„Ehhez a háborúhoz, nekünk magyaroknak, az égvilágon semmi közünk nincs”

Nyugat-Európában szörnyen veszélyes az élet, a "migránsok" legalább akkora fenyegetést jelentenek, mint az Ukrajnában tomboló háború – többek között ez derült ki a határon túli magyarok képviselőinek tusványosi panelbeszélgetéséből. Helyszíni beszámolónk.

Kora reggel, 9 órakor már élénkülni kezdett Tusványos. A táborlakók még nem heverték ki a csütörtök esti, éjszakai bulikat, de nem is a sátorlakó fiatalok a fél tízkor kezdődő politikai programok célközönsége. A politikai beszélgetések központi helyszínén, a Lőrincz Csaba-sátorban a sajtó képviselőin túl mintegy 100 érdeklődő gyűlt össze az első panelre, a határon túli magyar politikai pártok képviselőinek „Hogyan tovább kárpát-medencei magyarság?” című beszélgetésre. Fel-felmerül a kérdés, hogy vajon a mai nap folyamán megjelenik-e meglepetésvendégként a „miniszterelnök úr”, aki mint csütörtök késő esti sepsiszentgyörgyi híradásokból kiderült, megérkezett a Székelyföldre, és máris ott szurkolt a helyi focicsapatnak, a Sepsi OSK-nak az Olimpija Ljubljanával szembeni Konferencia Liga-mérkőzésén. A szervezők erről semmit sem jelentettek be, a lehetőségeket mérlegelők pedig hajlottak arra, hogy a miniszterelnök csak szombaton, a szokásos rendben, a tábor záró és egyben csúcsrendezvényének számító beharangozott beszéde megtartására érkezik a táborba. Kerestük a román sajtó híradásai között, hogy netalán az eddigi „hagyományokat” felrúgva Orbán Viktor mégis találkozik-e vezető román politikus, de ennek egyelőre nem találtuk nyomát.

Az első panelbeszélgetés igen keményen indul Zsigmond Barna Pál, kárpát-medencei magyarságért felelős miniszteri biztos moderálásával. Ebben a különböző országokból érkező határon túli magyar vezető politikusok hagyományosan saját közösségük helyzetéről számolnak be, de a miniszteri biztos már a terítékre kerülő témák felsorolásakor a Fidesz április választási győzelmét mint megbeszélésre váró témát említette. A résztvevők igyekeztek is eleget tenni a felvetésnek, mindenki rendre, fegyelmezetten elmondta, hogy saját területén eddig soha nem tapasztalt számú voksot adtak le az áprilisi magyar parlamenti választás során, ami nagyrészt a régió magyar kisebbségi szervezetei munkájának, szervezésének köszönhető.

A beszámolók sorát a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Bihari Szabolcs nyitotta. A hallgatóság már az első mondatok után megkönnyebbülten hálát adhatott a fennvalónak, hogy a huzatos Kárpát-medencében, nem pedig valahol Skandináviában él. Biharitól sokat nem tudhattunk meg nyugatra szakadt honfitársainkról, ő már beszéde elején jelezte, hogy „biztonságpolitikáról” fog beszélni. Szörnyű, egyenesen ijesztő lehet Svédországban lakni – de nem csak ott, hanem az egész skandináv térségben, sőt egész Nyugat-Európában. Migránsok fenyegetik a svéd állampolgárok biztonságát, keserítik mindennapjaikat. Veszélyes „no-go zónák” léteznek, amikről korábban még beszélni sem lehetett, de mára már annyira rossz a helyzet, hogy a választásra készülő Svédországban mindenki nyíltan beszél e veszélyhelyzetről, meg a nyugat-európai magyar vezetőtől.

A kárpátaljai magyarokat képviselő, a Fidesz európai parlamenti képviselője Bocskor Andrea saját közössége jelenlegi szomorú helyzete kapcsán elmondta, hogy a jelenlegi ukrajnai háború valószínűleg hosszú időre ellehetetleníti a kisebbségi kérdés kezelését, egyáltalán érdekvédelmet, hiszen ennek a háborúnak a kirobbantását is az orosz kisebbség ürügyén próbálják igazolni. A kárpátaljai magyarok képviselete kapcsán azonban adódnak megválaszolatlan kérdések. Ukrajnában papíron két magyar szervezet is létezik: a KMKSZ és az UJMDSZ. Azért papíron, mert utóbbit a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után szinte azonnal kizárták a nemzeti együttműködésből, a KMKSZ lett az Orbán-kormányok egyetlen partnere és támogatásainak haszonélvezője. De a KMKSZ elnöke, Brenzovics László évek óta Magyarországra menekült az elől az ukrán eljárás elől, amely a KMKSZ gazdálkodását és az elnök tevékenységét vizsgálja. Így már a pandémiát is, akárcsak a háborút online távvezetéssel vészelte, vészeli át a kárpátaljai magyar közösség, a Fidesz és kormányrendezvényeken pedig rendre a saját listán futtatott EP-képviselőt, nem pedig a nyomozás elől elszökött Brenzovics Lászlót szerepeltetik.

Az erdélyi magyar szervezetek reprezentációja nagyon sajátos volt. Az RMDSZ-t nem az elnök, hanem Tánczos Barna román környezetvédelmi miniszter képviselte, ám a két nemlétező, pontosabban inkább csak formálisan létező magyar szervezet, a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Párt (EMNP) illetve az egykoron Szász Jenő elnökletével létrehozott Magyar Polgári Párt elnökei, Csomortányi István és Mezei János elnökök önálló pártok vezetőiként kaptak szót. Az RMDSZ és a két Fidesz zsebpárt hagyományosan vetélytársak voltak, hiszen a magyar kormánypárt épp a kétezres évek elején még a Markó Béla vezette RMDSZ ellenében hozta létre. 2015-től azonban a Kelemen Hunor vezette RMDSZ kiegyezett az Orbán-kormánnyal, a budapesti vezetés pedig látványosan ejtette egykori hűséges katonáit. Minden bizonnyal budapesti nyomásra is a két párt kapott egy-egy befutó helyet az RMDSZ parlamenti listáján, de Tánczos Barna miniszter csípős beszólásaiból nyilvánvalóvá vált a hallgatóság számára is, hogy a régi sebek nem hegedtek be. Ennek ellenére Csomortányi meghívása és a többi határon túli magyar vezetővel való együtt szerepeltetése ellenérzéseket váltott ki RMDSZ berkekben, hiszen a nyíltan szélsőjobbos EMNP elnök elsősorban azzal került néhány éve a médiaérdeklődésének középpontjába, hogy nyilvánosságra került róla egy fotó, amelyen náci karlendítéssel köszön.

A beszélgetések hangulatát hűen jellemezi Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hozzászólása. Potápi, megismételve már a megnyitón elhangzott szlogenjét, a „Ne bántsd a magyart!’, azzal zárta beszédét, hogy mindnyájunknak hangsúlyozni és tudatosítani kell, hogy „ehhez a háborúhoz, nekünk magyaroknak, az égvilágon semmi közünk nincs”.

A szlovákiai magyarság egységes pártját a tavaly létrejött Szövetséget Forró Krisztián elnök képviselte. A magyar párt ugyan három önálló platformból áll össze,- a korábbi magyar kormányzati partner, az MKP mellett az Összefogás és a Bugár Béla alapította ”vegyespárt”, a Híd-Most szövetsége. Bugárékat sem önállóan, sem az egységes párt platformjaként nem fogadja el az Orbán-kormány – telefonos érdeklődésünkre a szlovákiai pártvezetéstől megtudtuk, ők meghívót sem kaptak a rendezvényre. Forró Krisztián elnök a szlovákiai magyarság problémáiról beszélt és nyilván nem tért ki a magyar országgyűlési választásokra, hiszen Szlovákiában tiltott a kettős állampolgárság, így akik kérték azt, csakis titokban tehették meg, és voksolni is titokban voksolhatnak

A szerbiai magyar képviselet, a VMSZ elnöke, Pásztor István, aki mind Orbán Viktor kormányával, mind Aleksandar Vucic szerb rezsimjével szorosan együttműködik, már szorgalmasan teljesítette házi feladatát. Elmondta, az általa vezetett szervezet számára az volt a kérdés, „hogyan tudunk hozzájárulni a Fidesz győzelméhez?” és ebben derekasan ki is vette részét a VMSZ és a vajdasági magyarság. A szerbiai magyarok helyzete alapvetően jó, és ehhez nagymértékben hozzájárul a kiváló magyar-szerb belső illetve államközi kapcsolat is. Pásztor a gondok között futólag megemlítette az ukrajnai háborút is, de legalább ekkora problémaként említette a „migránsveszélyt” amellyel – elmondása szerint - folyamatosan szembesülniük kell. Épp ezért várják és remélik, hogy Magyarország mielőbb megemeli 3 méterrel a határkerítést. Hihetetlen nyomás nehezedik Szerbiára, hogy adja fel szuverenitását az Oroszország elleni szankciók kapcsán, mondta Pásztor. Márpedig, ha egy ország feladja szuverenitását, akkor a problémák kezelése is ellehetetlenül, mint ahogy történt és látható a „migránskérdés” kezelésében is.