Mahart;nyaralóhajó;Tisza;befektetés;

2022-07-26 12:00:00

Nem jött be a nyaralóhajózás a Tisza mentén, ötmilliárdos állami befektetés úszik el az új vasfüggöny miatt

Nem a boldog turisták bérelt hajói, hanem az az ötmilliárdos befektetés látszik elúszni, amit nyaralóhajók vásárlására és kikötőfejlesztésre fordított az állam a Tisza mentén.

– Akinek van egymillió forintja, hogy egy hétre bérbe vegyen egy ilyen luxushajót, az nem az én kisboltomban fogja megvenni a sonkát meg a sört estére, hanem elmegy valamelyik puccos környékbeli étterembe, vagy eleve induláskor megrakodja a hajót mindenféle földi jóval, hogy ki se kellejen szállni a pórnép közé – mondta lapunknak egy tiszafüredi kis élelmiszerbolt tulajdonosa. Elmesélte, hogy a nyaralóhajó-program beindításakor a szervezők azzal kecsegtették a környékbelieket, hogy a Tiszán és a Bodrogon közlekedő pénzes külföldi bérlők majd itt-ott kiszállnak, fogyasztanak, vásárolnak, s ezzel fellendítik az itteni települések – köztük Kisköre, Tokaj, Tiszafüred, Abádszalók, Sárospatak – forgalmát. A boltos szerint azonban nemhogy ilyet tapasztaltak volna, de még mutatóban sem láttak olyan holland, német vagy épp francia családot, amelyik nyaralóhajóról szállt volna le, s ment volna be például a helyi kocsmába meginni egy sört.

– Minek is szállnának ki, a város nem kecsegteti őket semmilyen programmal, délután hatkor itt már mindenki lehúzza a rolót, beleértve a kiállítóhelyeket is. Nincs egy normális zenei fesztivál, operett, vagy akár egy állandó kézműves piac, amiért megérné akár egy-két napot Sárospatak környékén időzniük, a Rákóczi-vár is megrekedt egy avítt múzeum szintjén – fakadt ki egy helyi férfi a Bodrog partján. Beszéltünk Tisza-tavi természetvédőkkel, s a tavon rendszeresen kint lévő horgászokkal, ők sem számoltak be nagy lakóhajó-forgalomról, bár egyikük megjegyezte: mintha gyakrabban látná megfordulni azt az egy hajót, ami rendszerint a tiszafüredi kikötőben vesztegel. Ennek azonban lehet oka az is, hogy akár két-három napra is ki lehet bérelni a járműveket, s ennyi idő alatt nem érdemes feljebb menni a folyón, inkább a környéken cirkálnak, buliznak a családok, kisebb baráti társaságok.

– ezt már egy idegenforgalmi szakembertől hallottuk, aki szerint egy amerikai vagy távol-keleti turistának Magyarország olyan közel van Ukrajnához hogy már-már háborús övezetnek számítunk. Ezt erősítik meg a MAHART Zrt. kezelésében lévő nyaralóhajók foglaltsági adatai is. Sztilkovics Szávó vezérigazgató a Népszavának azt mondta: a legtöbb foglalás az idei szezonban is Magyarországról érkezik, vendégeik nagy része magyar család. A külföldiek foglalási aránya nem éri el a tíz százalékot; a szomszédunkban zajló háborús helyzet miatt sokuk lemondta vagy elhalasztotta a foglalását.

A MAHART flottájában továbbra is húsz nyaralóhajó van. A vezérigazgató szerint a főszezon még csak most indult el, az előszezoni foglaltság pedig az elmúlt évekhez képest bővült. A hajók kihasználtságát a nyaralóhajózási szezon lezárásával tudják majd kiszámítani. A hazai közönséget célzó 27 százalékos kedvezményt biztosító akciójukat sikeresnek ítélte, csak az elmúlt napokban 15 fölötti volt ennek köszönhetően a többletfoglalások száma – mondta. Az eredeti tervek szerinti kikötőfejlesztések megvalósultak, s idén is több kikötő-bóját telepítettek, ezzel is bővítve a megállóhelyeket.

Arra a kérdésünkre a MAHART most sem válaszolt, mennyi volt a nyaralóhajók utáni árbevétel 2020-ban és 2021-ben, illetve hogy az idei évre milyen bevétellel kalkulálnak.

 Az Opten adatai szerint az állami tulajdonban lévő MAHART-nál 2019-ben 10 millió 627 ezer forint volt az értékesítés nettó árbevétele, 2020-ban, a nyaralóprogram indulásának évében ez a szám 112 millió 881 ezer forintra nőtt. A múlt évről még nincsenek adatok. Vagyis: hiába a tízszeres bevétel 2020-hoz képest, ha a kihasználtság alacsony. Ha az ötmilliárdos befektetést vesszük költségnek és a legideálisabb esettel, maximális kihasználtsággal számolunk, azaz szezononként (májustól szeptemberig) 300 millió forint a bevétel, akkor is 16-17 év, mire a befektetett összeg megtérül. A nyaralóhajók esetében azonban az elmúlt – igaz, pandémiával és a szomszédban dúló háborúval „terhelt” – időszakot tekintve legfeljebb is csak 50-60 százalékos kihasználtságról beszélhetünk, vagyis ilyen tempó mellett a megtérülési idő akár a harminc évet is elérheti.

Ha lakóhajózás olyan jó biznisz lenne, akkor a versenyszféra szerepelői vélhetően már rég belevágtak volna hasonlóba, ám nem tették. A befektetés megtérülési ideje ugyanis olyan hosszú, hogy a saját pénzét kockáztató vállalkozónak nem éri meg ez az üzlet. Kérdés az is, hogy az államnak feladata-e, hogy közpénzből áldozzon egy olyan flottára, ami csapatépítő tréningeknek, hétvégi buliknak is helyet ad.