a gázrezsi: százezrekkel nőhet az átlagnál többet fogyasztó háztartások földgázszámlája

Augusztus 1-től számítva évi 1729 köbméter fogyasztás felett az eddigi, köbméterenként 102 forintról augusztus-szeptemberben 732, október-decemberben pedig 752 forintra nő a lakossági gáztarifa – derült ki a tegnap a Magyar Közlönyben közzétett rendeletekből, illetve az állami energiaszolgáltatást végző MVM Next délután közzétett tájékoztatóiból. A háztartások az 1729 köbméter fogyasztáson belül – az eddigieknek megfelelően - évi 1200 köbméterig térségtől függően köbméterenként bruttó 99,9-104,6, 1200 és 1729 köbméter között pedig bruttó 113,8-120,1 forintot fizetnek. Az ezt meghaladó éves fogyasztás esetén a díj augusztus-szeptemberre köbméterenként egységesen bruttó 732 forintra, október-decemberre pedig 752 forintra nő. A nagycsaládosok kedvezményhatára három gyerek után változatlanul további 600 köbméter, illetve minden további csemete után 300-300 köbméter.

Szintén augusztus 1-től számítva, 2523 kilowattóra (kWh) áramfogyasztás felett a háztartások eddigi, kWh-nkénti, mintegy 36 forintos díja 70,1 forintra nő. A vezérelt áram esetében a jelenlegi, átlag 23 forint 10 filléres díj az átlagfogyasztás felett 62,9 forintra emelkedik. A lakossági B Geo, illetve fűtési idényben igénybe vett – környezetkímélő berendezésekre szabott – H-tarifa feltételei nem változnak. A rezsicsökkentett díj évi 1320 kWh fogyasztásig térségtől függően kWh-nként 35,3-36,4, 1320 kWh és 2523 kWh között kWh-nként 37,3-37,74 forint.

Az MVM az mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok oldalon igyekezett minden további, „felmerülő” kérdésre válaszolni. Mindemellett ezzel - a tegnap megjelent rendeletekkel, közleményekkel, nyilatkozatokkal együtt – sem sikerült tisztázni, mi történik, ha a háztartás éves felhasználása ugyan nem haladja meg az megadott határértékeket, ám egy adott hónapban mégis túllépi a 144 köbméteres, illetve 210 kWh-s, vagy „fogyasztási jelleggörbe” szerinti számlázás esetén az arra a hónapra a szolgáltató által becsült fogyasztási mértéket. A rendelet részint úgy fogalmaz, hogy az elszámolás nem éves, de még csak nem is havi, hanem „napalapú”. Hozzáfűzik ugyanakkor: „földgáz-felhasználói adatszolgáltatáson vagy elosztói leolvasáson, leolvasást helyettesítő becslésen alapuló számlázás, valamint az azonos mennyiségről kiállított részszámlákon kívüli egyéb részszámlák esetén (…) fogyasztásijelleggörbe-alapú kedvezménymeghatározást kell alkalmazni”. Azt, hogy a „fogyasztásijelleggörbe-alapú kedvezmény” miben áll, nem tisztázzák.

Arra a kérdésre, miszerint „ha éves szinten belefér a kedvezményes mennyiségbe, számít-e, ha télen használok sok földgázt”, az MVM saját honlapján egy határozott „nem”-mel válaszol. Ugyanakkor, kissé zavarkeltően, hozzáteszik: „ettől függetlenül az adott számlában az idő- és fogyasztási jelleggörbe szerint adható kedvezményes mennyiség feletti mennyiséget hirdetményi áron kell fizetni”. Az sem tisztázott, hogy ha egy adott hónapban – számlázási jellegtől függetlenül - túllépjük a 144 köbméteres, illetve 210 kWh-s átlagértéket, a többletet már a következő havi számlában piaci áron számlázzák-e ki, vagy azt csak az éves elszámolás során terhelik a fogyasztóra. Ez utóbbi esetben számítások szerint a háztartásoknak egyszerre több százezres, vagy akár milliós fizetési kötelezettségük is keletkezhet a szolgáltató felé. Tegnap számos csatornán érdeklődtünk a látszólagos ellentmondások feloldása végett, de az illetékesektől nem vagy csak bizonytalan válaszokat kaptunk.

Bár a többletterheket minden fogyasztó esetén az augusztus 1-je és a következő év július 31-e közötti felhasználás alapján számolják el, az elszámolási időszak minden ügyfél esetén változatlanul egyedi lesz. Bár számlázási módon eddig csak az éves elszámolást követő egy hónapon lehetett változtatni, ezt az MVM most mindenki számára biztosítja. Így – az éves elszámolás mellett - alapvetően a mérőállás havi bediktálása, éves fogyasztási becslés alapján havonta egységes, illetve fogyasztási jelleggörbe alapján becsült, havi fogyasztás szerinti számlázás kerülhet szóba. Így nem elképzelhetetlen, hogy most sokan a megadott, havi határokig, havi egységes díjszámlázásra állnak át. Az MVM most nem áll ellen. Ám ha a fogyasztó mégis túllépi az éves mennyiséget, az éves leolvasás, illetve számlázás esetén egyszeri, hatalmas számlát kaphat a nyakába a család.

A magasabb, úgynevezett „piaci” díjakat a közműhatósági negyedévente, elsőként ez év végi hatállyal vizsgálja felül.

Szakértők szerint igen szembetűnő a gáz és az áramdíj-emelkedés közötti különbség. Míg gáz esetén a „piaci” alapú díj a hatósági tarifák nyolc-tízszerese, addig áram esetén a szorzó nem éri el a kettőt. Tegnap a CEEGEX nevű, hazai gáztőzsdén egy köbméter gáz számításunk szerint 646 forintért cserélt gazdát. (Németh Szilárd rezsikormánybiztos, illetve a Kormányzati Tájékoztatási Központ – KTK - tegnapi, 1020 forintos piaci árról szóló állítása valótlan.) Ez a lakosság hatósági tarifájában 50,2 forinton nyilvántartott gáztermék-tétel 13-szorosa.

Az a kormányérv ugyanakkor, hogy a piaci árat még a megemelt tarifák sem érik el, csak látszólag megalapozott. A molekula, illetve a hálózatüzemeltetési díjelem megemelt tarifán belüli arányát ugyanis nem tették közzé. Villamos energia esetén ugyanakkor ez nyilvánvaló: a HUPX nevű magyar áramtőzsdén tegnap számításunk szerint 184 forinton cserélt gazdát egy kWh áram (igaz, Németh Szilárd és a KTK erről is jóval nagyobb, megtévesztő adatot közölt, így az ebből levezetett propaganda-állítások sem megalapozottak). A hatósági számlában ugyanezt 12,34 forinton tartják nyilván, ami tizenötszörös szorzó. Értékelések szerint e hirtelen jött kormányzati visszafogottság ama szakmai bírálatoknak tudható be, hogy a lakosság valójában jórészt nem a tőzsdén, vagy külföldről beszerzett áramot fogyaszt, hanem alapvetően a Paksi Atomerőműből kapja a terméket. A világpiaci árrobbanás ugyanakkor az állami áramtermelő költségei nem vagy alig terhelte. Így most annak kWh-nként körülbelül 12 forintos áram-eladási ára sem változik. A lakosság új, a valósnál jóval szerényebb „piaci” árszintje válasz lehet azokra a várakozásokra is, hogy a kabinet valamiképp megkönyörül az árammal fűtőkön vagy az elektromosautó-használókon. Mindazonáltal a közel kétszeres tarifa esetükben is tetemes emelkedés.

A kormány múlt hét szerdán, "rendkívüli kormányinfó" keretében jelentette be, hogy a lakosság számára az átlagfogyasztás feletti áram- és gázfogyasztás tarifáját "piaci" szintre emeli. A lépést a tegnapi rendelet "a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításával" magyarázzák. Kétségtelen: a megugró tőzsdei - elsősorban gáz- - árak, illetve a 2014 óta változatlan, "rezsicsökkentett" lakossági árak közötti, egyre tátongóbb szakadék miatt az állami MVM működőképessége immár évi ezermilliárdos nagyságrendű állami támogatással tartható csak fenn. A kormányzati megszorítás ugyanakkor elkerülte a - rezsicsökkentéssel szintén érintett - távhő-, víz- és hulladékágazatot is.