Pattanásig feszült helyzet alakult ki Koszovóban. A pristinai hatóságok ugyanis hétfőtől kívánták bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyek szerint nem ismerik el többé a szerb személyi igazolványokat a határátkelőkön. Az ilyen okmányokkal rendelkező szerbeknek ideiglenes okmányt kell kiállítaniuk a határon. A koszovói értelmezés szerint erre azért van szükség, mert egy kölcsönösségen alapuló intézkedés. A koszovói állampolgároknak is egy idő óta ideiglenes okmányt kell beszerezniük, amikor átlépik a szerbiai határt, mivel a belgrádi hatóságok nem ismerik el a koszovói papírokat. (Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét.) Ezenkívül szeptember végéig a koszovói szerb személygépkocsikon a rendszámtáblákat a Koszovó által kibocsátottakra kell cserélni.
A tervezett intézkedések hatására a szerbek által lakott Észak-Koszovóban az ott élők blokád alá vettek több utat, mire a koszovói hatóságok lezártak két határátkelőt. A szerbek tiltakozása ismeretlenek a koszovói rendőrök felé adtak le lövéseket, de senki sem sérült meg – közölte a pristinai rendőrség. Ahogy Vucic vasárnapi sajtóértekezletén fogalmazott, ilyen rossz még nem volt a helyzet.
A feszültség csillapítására az Egyesült Államok lépett közbe. Jeff Hovenier, az Egyesült Államok koszovói nagykövete arra kérte a pristinai hatóságokat, hogy – jóllehet az intézkedések jogosságát nem vitatta – harminc nappal halasszák el az intézkedéseket. Albin Kurti koszovói kormányfő kötélnek állt és azt közölte, hogy a blokádok lebontása, a mozgásszabadság visszaállítása esetén a döntés csak egy hónappal később, szeptember 1-jén lép életbe. Koszovó legfontosabb szövetségese az Egyesült Államok, hiszen Washington hathatós segítségével nyerte el függetlenségét. Az amerikaiak népszerűségét jelzi, hogy a köztársaság több pontján bukkan fel amerikai zászló. Előzőleg Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is a halasztást szorgalmazta.
A pristinai kormány elítélte az észak-koszovói utak blokádját és azt hogy egyesek fegyvert is használtak – szerepel a közleményben. Albin Kurti koszovói miniszterelnök az etnikai feszültségekért Vucic szerb elnököt okolta, aki viszont felszólította Pristinát, ne folytassa a szerbekkel szemben ellenségesnek mondott politikáját, miközben arra kérte a szerb lakosságot, maradjon nyugodt és ne engedjen a "provokációknak".
Josep Borrell üdvözölte a 30 napos halasztást. "Várhatóan minden blokádot azonnal feloldanak" - írta a Twitteren. A fennálló vitás kérdéseket az Európai Unió közvetítésével folytatott párbeszéd útján kell megoldani, tette hozzá. Mint fogalmazott, a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálása elengedhetetlen Pristina uniós integrációjához.
A NATO vezette KFOR nemzetközi erő azt közölték, szorosan figyelemmel kísérik a Koszovó és Szerbia közötti határon kialakult helyzetet, és „készen állnak a beavatkozásra, ha veszélybe kerül az ország stabilitása. A KFOR, hangsúlyozva, hogy mind a koszovói, mind a szerb féllel kapcsolatban áll, párbeszédre szólít fel, de megerősíti, hogy „minden szükséges intézkedést megtesz a stabilitás fenntartása érdekében”. A KFOR parancsnoka a magyar Kajári Ferenc vezérőrnagy. A 3500 fős katonai különítmény az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata alapján a háború 1999-es befejezése óta van jelen Koszovóban.
Az új koszovói feszültségek és a Belgrád és Pristina közötti kölcsönös vádaskodások további problémákat okoznak az EU által közvetített párbeszéd számára. Ugyanakkor Koszovó lépése után a két fél tárgyalásokra van ítélve, harminc napjuk van arra, hogy megnyugtató megoldást találjanak. „Megpróbálunk kompromisszumos megoldást találni és fenntartani a békét” – hangoztatta Vucic Pristina bejelentése után. Richard Grenell, a Szerbia és Koszovó közötti béketárgyalásokért felelős volt amerikai különmegbízott azonban Twitter-bejegyzésében bírálta Albin Kurti koszovói miniszterelnököt. "Sok koszovói barátom van, akik nagyon dühösek rá” – írta. Szerinte Kurti okozza ezeket a konfliktusokat egyoldalú lépéseivel.
Marija Zaharova moszkvai külügyminisztériumi szóvivő a feszültséget arra használta fel, hogy az Európai Uniót ostorozza. Úgy vélte, z események alakulása „újabb bizonyítéka az Európai Unió közvetítői missziójának kudarcának”.
