Többszörösére növekedett az elmúlt három évben a fedezeti időtáv, vagyis az a minimum idő, amelynek elteltével megegyezik a lakásvásárlás és -bérlés költsége egy egyetemista esetében – derül ki a Takarék Index elemzőinek számításaiból. A lakásárak ugyanis ez idő alatt gyorsabban nőttek, mint a bérleti díjak, az elmúlt egy évben pedig a hitelek is jelentősen drágultak. Az elemzés azt vizsgálta, milyen lehetőségei vannak az egyetemista gyereküknek lakhatást kereső családoknak, érdemes-e a lakásvásárlás mellett dönteniük a bérlés helyett, és mi az a minimum idő, amelynek elteltével megegyezik a kettő költsége. A modell piaci átlagokkal, 40 négyzetméteres lakással számol, és figyelembe veszi a hitel költségeit, az illetéket, a beköltözéssel járó kiadásokat, az amortizációt.
A számítások alapján a fővárosban jelenleg 7,9 és 19,1 év között alakulnak a fedezeti időtávok. A legalacsonyabb a XV., a legmagasabb a II. és az V. kerületben. Ha a lakás egyik szobáját kiadják, 4,3-10,5 évre csökken a fedezeti időtáv, ami a 3-5 éves képzési időt még mindig meghaladja. A vidéki nagy egyetemi városokban a fővárosinál rövidebb, a korábbi évekhez képest ugyanakkor hosszabb - szobakiadás nélkül 3,2-6,5 év, szobakiadással 2-3,6 év – a fedezeti idő, vagyis nagyjából lefedi a képzés időtartamát. A legalacsonyabb időtáv Miskolcon, a legmagasabb Győrben jellemző.
A fedezeti idő jelentős elnyúlását mutatja, hogy a főváros legdrágább részén, az V. kerületben szobakiadás nélkül 2019-ben még 6 év, 2022-ben már 19,1 év, szobakiadással 3,4 év, illetve 10,5 év volt a fedezeti idő. Győrben három éve szobakiadás nélkül még 2,6, idén viszont már 6,5 év, szobakiadással pedig 1,7 év, valamint 3,7 évbe telik a költségek kiegyenlítődése.
A háttérben az emelkedő hitelkamatok mellett a lakások jelentős drágulása áll.
A főváros V. kerületében már tavaly is 1 millió forintnál magasabb négyzetméteráron kínálták a lakásokat. Az egyetemisták körében legnépszerűbb belső városrészek közül a legolcsóbb Palotanegyedben valamivel 700 ezer, a kijjebb eső részeken 650-870 ezer forint közötti négyzetméteráron lehetett lakást venni. A legalacsonyabb áron – négyzetméterenként 600 ezer forintért – a Magdolna-negyedben és Újpesten lehetett ingatlanhoz jutni.
Elszálltak a lakásárak Magyarországon, sorra dőlnek a túlértékeltségi rekordokTízéves időtávon - 2011 és 2021 között - az egyetemisták körében népszerű területek lakásárai a többszörösükre nőttek. A Palotanegyedben, Külső- és Belső-Erzsébetvárosban, valamint Külső-Terézvárosban több, mint 300, a többi belső területen közel 200 százalékkal magasabb árat kértek tavaly, mint 10 éve. A kijjebb eső Lágymányoson, Óbudán, Szentimrevárosban és Ferencváros rehabilitációs területein megháromszorozódtak a négyzetméterárak, a Magdolna-negyedben csaknem négyszeres árat kell fizetni.
Vidéken az egyetemi helyszínek közül Gödöllő a legdrágább, 500 ezer forint közeli négyzetméterárral. Debrecenben 490 ezer, Veszprémben és Győrben 460-470 ezer forint között mozogtak tavaly a négyzetméterárak. A legolcsóbb Miskolcon kevesebb, mint 300 ezer forintot kértek. Ez ötéves időtávon - 2016 és 2021 között - Miskolcon 130, Veszprémben 120, Debrecenben 107, Gödöllőn 106, Győrben 84 százalékos drágulást jelent.
