Rendszerváltás gombnyomásra – ezt indította el 2016 január hatodikán a Netflix. Ez volt a nap, amikor az egész világon elérhetővé tették szolgáltatást, amellyel filmeket és sorozatokat nézhetünk, ameddig csak bírjuk. A startupot nem győzte követni Hollywood, az elmúlt bő öt év a felzárkózásról szólt, amit röviden csak streamingháborúnak hívunk.
A Netflix diadalútja egészen 2021 utolsó negyedévéig tartott, 2022 azonban már a hanyatlás éve a cégnél, amely el is hozta a legújabb korszakot jelenti az otthoni szórakoztatás terén. Pedig Magyarországon még az előző sem érkezett meg igazából. Azaz bő öt-nyolc évvel kullogunk a világtendenciák mögött. Miközben az európai filmipar majdnem földbe állt a streaming és a Covid-19 miatt (a mozis adatok szinte csak statisztikailag voltak értelmezhetőek) a digitális szolgáltatók kihasználták a helyzetet és egy életre átalakították a mozis piacot – de ez egy másik történet.
Nálunk még bőven lehet gúnyos mosollyal fitymálni az 1997-ben még filmkölcsönzéssel induló Netflix szolgáltatását, és inkább „kinyitni a tévét”, majd kapcsolgatni a csatornák között, míg nagy nehezen találunk valami érdekeset, ami tele van tűzdelve reklámokkal, csak mert azt szoktuk meg – de a régi világ még nem tűnt el. A tévézgetés valóban kihalóban lévő műfaj, egy egyre idősödő generáció szórakozása, de Magyarországon - mint minden változás - lassabb, mint a világ boldogabbik felén. A tengerentúlon és Nyugat-Európában már vannak olyan fiatal fogyasztói csoportok, amelyek számára a tévé kifejezés valamelyik streaming szolgáltatót jelenti: nem is értik, hogy lehet az, hogy valaki a kedvenc műsora sugárzására vár. „Miért döntene erről más?” Sőt, és itt a fő kérdés, hogy piacot ellepték a konkurens szolgáltatók. A nagyok: a Disney+ és a Hulu (utóbbi Európában, így Magyarországon is a Disney+ része, Star néven, hogy ne legyen egyszerű az élet), az Amazon Prime Video, az Apple TV+ az HBO Max, sőt még a művészfilmekkel teljesen különutas Mubi is a nézők kegyiért és pénztárcájáért küzd. A helyzetet bonyolítja, hogy adottak a nemzeti szolgáltatók is, mint hazánkban a Filmio vagy a Cinego. Így, ha a streaminget a konkurencia szempontjából definiáljuk, akkor kisebb arányban a hagyományos sugárzású és a kábeles csatornákra kell gondolnunk, nagyobb arányban pedig – tegyük fel, igyekszünk mindegyikre előfizetni és használni – már a mozipiacot is erősen tudja befolyásolni.
Nagy kérdés, hogy a „kultúra ingyen van” nézetet valló, torrentezést napi élettevékenységként végző magyar piacon mennyire releváns kérdés, hogy streamingezünk-e vagy sem. Szimplábban fogalmazva: vajon egy magyar felhasználó mennyi pénzt szán a legálisan fogyasztható mozgóképre.
A Disney+ hazai indulásának apropóján felmérést készített a nemzetközi videó streaming platformok használatáról a GKID Research & Consulting Kft. piackutató cég. Ennek eredményei szerint 2022-ben már a felnőtt magyar internetezők 39%-a rendelkezik előfizetéssel vagy hozzáféréssel legalább egy streaming szolgáltató kínálatához. Ez több mint 2 millió fős aktív felhasználói bázist jelent, ami z egy évvel ezelőtti méréséhez képest jelentős, 56%-os bővülés. Az ország piacvezető, kedvenc szolgáltatója továbbra is a Netflix, a magyar felhasználók havi streaming-rezsije átlagosan négyezerötszáz forint. Bár a piac Magyarországon is folyamatosan bővül, a streaming-felhasználók többsége továbbra is legfeljebb két szolgáltató kínálatához fér hozzá a GKID szerint: huszonkét százalék egy, tizenöt százalék pedig két szolgáltatást használ aktívan. Három, vagy annál is több streaming szolgáltatót viszont csupán a megkérdezettek három százaléka használ. Azaz összességében kijelenthető, hogy a magyar streamer nem akar többet fizetni az új világért, mint amennyibe a régi kábeles előfizetés került. A négyezetötszáz forintos havi átlag költés minden bizonnyal a legtöbb embernél egy darab előfizetést jelent – a Netflix legdrágább csomagját – és egy épp akciós vagy ajándékba kapott második szolgáltatást. A saját szolgáltatását ingyen kínálja például az Apple TV minden új eszköz után legalább egy évig. Persze, lehetőség az is, hogy – mint leleményes felhasználók – megosszák egymás között az előfizetéseket. Ezért lehet például a Netflix legdrágább csomagja vonzó, hiszen azt egyszerre négy eszközön is lehet nézni.
Örök kérdés: mennyi az annyi? Mármint előfizető. Erre a kérdésre a világon egyik szolgáltató sem szokott válaszolni, még az olyan szolgáltató sem, amelynek állami mivoltánál fogva transzparensnek kellene lennie, azaz a Nemzeti Filmintézet által üzemeltetett Filmio. Éppen ezért izgalmas, hogy GKID vállalkozott a magyarországi előfizetői adatok megbecslésére. Számításaik szerint a piac 58 százaléka a Netflix-é, mintegy 1,78 millió fő. A második a HBO Max 1,25 millió előfizetővel és tizenkilenc százalékos piaci részesedéssel. Az Apple TV+ 123,6 ezer előfizetővel, hat százalékos részesedéssel a harmadik – ez persze a Disney+ indulása előtti állapotot takarja, miközben a családi szórakoztatást kínáló csatorna már az indulásakor több mint 180 ezer előfizetővel indult, így egyértelmű, hogy a hazai piacon mozgás várható. Elvégre nem túl valószínű, hogy mostanság fogunk egyre többet szórakozásra költeni. Most induló sorozatunkban, minden Magyarországon elérhető és előfizethető szolgáltatót feltérképezünk, hogy segítsük a „nagy döntést”, melyikre miért érdemes áldozni.
