A párbeszédnek egy kiváló fóruma Tusványos – jelentette ki egy interjúban Németh Zsolt, kormánypárti politikus. Akár elégedettek is lehetnénk, ha beérnénk annyival, hogy legalább valahol, valakikkel folytat párbeszédet a kormány. De nem érjük be. Joggal várjuk, hogy a magyar kormány Magyarországon, itt élő magyarokkal folytasson párbeszédet. Érdemi, valódi párbeszédet, például a kata adózás és a rezsifizetési szabályok módosításáról, meg minden másról.
Kitűnően jellemzi a magyar állapotokat, hogy a kata módosításában súlyosan érintett félmillió vállalkozó közül csak egy futárnak, egy étteremben, rajtaütésszerűen sikerült időpontot kicsikarni a miniszternél, hogy – a kisvállalkozó reményei szerint – megbeszélhessék az adózás megváltoztatásával járó súlyos problémákat. Talán mondanom sem kell, hogy a kormánytag számára kényelmetlen, ám a nyilvánosság előtt zajlott rajtaütés miatt kényszerű megbeszélés, mint utóbb kiderült, enyhén szólva vitatható lett, a miniszter részéről éppen csak a „a találkozás letudva” kategóriába volt sorolható.
De még ennyit sem kaptak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tagjai, a munkavállalók és a munkáltatók képviselői. Az elméletileg háromoldalú egyeztetésre hivatott fórum ülésére ugyanis nem hozták be a témát a kormányoldal képviselői. Sőt, álnaiv kérdésemre, hogy ez az a fórum-e – vagy ha nem, akkor melyik az –, ahol ilyen témákat meg lehetne vitatni, azt a választ kaptam, hogy a VKF egyedül a minimálbér megállapodások megkötésének fóruma. Tény, ennél sokkal többet nem is láttunk belőle eddig, de a valódi szerepe nem pusztán ez. A VKF ügyrendjéről szóló – éppen idén 10 éves – megállapodás szerint ugyanis a fórum létrehozásának céljai között szerepel „az érdekképviseletek és a kormányzati szervek közötti együttműködés” és „a társadalmi párbeszéd versenyszférán belüli erősítése”. Nem beszélve arról, hogy „a VKF a versenyszférát közvetlenül érintő gazdasági tárgyú kormányzati döntések előkészítésében közreműködő háromoldalú konzultatív, véleményező és javaslattevő fórum”.
Eddig sem voltam, ezután sem fogok elmenni Tusnádfürdőre, hogy megtudjam, ott mit jelent a párbeszéd. Én szakszervezeti vezetőként, sokmillió munkavállaló – bár annál sajnos sokkal kevesebb szakszervezeti tag – nevében itthon szeretnék párbeszédet.
Amennyiben persze a párbeszédnek gondolt valami Tusványoson az, amit én a médiából tapasztalok, vagyis egyoldalú – néha uszító – kinyilatkoztatások sora, akkor köszönöm, olyan itthon is van. Na, de akkor Németh Zsolt miről beszélt?
Magyarországon, itthon, velünk, a homo sapiens – tehát ugyanazon faj – képviselőivel lenne szükség az érdemi párbeszédre.
Vannak bizonyos fórumok – lásd VKF –, amelyekben ott az egyeztetés lehetősége, csak szándék nincs. Természetesen nem a mi szándékunk hiányzik.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.