Kína;Ausztrália;aktivista;Egyesült Királyság;

- Tőrbe csalták a Peking-kritikus fenegyereket

Rá jellemző módon egy látványos és provokatív akcióval készült tiltakozni Drew Pavlou ausztrál aktivista a pekingi rezsim által folytatott ujgur népirtás ellen. A fiatal fenegyerek oda akarta ragasztani kezét Kína londoni nagykövetségnek épületéhez. A brit rendőrök a helyszínen őrizetbe vették: hátracsavarták a kezét és megbilincselték őt. Majdnem egy napon keresztül fogva tartották, miközben nem engedték, hogy kapcsolatba lépjen egy ügyvéddel vagy az ausztrál konzulátussal.

A kemény és felettébb megalázó bánásmód oka, hogy a kínai nagykövetség bejelentést tett Pavlou ellen, potenciális terroristának bélyegezték egy bombafenyegetésre hivatkozva, amit az ő nevében kaptak. Hiába állítja az aktivista, hogy soha nem küldött ilyen üzenetet, a brit hatóságok nem engedik hazautazni Ausztráliába, amíg nem tisztázza a helyzetet. Pavlout óvadék ellenében szabadlábra helyezték, de ez nem hozott neki megnyugvást - több mint egy hete ott lebeg a feje felett, hogy akár hét év börtönbüntetésre is ítélhetik. Úgy érzi, hogy a pekingi rezsim tőrbe csalta, és Kína áll a nevében küldött fenyegető üzenetek mögött is. A brit rendőrökre is neheztel, akik szerinte megsértettek a jogait.

A jogtiprások felelőseinek szankcionálását megkönnyítő, Magnyickij-törvények globális bevetéséért kampányoló Bill Browder amerikai aktivista úgy vélte, Pavlou előállítása rossz precedenst teremt. “Hogy Kínának, egy ellenséges idegen hatalom szavának hitelt adnak egy jól ismert emberi jogi aktivistával összefüggésben, az komoly kérdéseket vet fel a londoni rendőrség ítélőképességével kapcsolatban” - magyarázta a brit Independent hírportálnak Browder, aki nem érti, hogy a rendőrök miért nem kerestek rá az ausztrál fiatal nevére az interneten.

Pavlou mindössze 23 éves, de zsenge kora ellenére már kivívta a világ egyik szuperhatalmának figyelmét és haragját. A Kínai Kommunista Párt (KKP) angol nyelvű szócsöve, a Global Times több cikket is szentelt személyének, amelyekben rasszistának, rendbontónak ábrázolták őt. Az ausztrál fiatal azonban hangsúlyozza, hogy semmi baja nincs a kínaiakkal, a saját népét elnyomó KKP-val viszont annál inkább. “Ez egy brutális szervezet, ami többért is felelős a világ legsúlyosabb atrocitásai közül, ám Kína gazdasági ereje miatt az az elvárás, hogy meghunyászkodjunk és némák maradjunk” - nyilatkozta Pavlou a Népszavának.

Aktivizmusa 2019-ben kezdődött, amikor a Queenslandi Egyetem Brisbane-i campusán szolidaritási demonstrációt hirdetett a Hongkongban akkortájt zajló demokráciapárti tömegtüntetésekkel. A békés megmozdulást Peking-párti rendbontók zavarták meg, akik Pavlout is megtámadták. Az eseményekre a nemzetközi sajtó is felfigyelt, ez pedig arra ösztönözte az ausztrál fiatalt, hogy további akciókkal hívja fel a figyelmet Kína bűneire és káros befolyására.

Idén januárban például az Australia Open meccsei előtt “hova tűnt Peng Suaj?” feliratú pólókat osztogatott, utalva a teniszezőnőre, aki hirtelen eltűnt a nyilvánosság elől, miután szexuális zaklatással vádolta meg a KKP egy magas rangú tisztségviselőjét. Pavlou részben azért utazott az Egyesült Királyságba, hogy a Wimbledoni tenisztornán egy transzparens fenntartásában érdeklődjön az azóta visszavonult sportoló holléte felől.

Az aktivista az idei ausztrál választáson is elindult egy nevével fémjelzett Peking-kritikus párt, a Drew Pavlou Demokratikus Szövetség színeiben, amely tibeti és ujgur származású jelölteket is állított. Végül a párt egyetlen tagja sem szerzett mandátumot, ám a szövetség kampánya jelentős sajtóvisszhangot kapott, különösen, amikor egy Kim Dzsongun észak-koreai diktátornak öltözött színész megzavarta Scott Morrison akkori miniszterelnök egyik rendezvényét. A médiahekk azonban nem mindenkinek tetszett.

Az sem aratott osztatlan sikert, amikor 2020 márciusában vegyvédelmi ruhába öltözve tiltakozott a Queenslandi Egyetem Konfuciusz Intézeténél, párhuzamot vonva a kínai állami támogatású intézmény és a koronavírus-járvány között. Az incidens nyomán az egyetem később fegyelmi eljárást indított ellene, 186 oldalas dossziét állítottak össze kisebb-nagyobb kihágásairól, köztük arról is, hogy kipróbált egy tollat a campus boltjában, amit aztán nem vásárolt meg. Pavlou sztálinista koncepciós pernek minősítette az eljárást, amelynek végén két évre felfüggesztették hallgatói státuszát.

Noha harsány performanszai gyakran megütközést keltenek, az aktivista mégis büszke azokra. “Erőszakmentes akciókkal képes vagyok elérni, hogy az emberek azokról az ügyekről beszélnek, amik engem szenvedélyesen érdekelnek” - mutatott rá a fiatal. “Amikor a brutális kínai kormánnyal szállsz szembe, muszáj hangosnak lenned, különben leszámolnak veled” - tette hozzá. Korábbi és mostani megpróbáltatása ellenére azt mondja, hogy folytatni kívánja az aktivizmust, főként a muszlim ujgur népcsoportért és a pekingi rezsim más áldozataiért. “Szeretném, ha majd azt mondhatnám az unokáimnak, hogy nem hunytam szemet Kína szörnyű népirtása felett” - fogalmazott lapunknak Drew Pavlou.

Az állami cenzúra miatt gombamód szaporodik a nemhivatalos sajtó Oroszországban. A betiltott szerkesztőségek a közösségi médiában folytatják a tájékoztatást.