Hétfő óta egymást érik a tüntetések Szarajevóban a bosznia-hercegovinai főképviselő hivatalának (OHR) épülete előtt a tervezett választási reform miatt. A demonstrálók szerint a javasolt változtatások a horvát és a szerb nacionalisták megerősödéséhez, a szegregáció növekedéséhez, sőt, egy kvázi apartheid rendszer létrejöttéhez vezetnek, amelyben a bosnyákok szavazata kevesebbet ér, bizonyos közösségek pedig parlamenti képviselet nélkül maradhatnak. Fokozza a felháborodást, hogy a jelentős horderejű, a mandátumok kiosztási rendszerét is érintő átalakítások nagyjából három hónappal az október 2-i választások előtt léphetnének érvénybe.
A balkáni ország békéjét veszélyeztető módosításokat Christian Schmidt boszniai főképviselő, a nemzetközi közösség megbízottja kényszerítheti ki, akinek feladata éppen az 1995-ös daytoni békeszerződés végrehajtásának felügyelete és biztosítása lenne. A helyi média még másfél hete írt arról, hogy a német diplomata az úgynevezett bonni jogköreivel élve szerezhet érvényt a választási reformnak, amely értesülést azóta sem a főképviselő, sem az OHR nem cáfolta.
A Bosznia-Hercegovinát alkotó két entitás egyikének, a főként bosnyákok és horvátok lakta föderációnak a parlamentje arra kérte Schmidtet, hogy a keddi ülésen szólaljon fel a témában. A német diplomata azonban elfoglaltságaira hivatkozva nem élt a lehetőséggel. A képviselők aznap mindenesetre határozatot fogadtak el, amelyben az ország “többnemzetiségű karaktere” mellett foglaltak állást. Számos boszniai civil szervezet és több nyugati politikus is arra szólította fel a boszniai főképviselőt, hogy tartózkodjon a tervezett átalakítások végrehajtásától.
A zágrábi kormány viszont jelezte, hogy támogatja a választási reform átalakítását. Horvátország diszkriminatívnak tartja a jelenlegi rendszert, mondván az nem biztosítja a mandátumok igazságos elosztását az ország államalkotó népcsoportjai között ésez a horvát közösség alulreprezentációjához vezet. Valójában, ahogyan arra a német Die Tageszeitung is rámutatott, a horvátok a pozíciók 30 százalékát töltik be a boszniai államaparátusban, annak dacára, hogy csupán a népesség 15 százalékát teszik ki.
Horvátország mindazonáltal határozottan képviseli álláspontját. Az újabban a szélsőjobboldal felé gesztusokat gyakorló, egykor szociáldemokrata Zoran Milanovic horvát államfő májusban a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának megvétózásával is fenyegetett, ha a Boszniával kapcsolatos panaszaikat nem orvosolják. A zágrábi vezetés aggályai azóta úgy tűnik, hogy meghallgatásra találtak, amihez az is hozzájárulhatott, hogy az Istraga boszniai oknyomozó hírportál szerint a horvát kormány közvetlenül az OHR-nél tett javaslatokat a boszniai választási törvény módosítására.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök hétfőn a dél-boszniai Mostarban hitet tett a reformok mellett. A politikus lelkesedésében az is szerepet játszhat, hogy az átalakítások kifejezetten pártjának, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) az azonos nevű boszniai testvérpártját hoznák helyzetbe. Többek között szinte biztossá tennék, hogy mindig a horvát nacionalista alakulat jelöltje kerüljön a háromtagú elnöki tanácsba. Nem meglepő, hogy Dragan Covic, a boszniai HDZ vezére az átalakítás egyik leghangosabb szószólója.
A mostani választási rendszerben minden egyes kanton legalább egy bosnyák, egy horvát és egy szerb törvényhozót delegál a föderáció parlamentjébe. A változtatások értelmében viszont azokban a kantonokban, amelyekben valamely államalkotó népcsoport lakosságon belüli aránya nem teszi ki a 3 százalékot, nem lenne képviselője az adott etnikumnak, a mandátumot pedig máshova csoportosítanák át. Ez a mérsékeltebb erőket hátrányosan érintené, a HDZ-nek, illetve a Milorad Dodik-féle szerb nacionalista Független Szociáldemokraták Szövetségének (SSND) pedig növelné a befolyását. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez még jobban megingatná Bosznia stabilitását, amelyre Dodik nyílt szecesszionista törekvései egyébként is fenyegetést jelentenek.
Sajtóhírek alapján a Nyugat megosztott a boszniai reformokat illetően: az Európai Unió befolyásosabb hatalmai ellenzik Schmidt tervét, az amerikai és a brit kormány viszont pártolják azt. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma az Amerika Hangja (VOA) szerkesztőségéhez eljuttatott közleményében feltétlen támogatásáról biztosította a boszniai főképviselőt.
A problémák gyökere, hogy az 1995-ös daytoni békeszerződés egy etnikai alapon szerveződő, bonyolult politikai rendszert hozott létre Bosznia-Hercegovinában. Ez a felállás régóta demokratikus reformokra szorulna, ám a berendezkedés haszonélvezői képesek megbénítani a döntéshozatalt és ezáltal meg tudják akadályozni az átalakításokat. A nemzetközi közösség megbízottjának a bonni jogkörök felhasználásával lenne lehetősége kikényszeríteni előremutató változtatásokat, ám ezt mindeddig a tisztség egyetlen viselője sem tette, vélhetően azért, mert tartott a horvát és a szerb nacionalisták haragjától. A Die Tageszeitung szerint különösen rossz fényt vetne a boszniai főképviselő hivatalára, ha Schmidt arra használná felhatalmazását, hogy a horvát nacionalistáknak kedvezzen.
