szociális rendszer;

Egymillió ember gondozása válik lehetetlenné a megemelt rezsi- és üzemanyagárak miatt

Már ősszel berázhatnak intézmények, a lakók az utcára kerülhetnek.

Már ősszel bezárhatnak szociális intézmények, mert nem tudják kifizetni a megemelt közületi rezsidíjakat és munkatársaik nem jutnak el a segítségre szorulókhoz, mert nem lesz miből teletankolni az autókat – erre a veszélyre hívja fel az ágazatot irányító Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős belügyi államtitkár figyelmét a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME) és a Szociális Szakmai Szövetség (3Sz) közös levele. A mindenféle egyeztetés nélkül bejelentett változtatások a kisebb ellátóknál már idén év végéig is több milliós, a nagyobb intézményeknél több tízmillió forintos költségvetési hiányt generálnak – mutat rá a lépések következményeire a lapunknak is megküldött nyílt levél, amelyhez folyamatosan csatlakoznak további szakmai szervezetek is.

Az intézmények közületi nagyfogyasztónak számítanak, így a megemelkedő áram és gázszámlák gyakorlatilag működésképtelenné teszik őket – figyelmeztetnek a szakemberek.

A 3Sz levelet aláíró vezetője, Szoboszlai Katalin és a SzMME elnöke, Meleg Sándor megemlíti, hogy bentlakásos intézmények vezetőivel, nappali ellátások szervezőivel, támogató szolgálatok, valamint család- és gyermekvédelmi szolgálatok munkatársaival egyeztettek az utóbbi napokban, ezen beszélgetések alapján pedig egyértelmű, hogy a szociális szakma sem ebben az évben, sem a 2023-as elfogadott költségvetésben nem látja a megemelkedő kiadások fedezetét. Beláthatatlan következményei lesznek annak is, ha a falu- és tanyagondnokok, a segítő szolgálatok munkatársai vagy az utcai szociális munkát végzők nem tudnak eljutni autóikkal, kisbuszaikkal azokra a helyekre, ahol jelenleg rendszeresen megjelennek és a rászorulók számítanak a segítségükre.

– A rezsi és benzinköltségek növekedése mellett az ágazat helyzetét is nehezíti a kata-módosítás negatív hatása, a jövő évi béremelés – főként a minimálbéremelés – fedezetének előteremtése és az étkeztetés költségeit drasztikusan megemelő infláció is – sorolják az érveket a szakemberek annak alátámasztására, hogy miért kellett volna meghallgatni a kormánynak még a döntések meghozatala előtt a mindennapi munkát végzők érveit. – Ma nincs olyan intézmény az országban, amelynek fenntartója nyugodtan tudna készülni a télre – összegzik tapasztalataikat, hozzátéve, hogy veszélyben érzik a szociális gondoskodásban részesülők ellátását. Ennek a folyamatnak pedig az lesz az előre látható következménye, hogy csökkentik vagy teljesen megszüntetik a szolgáltatásokat, bezárnak intézményeket és elküldenek dolgozókat. Első körben a civil szektorban, az egyesületek, alapítványok által működtetett szolgáltatások vannak veszélyben, ezek kerülhetnek csődközeli helyzetbe a legkorábban.

A szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szektorban százezer ember dolgozik, az ellátottak száma pedig meghaladja az egymilliót. Mindezekre tekintettel azt kérik a szakmai szervezetek a korábbi szociális, ma gondoskodáspolitikai államtitkártól, hogy ezekről a kérdésekről egyeztessenek velük, de addig is feleljenek három kérdésükre. Egyrészt tudni szeretnék, hogy végez-e hozzájuk hasonlóan valamilyen adatgyűjtést a Belügyminisztérium a rezsi- és üzemanyag áremelés szociális ellátókra gyakorolt hatásairól? Másrészt választ várnak arra is, hogy tervez-e a kormány bármit, ami jobb helyzetbe hozná a szolgáltatókat, és végül, hogy ha közülük valóban csődbe megy valamelyik, mi lesz a sorsa azoknak az embereknek, akiket eddig ők láttak el? „Kérjük, legyen szíves megküldeni részünkre az ezzel kapcsolatos ügymenetet!” – zárulnak a szociális szakma kérdései.

Félnek az idősek

– Már írtam írtam Gulyás Gergelynek, a miniszterelnöknek, Rétvári Bencének és Németh Szilárdnak is, hogy megtudjam, mi a kormány célja az idősotthonokra zúdított rezsiemeléssel, de érdemi választ nem kaptam – sorolta kérdéseinkre Sárváry Istvánné, az ürömi Platán Idősek Otthona vezetője a próbálkozásait. A magánotthont értelemszerűen egy vállalkozás működteti, amely teljes árat köteles fizetni minden közműszolgáltatásért, miközben a 93 önálló apartmanban élő 140 lakójuk valójában egyéni fogyasztó, csak nincs felszerelve a területen belül 93 gázóra – vázolta a helyzetüket az ügyvezető. Mint mondta, először felemelték 2,40 forintról 4,80-ra a gáz köbméterét, vagyis egymillió helyett 2 millió lett a gázszámlájuk, most pedig 4,80-ról 274 forint 60 fillérre vitték fel az árát, ami az otthonban élő nyugdíjasoknak megfizethetetlen. Nem veszik figyelembe, hogy az otthon abból fizeti a rezsit, amit az idős lakók havonta befizetnek – érvelt lapunknak.

A Platánban élők aggódnak – tette hozzá, mert a nyugdíjuk véges, sokkal magasabb díjat sem ők, sem a családjuk nem tud megfizetni, s most nem tudják, mi lesz velük. Többségük eladta a lakását, hogy beköltözhessen, de most nem érzi biztonságban magát – idézte fel a lakókkal folytatott beszélgetéseket, amelyekben az a félelem is megfogalmazódik, hogy ki akarja dobni őket a kormány az idősotthonból vagy „végignézik, ahogy megfagynak”. Olyan ez, mint a kegyelemdöfés – fogalmazott Sárváry Istvánné: az élelmiszer- és gyógyszerárak emelkedése is sokat rontott az idősek helyzetén, elég csak a felnőtt pelenkákat említeni, amelyek korábban 1200-2000 forintba kerültek csomagonként, de a kormány megszüntette ezek támogatását, így ma 6000 forint körül van az áruk. G. E.