Magyarországon jelenleg több tízezer védett és műemléki besorolású épület található, ezek fenntartása, renoválása, átalakítása különleges figyelmet és szakértelmet igényel, ennek hiányában ugyanis visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek az építészeti emlékekben. Az állapotfelméréshez, a szerkezetek vizsgálatához gyakran bontásra is szükség lehet, ami nemcsak örökségvédelmi szempontból kockázatos, de balesetveszélyes is lehet. Ugyanakkor már léteznek olyan modern eljárások, amelyek minél kevesebb beavatkozást tesznek szükségessé az épületek vizsgálatakor, sőt akár a bontási munkálatokat is mellőzni lehet velük.
Ehhez viszont felkészült szakemberekre is szükség van, a Pécsi Tudományegyetem ezért egy új épületdiagnosztikai és rehabilitációs továbbképzést indított 2020-ban, ahol olyan szakmérnököket képeznek, akik alaposan ismerik a történeti épületeket és a feltérképezésükhöz használt XXI. századi diagnosztikai módszereket. Az első évfolyam idén júliusban kapta meg a diplomáját. A képzésért felelős Kovács-Andor Krisztián egyetemi docens a Népszavának elmondta, most 12 hallgató végezte el a négy féléves képzést, amelyre elsősorban olyan építész- vagy építőmérnöki diplomával rendelkezők, műemlékvédelemben dolgozók jelentkeznek, akik a történeti épületek megóvása, felújítása terén szeretnék elmélyíteni tudásukat.
- A történeti épületek nem szakszerű kezelése, felújítása nagyon komoly károkat okozhat. Elég a közelmúltban történt tragikus budapesti balesetre gondolni - emlékeztetett Kovács-Andor Krisztián. A Népszava is több cikkben foglalkozott a főváros VI. kerületében található Jókai utcai házomlással: egy, az UNESCO világörökség részét képező, műemlék védettség alatt álló társasház felújítása, a tetőtér beépítése közben június 27-én leomlott az épület homlokzata, a törmelékek több, az utcán parkoló autót szétzúztak és emberek is megsérültek. Egy 26 éves nő fej- és nyaki csigolyasérülést, valamint gerincvelő-sérülést szenvedett, életmentő műtétet kellett végrehajtani rajta. Májusban a XII. kerületi Böszörményi úton is leomlott egy bontás alatt álló irodaház két emelete, itt személyi sérülés szerencsére nem történt.
Nagyobb odafigyeléssel és szakértelemmel, modern állapotfelmérő eszközök és technikák használatával a balesetek nagy valószínűséggel elkerülhetőek lettek volna. A roncsolásmentes vizsgálatokhoz is elérhetőek gépek, műszerek, de sokat segíthet egy új intelligens épületmodellezés modul, a BIM (Building Information Modeling) is, amely tervezésnél, felmérésnél adhat korszerű segítséget. A Pécsi Tudományegyetem az elsők között kezdte el a BIM oktatását, hamarosan pedig egy jól felszerelt BIM-labort is létrehoznak.
Kovács-Andor Krisztián szerint bár az új épületdiagnosztikai módszerek egyre ismertebbek, egyre több cég foglalkozik velük, olyan szakemberből mégis kevés van, akik ugyanannyira tisztában vannak a történeti épület-szerkezetekkel és anyagokkal vagy az örökségvédelem elméleti kérdéseivel, mint a legmodernebb vizsgálati módszerekkel. A képzés erősen fókuszál a felújítások gyakorlati problémáira, így a hallgatók az elméleti képzés mellett speciális módszertani, műszaki, gyakorlati tudást is kapnak, amit műemléki helyszínbejárások, helyszíni és laborgyakorlatok során szerezhetnek meg.
Nanorészecskék segíthetik a műemlékvédelmet
A történelmi-kulturális örökségünk részét képező építmények egy része porózus kőzetekből - például homokkőből, mészkőből - készült, ezek a kőzetek pedig az évszázadok során könnyen elmállanak. A Bécsi Műszaki Egyetem kutatói speciális szilikát nanorészecskékkel javítanák az építmények mállékony kőzeteit - írja a natgeo.hu. A kutatók vizes oldatot használnak, amelyben szabadon lebegnek a nanorészecskék. Amikor az oldatot beinjektálják a kőbe, a víz elpárolog, a nanorészecskék plusz kapcsolatokat, stabil összeköttetéseket építenek ki a kőzet kristályaiban, gyakorlatilag a kristályosodás egy speciális esete zajlik, úgynevezett kolloid kristályok alakulnak ki, amelyek stabilabbá teszik a kőzetet. A vizsgálat során kiderült, hogy a részecskék mérete igen fontos tényező az optimális hatás érdekében. „Minél kisebbek voltak a nanorészecskék, annál erősebb kötés alakult ki az ásványi szemcsék között” – mondta el Joanna Dziadkowiec, a tanulmány első szerzője.
