Ma este újra világossá tettük, hogy bármeddig is tart, bárhová is bújsz, ha fenyegetést jelentesz a népünk számára, az Egyesült Államok megtalál és kiiktat – mondta Joe Biden amerikai elnök, bejelentve az al-Káida terrorszervezet vezetőjének megölését. Ajmán az-Zavahirivel vasárnap reggel végzett két Hellfire (Pokoltűz) típusú, drónról kilőtt rakéta. A 71 éves egyiptomi orvost Kabulban érte a halál, ahol Sziradzsuddin Hakkani belügyminiszter egyik emberének házában bujkált a családjával. A rakéták az épület erkélyén találták el, az amerikaiak szerint más nem sérült meg az akció során. Biden elnök külön utasításba adta, hogy el kell kerülni a civil áldozatokat. Az operáció tervéről július 1-én tájékoztatták, amikor egy modellen meg is mutatták neki, hogyan akarják likvidálni a világ legkeresettebb terroristáját. Az-Zavahiri fejére 25 millió dolláros vérdíj volt érvényben.
Az amerikaiak tavalyi sietős távozását követően Washington jelezte, hogy továbbra is megfigyelés alatt fogják tartani az afganisztáni helyzetet és megőrzik a terrorellenes csapásmérés képességét. A hatalomra jutott tálibok azt mondták, hogy nem adnak menedéket külföldi terroristáknak – az Egyesült Államok éppen az al-Káida 2001. szeptember 11-i terrortámadásai nyomán foglalta el az országot, mert az befogadta Oszama bin Ladent és az al-Káidát. A felek közül a jelek szerint csak az egyik tartotta be akkori ígéretét: a CIA hónapok óta figyelte a belvárosi ház lakóit és a rakétacsapás után a helyszínen ellenőrizte annak eredményességét. Biden nem hiába jelentette ki, hogy az Egyesült Államoknak az eltökéltség mellett a képessége is megvan, hogy csapást mérjen az ellenségre. Az elnök csütörtökön engedélyezte a csapást, miután a hírszerzés megállapította, hogy a célszemély mikor szokott egyedül kimenni az erkélyre.
Az-Zavahiri bűnlajstroma csaknem fél évszázadra nyúlik vissza és sok országot ölel föl. Kairóban született vagyonos és befolyásos családban, szegről-végről még a szaúdi uralkodóházzal is rokonságban állt. Az arabon kívül angolul és franciául is folyékonyan beszélt, a Kairói Egyetemen szerzett diplomát, majd sebészként dolgozott. Kamaszkorában került kapcsolatba az iszlám radikális irányzatával és fiatalon belépett az egyiptomi Iszlám Dzsihád szervezetbe. Iránnal együttműködve akarták megdönteni az egyiptomi kormányt, de 1981-ben letartóztatták. A kínzások hatására elárulta az Iszlám Dzsihád egyik vezetőjét, akit később elítéltek és kivégeztek. Szabadulását követően elzarándokolt Mekkába és találkozott Oszama bin Ladennel. Utóbbi karizmatikus és dúsgazdag volt, remek kapcsolatokkal a térségben, az-Zavahiri pedig távlatos terveket szőtt az iszlám hatalomátvételre a régió országaiban - mellesleg pedig a vesebeteg bin Laden orvosa is lett.
A 90-es évek első felében több öngyilkos merényletet szerveztek Egyiptomban, majd Pakisztánban Egyiptomi iszlámábádi nagykövetsége ellen. 1998-ban ő volt az egyik kitervelője az USA tanzániai és kenyai nagykövetségei elleni, több mint kétszáz áldozatot követelő robbantásoknak, amiért az amerikaiak vádat is emeltek ellene. Ekkor alapították meg az al-Káidát, amelybe az Iszlám Dzsihád is beolvadt. Ők szervezték 2000-ben az amerikai Cole hadihajó ellen az Ádeni-öbölben elkövetett, tizenhét áldozatot követelő merényletet is. Ezt követően menekültek bin Ladennel Afganisztánba, a tálibok védernyője alá. A szervezet „agya”, Az-Zavahiri onnan szervezte meg a New York-i Világkereskedelmi Központ két felhőkarcolója és a washingtoni Pentagon elleni terrortámadásokat. (A negyedik eltérített utasszállító feltehetően a Capitolium felé tartott, de az utasok fellázadtak és a gép egy pennsylvaniai mezőre zuhant.) Az amerikaiak gyorsan azonosították, hogy az akcióért az al-Káida a felelős, az akkori afgán kormány viszont állampolgárságot adott bin Ladennek, az-Zavahirinek és társaiknak. Ez utóbbi részben köszönet volt, amiért az al-Káida két nappal szeptember 11. előtt öngyilkos merényletben végzett a tálibok legnagyobb hazai ellenfelével, a tádzsik nemzetiségű Ahmad Sah Maszúd hadúrral, a szovjet megszállás elleni ellenállás egyik legendájával.
A 90-es években, még az al-Káida megalapítása előtt az-Zavahiri álnévre kiállított útlevéllel megfordult Malajziában, Szingapúrban, Tajvanon és Hongkongban, sőt, 1996-ban Oroszországban is, ahol a csecsen felkelőkkel keresett kapcsolatot. Letartóztatták, de néhány hónap múlva szabadon engedték. Az amerikaiaknak bizonyítékuk van rá, hogy az orosz hírszerzés az al-Káida 1998-as megalakulása után is kapcsolatban állt az-Zavahirivel. Utóbbinak mellesleg Benazir Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök 2007-es meggyilkolásához is köze volt.
Az egyiptomi hivatalosan Oszama bin Laden 2011-es likvidálása után lett az al-Káida vezetője. Ekkorra a szervezet már meggyengült és nem tudta felvenni a versenyt a nála is véresebb módszereket alkalmazó Iszlám Állammal, ezért a nagy, látványos akciók helyett a helyi iszlamista mozgalmakat kezdte támogatni. A terrorizmus elleni harc nemzetközi szakértői máris azt latolgatják, hogy ebben lesz-e változás.
