A PM az ukrán háborúval, az uniós szankciókkal magyarázza a költségvetés időarányosan rendkívül magas hiányát, ám ezt valójában a választások előtti fedezet nélküli költségvetési osztogatás, illetve az uniós pénzek elmaradása okozza. Ez utóbbi fronton jöhet változás, ugyanis a 2020-ban zárult uniós költségvetési ciklus támogatásaiból még ezer milliárd forint várható – ezen pénzek kifizetését nem érinti a jogállamisági vita.
A bevételi oldalon jól áll a költségvetés, az egész évre tervezettnek már az 56 százaléka befolyt, ez elsősorban a fogyasztás és az infláció pörgette fogyasztási adóknak köszönhető, de a cégek befizetései is időarányosan felülteljesültek. A lakossági befizetéseknél – nem meglepő módon – viszont elmaradás látható, hisz a választási kampányban 650 milliárd forintnyi szja-t kaptak vissza a gyereket nevelő adófizetők. Ezzel együtt az első hat hónapban 1030 milliárd forintnyi szja-bevétel keletkezett, ám ez csak 341 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyi félévi bevételi összegnél, ami az időközben bekövetkezett béremelkedéseknek köszönhető.
Miközben a költségvetés hiánya hat hónap alatt 2892 milliárd volt, a központi költségvetés adóssága ennél gyorsabban, 3582 milliárd forinttal nőtt, így az június végén elérte a 44 280 milliárd forintot. Az államadósság gyors növekedésének egyik oka a forint leértékelődése. Az év eleje óta bő 10 százalékot vesztett értékéből a forint, ezért a devizaadósság átértékelődésén 664,8 milliárd forintot bukott az állam – ennyivel nőtt a forintban kimutatott adósság. Ez a veszteség egyelőre papíron létezik, azaz, ha a lejáratig erősödne a forint, akkor ezt a veszteséget részben visszanyerhetné a költségvetés. Ezzel szemben az állampírpiaci hozamok emelkedése miatt kifizetett százmilliárdokat már végleg elvesztette az állam. Az év első felében az államadósság után a magyar állam 712 milliárd forintnyi kamatot fizetett, ez 240 milliárd forintos növekedés az előző évhez képest. A Pénzügyminisztérium a kiadások megugrását kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, és az előző évitől jelentősen magasabb kamatokkal magyarázza. A kamatok emelkedése az következő években is súlyos terhet rak a költségvetésre, a korábbi években megszokott 800-1000 milliárd forinttal szemben jövőre már 1600-1900 forint körüli összeget kell majd az államadósság után fizetni, ezért lenne fontos az államháztartási hiány gyors csökkentése, ám látva a féléves 92 százalékos teljesülést erre semmi remény.
